Így készülnek a húsvétra a reformátusok

A református.hu a Kálvin követőinek húsvéti hagyományairól ír: a böjt idején bizonyos tartózkodás van az evést és ivást illetően, de a lényeg az emlékezés és az elmélyülés Krisztus követésében, a kereszt titokzatos világának a lélekben történő befogadása. Nagypénteket a reformátusok is megtartották szigorú böjti napnak. A böjti napokon tartózkodtak a hústól, a zsiradékoktól. Nyers- és aszalt gyümölcsöt, rántott levest, savanyú levest, főtt tésztát, főzelékféléket, mákos gubát, lepénykenyeret fogyasztottak. Ez vidékenként más és más volt a Kárpát-medencében.

A nagyhét a református gyülekezetekben az úrvacsorához való előkészület, az önvizsgálat, a lelki megtisztulás ideje. Nemcsak a környezetet kell kitakarítani, hanem lelkiekben is készülni kell az ünnepre. Nagypénteken és nagyszombaton gyászoltak a gyülekezetek. Már a nagyhétre sok gyülekezetben fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket, Mózes-széket. Ez a szokás ma is él sok helyen. Nagypénteken és nagyszombaton a református gyülekezetek tagja a gyász színét öltötték magukra. Legtöbb helyen ez a fekete volt, de az Ormányságban, ahol a gyász jele a fehér, ott fehér ruhát, kendőt vettek fel az asszonyok.

A református kegyességnek évszázadok során része volt a passió előadása, és a lamentáció. A böjt, a nagypéntek gyásza után következik húsvét ünnepe. A református.hu arról ír: nemcsak a tanítványok szíve telt meg egykor örvendezéssel, hanem a ma élő, hitét gyakorló keresztyén embernek is húsvéti boldogság tölti be a szívét. A református húsvét lényege a Feltámadott Krisztus megtapasztalása.