Melegjogok az EP-től: miről szól a Lunacek-jelentés?

2014. február 07. 14:08

Az Európai Parlament február 4-én, kedden délelőtt 394 igen (köztük fideszes), 176 nem szavazattal és 72 tartózkodással jóváhagyta a Lunacek-jelentést, amely ellen több városban is voltak tiltakozások, valamint aláírásgyűjtési akciót is indítottak ellene, sőt a világ számos városában demonstrációs is tartottak elfogadása ellen. Hogyan fogadta el mégis az EP, kötelez-e bármire is és egyáltalán, miről szól?

2014. február 07. 14:08

A homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről szóló jelentést még januárban terjesztette elő az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. Az ügy patrónusa Ulrike Lunacek osztrák, zöldpárti EP-képviselőnő, aki az európai meleglobbi és feminizmus egyik oszlopos zászlóvivője.

A dokumentum a homofóbia, a szexuális irányultsághoz és a nemi identitáshoz kötődő diszkrimináció ellen lép fel. A jelentés szerint az európai LMBT-közösség jelentős része diszkriminálva érzi magát, és nagy százalékuknak akár fizikai bántalmazásokat is el kell szenvedniük. Ezért a jelentés alkotói a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek megkülönböztetésének felszámolásáért kampányolnak az oktatás-, az egészség-, a menekült-, a foglalkoztatásügy és a családpolitika területén. 

Ulrike Lunacek és a nevével fémjelzett jelentés is úgy tartja, hogy az uniónak egységes szakpolitikát kellene kialakítani a LMBT-személyek alapvető jogainak védelmére.Ezzel a döntéssel az EU arra hívja a tagállamokat, hogy minden eszközzel mozdítsák elő az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) személyek jogait. Ezek közé tartozik többek között az egynemű párok házassága, a gyermek-örökbefogadás biztosítása, a mesterséges megtermékenyítés lehetővé tétele leszbikus párok számára, illetve a béranyaság igénybevétele a homoszexuális párok részéről. A tagországok szabadon dönthetnek alkalmazásukról vagy figyelmen kívül hagyásukról. 
 
Annak ellenére, hogy a családpolitika nem tartozik az EU kompetenciaterületei közé, mégis az olvasható a dokumentumban, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük vagy felül kell vizsgálniuk a nemi hovatartozás jogi elismerésének folyamatait abból a célból, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a transznemű személyek méltósághoz és testi épséghez való jogát. A rasszizmus, illetve az idegengyűlölet bizonyos formái ellen büntetőjogi eszközöket biztosító uniós keretszabályozást terjesszék ki az előítéletes bűncselekményekre és a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletre való uszításra is - javasolja az EP. 
 
A jelentés mellett 394 EP-képviselő szavazott, ellene csupán 176, és 72 tartózkodott. A magyar képviselők közül Bokros Lajos, valamint az MSZP-s Göncz Kinga, Gurmai Zita és Herczog Edit, a fideszes Járóka Lívia és Szájer József támogatta a meleglobbi programját, míg a FIDESZ-KDNP küldöttjei közül Schöplin György, Őry Csaba, Gál Kinga, Bagó Zoltán, Kósa Ádám és Glattfelder Béla tartózkodott. 
 
A CitizenGO nevű internetes aláírásgyűjtő-fórum petícióját, amely felszólította az EP-képviselőket a Lunacek-jelentés elutasítására, több mint 200 ezren írták alá. A CitizenGO egy konzervatív, család- és szabadságpárti platform, ami jelentős szerepet játszott az Estrela-jelentés megtorpedózásában – közel 160 ezer aláírással bombázta a képviselők postafiókjait. Emellett többek között Párizsban, Lyonban, Brüsszelben, Londonban, Berlinben, Budapesten, Madridban, Varsóban, Rigában, Luxemburgban és Rómában, továbbá Buenos Airesben és Tajpejben is demonstrációval tiltakoztak a jelentés ellen.
 
A honlap és egyben a Lunacek elleni petíció kampányigazgatója, az amerikai Gregory Mertz a Heteknek kifejtette: bár az elfogadott jelentés nem válik kötelező erejű EU-s jogszabállyá, ajánlás formájában drasztikusan megváltoztathatja az európai jogalkotást. Ugyanis – magyarázza Mertz – most, hogy elfogadták a jelentést, tagállami szinten folytatódik majd tovább a küzdelem, és amelyik állam a törvényhozásába építi az ajánlást, attól fogva már tartania is kell magát ahhoz.
 
A Hetek szerint „a jelentés radikálisan átértelmezi és eltorzítja az emberi jogok fogalmát”. A „meleglobbi” a 2006-ban, Indonéziában megalkotott Yogyakarta-alapelvek alapján a melegekre vonatkozó speciális jogokat próbálja bekényszeríteni az egyetemes emberi jogok ernyője alá. A 29 alapelvet felvonultató, egyébként kötőerővel nem rendelkező dokumentumot a Jogászok Nemzetközi Bizottsága és a Nemzetközi Emberi Jogi Szolgálat dolgozta ki. Az elvek alapja, hogy a nemzetközi jogot alkalmazzák az emberi jogok szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megsértésének esetére, a Lunacek-féle akció pedig pontosan ezt akarja keresztülvinni az uniós törvényhozáson.
A konzervatív mozgalmak a tavaly novemberi, az abortuszt alapjoggá nyilvánítani szándékozó Estrela-jelentést övezőhöz hasonló ellenkampányba kezdtek.
 
Brüsszelből Maria Hildingsson, a Katolikus Családok Szervezetei Európai Föderációjának főtitkára nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak. Elmondta, hogy a Lunacek-jelentést egy bizonyos politikai csoport egyhangúan támogatta, más csoportok megosztottak voltak vagy ellene foglaltak állást. 
 
„Ez a jelentés nem az emberi jogokat védelmezi, hanem egy lobbi kényszerítő tevékenységének eredménye” – jelentette ki a szavazás kapcsán Luca Volonté, az Európai Néppárt korábbi elnöke. 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!