KDNP: az alapvető emberi jogok győzelme a strasbourgi ítélet

A kisebbik kormánypárt szerdán arra reagált, hogy előző nap több, a keresztény meggyőződés kinyilvánításának szabadsága ügyében is hozott ítéletét ismertette a strasbourgi emberi jogi bíróság. A vallási meggyőződés kinyilvánításának szabadsága, illetve a diszkriminációmentesség szempontrendszere közötti különböző ütközéseket és ellentmondásokat igyekezett feloldani az Emberi Jogok Európai Bírósága brit vonatkozású ítéleteiben.

Nadia Eweida, a British Airways (BA) légitársaság utasforgalmi alkalmazottja 2006-ban annak nyomán került jogvitába munkáltatójával, hogy hazaküldték, mert nem volt hajlandó levenni a nyakában ezüstláncon viselt diszkrét keresztet. A BA akkoriban olyan „egységes arculati politikát” kívánt követni az alkalmazottak megjelenését illetően, amibe a szikh turbán viselése belefért, a kereszt és a Dávid-csillag azonban nem. A cég ugyan később változtatott ezen az arculati politikán, ám Eweida ügye tovább gördült, a brit bírói fórumok nem adtak neki igazat. Most azonban a strasbourgi bírói testület kimondta: a légi társaság indokolatlanul korlátozta alkalmazottjának azon jogát, hogy kinyilvánítsa vallási meggyőződését. Az indoklás külön kiemelte, hogy a nő nyakában viselt kereszt nem volt feltűnést keltő.

A KDNP közleményében azt írta: a híres „stewardess-perben” hozott döntés, de más ítéletek indoklása is egyértelműsíti, hogy a keresztény meggyőződés kinyilvánításának szabadsága elvonhatatlan emberi jog. A KDNP számára megnyugtató, hogy a strasbourgi legmagasabb emberi jogi fórum kimondta: egy brit légitársaság indokolatlanul korlátozta alkalmazottjának azon jogát, hogy kinyilvánítsa vallási meggyőződését azzal, hogy diszkrét keresztet visel a nyakában. A kereszténydemokrata álláspontot, a vallási meggyőződés kinyilvánításának szabadságát erősíti meg az a strasbourgi ítélet is, amely egy brit kórházi ápolónő esetében a nyaklánc viselését nem tekintette ugyan jogosnak, ám ezt pusztán baleseti és higiéniai szempontok miatt mondta ki, és nem a keresztény meggyőződés kinyilvánítását tartotta korlátozandónak – fűzték hozzá.

A KDNP szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei végső soron ugyanazon az európai, keresztény értékrenden nyugszanak, mint amelyet a párt magáénak vall. Ezek az állásfoglalások perdöntően támasztják alá azt, hogy a torz, emberietlen, a hitbéli meggyőződést korlátozó eszmék diszkriminatív bánásmódot eredményeznek – zárul a kommüniké.