A pápa szeme és füle

2010. június 07. 12:45

Különösen nehéz dolga volt a katolikus egyháznak az előző egy évben, amikor az átmeneti kormánynak az övétől teljesen eltérő prioritásai voltak. Reméljük, hogy az új kormánnyal könnyebb dolgunk lesz, és velük konkrét dolgokról is tudunk beszélni, nem csak általánosságokról – mondta a Mandinernek Juliusz Janusz, Magyarország apostoli nunciusa, azaz a Szentszék nagykövete, aki idén ünnepli püspökké szentelésének 15. évfordulóját. Szilvay Gergely interjúja.

2010. június 07. 12:45

Mi a feladata egy apostoli nunciusnak?

Az Apostoli Szentszék nunciusa erősíti Róma kapcsolatát a helyi egyházzal, és képviseli az egyetemes egyházat. Ahogy Angelo Sodano bíboros mondta püspökké szentelésemkor: a nuncius a pápa szeme és füle. Emellett a pápa követe egy ország kormányánál. Ilyen minőségében a diplomáciai testület első számú embere, doyenje. Így számos eseményen, például az államfői látogatások egyes programjain ő képviseli az egész diplomáciai testületet. A Szentszéknek 180 országgal van diplomáciai kapcsolata. A nuncius elsősorban pap, püspök, munkája hivatás. Míg más diplomaták hétvégenként pihennek, én általában meglátogatok egy plébániát, és együtt ünneplem a közösséggel a szentmisét.

A püspököket a pápa nevezi ki. Honnan tudja a pápa, hogy ki alkalmas püspöknek? XVI. Benedek kinevezései kapcsán többször került konfliktusba más püspökökkel, esetleg a közvélemény egy részével, elég ha Belgium frissen kinevezett prímására gondolunk vagy a linzi segédpüspök-jelöltre, aki végül lemondott.

A püspök személyére az adott ország püspökei és a nunciatúra tesz javaslatot, a javasolt személyekről pedig megkérdezik az őt közelről ismerő egyházi személyeket is. A püspököket a nunciatúrán keresztül nevezik ki. Az összegyűlt véleményekkel a Püspöki Kongregáció foglalkozik. De a Szentatya mindezzel együtt teljesen szabadon nevez ki azt, aki szeretne, így gyakran olyanokat is, akiket közelről ismer

Miért kell a nuncius segítségével még jobban erősíteni a kinevezett püspökökkel a kapcsolatot?

A helyi egyház és a Róma közötti kapcsolat természetesen harmonikus kellene, hogy legyen, a gyakorlatban azonban akadnak problémák. Például vannak püspökök, akik nyíltan kritizálják a Szentatyát, a Vatikán lépéseit. Őket például meg kell győzni arról, hogy mégiscsak egy egyház vagyunk, aminek a pápa áll az élén.

Mondana egy-két példát?

Amikor Brazíliában voltam követségi titkár, nekem kellett elvinnem a Hittani Kongregáció vezetőjének, Ratzinger bíborosnak, a mai pápának a levelét Leonardo Boffnak, a híres ferencesnek, akit a felszabadítás teológiájának atyjaként szoktak emlegetni, és beszélnem kellett vele, hogy meggyőzzem a Vatikán álláspontjának helyességéről. Mozambikban egy vitatott püspöki kinevezés kapcsán kellett közvetítenem Róma és a helyi egyház között. Amikor pedig Hollandiában voltam, megfigyeltem, hogy vannak forradalmi korszakok, de aztán csak megnyugszik a helyzet, akik pedig állandóan kritizálják az egyházat, azok el is hagyják, és többé felé se néznek.

Magyarországon találkozott már hasonló problémával?

Nem, a helyi egyházzal semmilyen probléma nincs. Viszont sok vitánk volt a kormánnyal a vatikáni-magyar vegyesbizottságban a létező megállapodások gyakorlati megvalósításáról.

A vatikáni szerződés betartására és az egyházi iskolák finanszírozására gondol?

Pontosan. Nem olyan régen adott ki ezzel kapcsolatban egy nyilatkozatot a magyar püspökkari konferencia, ahol pontról pontra felsorolták a problémákat

Mit tud tenni ilyenkor egy nuncius?

A nuncius mindig a kormánnyal tárgyaló delegáció vezetője. Különösen nehéz dolgunk volt az utóbbi egy évben, amikor az átmeneti kormánynak a miénktől teljesen eltérő prioritásai voltak. Reméljük, hogy az új kormánnyal könnyebb dolgunk lesz, és velük konkrét dolgokról is tudunk beszélni, nem csak általánosságokról.

Az új magyar kormányfő első, szimbolikus külföldi útja Varsóba vezetett. Hogyan éli meg a lengyel-magyar barátságot?

Nagyon jó élmény, hogy rám nem csak mint nunciusra, hanem mint lengyelre is tekintenek itt. Különösen érdekes volt az akkor, amikor a lengyel pápa lengyel követe voltam. És a két egyház közti kapcsolat is jó, sok lengyel pap, szerzetes és nővér van itt és innen is sokan vannak Lengyelországban.

Ön II. János Pál pápa 1991-es látogatásakor is hazánkban tartózkodott.

Krakkói érsek korában még ő küldött Rómába, hogy egyházjogot tanuljak plébánosi szolgálatom után. A hetvenes évek elején még volt olyan is, hogy együtt síeltünk. A kommunizmus összeomlása után újjá kellet szervezni a 45 éven át szünetelő diplomáciai kapcsolatokat, és talán azért küldtek engem is ide, mert lengyelként ismertem a rendszert, így segíteni tudtam az első nunciusnak, Angelo Acerbinek.

Korábban Ruandában is teljesített szolgálatot. Ott milyen nehézségekkel kellett szembenéznie?

Említettem, hogy Angelo Sodano szerint a nuncius a pápa szeme és füle. Amikor Ruandába küldtek, hozzátette: nekem ott a pápa szívének kell lennem. Amit ottani szolgálatomból kiemelnék az az, hogy építettünk egy falut háromszáz árva fiatalnak, benne iskolával és egy szív alakú templommal, hogy tényleg érezzék a pápa szeretete.

Bejárta a világot, sokfelé kellett szót értenie az emberekkel. Nuncius úr hány nyelven beszél?

Anyanyelvem, a lengyel mellett olaszul, angolul, németül, hollandul, franciául, portugálul, spanyolul, oroszul és kicsit magyarul is.

Mostanában sokat támadják az egyházat egyes papok szexuális visszaélései miatt. Itthon nincs ilyen probléma, de azért nem nehezebb ilyenkor a pápa követének lenni?

Valóban, egyes papok és püspökök nem megfelelő viselkedése miatt felerősödtek a támadások. Az egyház ugyanakkor folyamatosan megújul, és minden támadás ellenére növekszik. Nem bátortalanodhatunk el, hirdetni kell az evangéliumot. Nehéz időket élünk, el kell vinni mindenkihez a remény üzenetét.

 

ÉLETRAJZ

Juliusz Janusz címzetes caorle-i érsek, Magyarország apostoli nunciusa:

1944. március 17-én született a lengyelországi Łyczanában. 1961-1967 között filozófiai és teológiai tanulmányokat folytat a Krakkói Egyetem Hittudományi Karán. 1967. március 19-én Karol Wojtyła bíboros, krakkói érsek (a későbbi II. János Pál pápa) pappá szenteli a Krakkói Főegyházmegye szolgálatára. 1973-ban kánonjogi doktorátust szerez a Lateráni Egyetemen Rómában, valamint a Vatikáni Diplomáciai Akadémián szerez képesítést. 1973. júliusában az Apostoli Szentszék diplomáciai szolgálatába lép. 1973 és 1990 között számos pápai képviseleten teljesít szolgálatot, így Thaiföldön, Skandinávia területén, Németországban, Brazíliában, Hollandiában. 1990-ben Magyarországra kerül, ahol ügyvivőként nagy szerepet vállal az Apostoli Nunciatúra újraindításában, majd 1991-ben a pápalátogatás megszervezésében. 1992-1995 között ügyvivőként a Tajvani Apostoli Nunciatúra vezetője. 1995. március 25-én Caorle címzetes érsekévé, ugyanakkor Ruanda apostoli nunciusává nevezik ki. 1998. szeptemberétől 2003. áprilisáig Mozambikban teljesít szolgálatot apostoli nunciusként. 2003. április 9-én II. János Pál Pápa Magyarország apostoli nunciusává nevezi ki. 2003. július 2-án adja át megbízólevelét a magyar köztársasági elnöknek, Mádl Ferencnek. Püspöki jelmondata: Amor omnia sustinet (A szeretet mindent elvisel).

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Baltasar Espinosa
2010. június 07. 20:38
íme: http://mandiner.hu/cikk/20100607_elhunyt_bulanyi_gyorgy
beaufort
2010. június 07. 14:45
az hogy lehet, hogy a mandiner nem ír Bulányi páter haláláról??
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!