Az Audi győri gyárának bővítéséhez 11,2 milliárd forint, az Opel szentgotthárdi beruházásához pedig 5,5 milliárd forint állami támogatás kap – ismertette a kormány döntését Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Idén az összes kormányzati támogatási forrás 75 százalékát kapták a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, 25 százalékát pedig a külföldi tulajdonosi részvétellel működő társaságok.
Az Audi győri gyárának bővítéséhez 11,2 milliárd forint, az Opel szentgotthárdi beruházásához pedig 5,5 milliárd forint állami támogatás kap. Az Audi 900 millió eurós beruházást, míg az Opel 450 milliós fejlesztést hajt végre a következő években. Az Audi jelen értéken számított 11,2 milliárd forintos támogatása munkahelyenként hatmillió forint támogatást jelent. A beruházás három év alatt térül meg.
Az Opel 5,5 milliárdos támogatása munkahelyenként 6,8 millió forintot tesz ki, és öt év alatt térül meg. A két óriásberuházás 2634 munkahelyet hoz létre közvetlenül, közvetve a beszállításokkal együtt pedig 17 500 munkahely jön létre Magyarországon. A minisztérium tavaly szeptemberben még arról tájékoztatott, hogy az Opel fejlesztése 7,5 milliárd forintos állami támogatással valósul meg. Arról, hogy miért csökkent az összeg, Matolcsy azt mondta: „mert jól tárgyaltunk”.
Idén az összes kormányzati támogatási forrás 75 százalékát kapták a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, 25 százalékát pedig a külföldi tulajdonosi részvétellel működő társaságok. Mind a két beruházás esetében legalább 12-15 éves működésre számítanak. A miniszter megállapította, Magyarország a térségi autóipari versenyben előrelép és a lengyelországi termelési szintet „hozza be” e két beruházással. Magyarország számára jelképes a járműipar, azon belül a motorgyártás, mert „a térség motorja, a közép-európai térség legjobb üzleti környezetét kínáló országa szeretnénk lenni” - emelte ki.
A kormány szerdai ülésén megtárgyalta a konvergenciaprogram első tervezetét is. A kormány a programról további belső egyeztetéseket rendelt el, végső olvasatban április 13-án tárgyal róla. A kabinet az Európai Bizottságnak április 15-én küldi meg a dokumentumot. A magyar konvergenciaprogram a Széll Kálmán-terven alapul.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
