Megérte váltani? – így áll most az egyetemi modellváltások ügye

Konopás Noémi és Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban

A modellváltó egyetemeken 2020-ról 2021-re 9 százalékkal, 2022-re pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma. A külföldiek létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, már 40 ezren tanulnak Magyarországon.

Közben a nemzetközi rangsorokban is előreléptek az egyetemek, a Times Higher Education listáján négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén pedig már tizenegy intézmény szerepelt – számolt be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter év elején a kormányinfón. Ekkor már javában „tombolt” az Erasmus-ügy,

és azon belül azt, hogy milyen formában kellene működniük a fenntartói alapítványok kuratóriumainak.

Összeállításunkban áttekintettük a modellváltás eddigi eredményeit, valamint az egyetemi programokkal kapcsolatos brüsszeli konfliktusokat.

A felsőoktatás helyzete a modellváltást megelőzően éveken át kritikák kereszttüzében állt – a kormány, az ellenzék és oktatási szakemberek részéről egyaránt. A kabinet a Fokozatváltás a felsőoktatásban című, 2016-os szakmai stratégiájában feketén-fehéren leírta: alacsony hatékonysággal működő ágazat képe rajzolódik ki, elég a bolognai rendszer kritika nélküli átvételét, a tömegképzés érdemi kontroll nélküli támogatását, a munkaerőpiac igényeitől való eltávolodást, a felsőoktatási autonómia hibás értelmezését vagy az intézményi integráció és a képzési szerkezet átgondolatlan kialakítását említeni.

A dokumentum egyúttal kijelölte a 2030-ra elérni kívánt célokat, ezek nagy hasonlóságot mutattak az egyetemi modellváltás elindításakor megfogalmazottakkal.

vagyis hogy a jövőben a hallgatók, az oktatók és az intézmények egyaránt a versenyhelyzet motivált szereplői legyenek. A stratégiában olvasható továbbá, hogy a magyar felsőoktatásnak európai minőségű szolgáltatásokat kell kínálnia a társadalom és a gazdaság számára, és fontos az intézmények hatékony és eredményes működése.

Az első fecskék

A kormány 2018-ban döntött arról, hogy belevág a modellváltási „kísérletbe”: az első alanynak, a Budapesti Corvinus Egyetemnek 2019. július elsejétől egy állam által létrehozott alapítvány vette át a működtetését. És hogy mi az eddigi mérleg? „Az, hogy az intézmény alapítványi fenntartásban működik, megerősítette az egyetem önfenntartó képességét, beruházásokra, fejlesztésekre évente átlagosan 2-3 milliárd forint áll rendelkezésre” – válaszolja kérdésünkre Anthony Radev, a Corvinus elnöke.

Példaként említi, hogy idén ősszel megnyitják az új, jövőorientált kampuszukat, amit az egyetemi polgárság bevonásával, közösségi tervezéssel készítettek elő, nagy hangsúlyt helyezve a fenntarthatóságra és a terek kialakításával a kreatív kooperáció ösztönzésére.

és csaknem a háromszorosára nőjön a béren kívüli juttatás. A rezsi tavalyi növekedésekor külön kompenzációt is kaptak munkatársaink” – hangsúlyozza az egyetem elnöke.

A BCE egyik fő törekvése a nemzetköziesítés, ezért nagy siker, hogy képzései kétharmada már angolul is elérhető. A modellváltás előtti 14-ről 20 százalékra növelték a külföldi diákok arányát, és még tovább szeretnék emelni. Sok rangos oktatót, kutatót is terveznek az egyetemre szerződtetni. Nagy büszkeségük többek között, hogy az a César Hidalgo mesterségesintelligencia- és adattudomány-kutató vezeti a Magyarországon egyedülálló gazdasági komplexitási, adattudományi labort, akinek a doktori témavezetője Barabási Albert László világhírű hálózatkutató volt.

A modellváltásnak is köszönhetően látványosan megnőtt az intézmény kutatási teljesítménye:

Az elnök kiemeli: páratlan a magyar felsőoktatásban, hogy a BCE két nemzetközi szervezetnél is intézményi akkreditációt szerzett. Az AACSB akkreditációjával a Corvinus a világ legjobb kilencszáz üzleti egyeteme közé került, az AMBA-éval pedig az intézmény MBA-programjainak színvonalát ismerték el. Mindemellett – a korábbi évekhez hasonlóan –

fontos megjegyezni, hogy a közép-európai régióból csupán öt intézmény jutott be a válogatásba. A Magyarországon csak a Corvinuson elérhető CEMS-­képzés a tizenkettedik helyen végzett a világ egyik legelismertebb vezetőképzési rangsorában, a QS 2023-as Masters in Management listáján. A BCE emellett évről évre ott található a régió legjobb üzleti iskolái között: tavaly huszonegy ország intézményei közül a harmadik helyet érte el egyetemi vezetők szavazatai alapján, a UI GreenMetric világrangsor alapján pedig elnyerte a legfenntarthatóbban fejlődő egyetem címét.

Pozitív a mérleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem esetében is. Az intézmény megkeresésünkre kiemeli, hogy a modellváltás előtti utolsó évhez képest a költségvetési támogatás a négyszeresére, az elnyert kutatás-­fejlesztési források összege a hússzorosára nőtt. Döntöttek „a magyar felsőoktatás történetének legnagyobb béremeléséről”, és több mint a kétszeresére nőttek a hallgatóknak nyújtott támogatások és ösztöndíjak is.

Az intézmény a modellváltás részeként indította el első teljes egészében angol nyelvű mesterképzéseit, ezek száma évről évre nő. Az egyetem célja, hogy a régióból magához vonzza a legkiemelkedőbb tehetségeket, így a térségünkből érkező diákokat külön ösztöndíj-lehetőség is várja.

Mivel a felsőoktatási rangsorok fókuszában a tudományegyetemek állnak, kreatívipari egyetemként a Mome teljesítménye sokkal inkább a hazai és nemzetközi szakmai megméretéseken elért eredményekben mérhető. Nagy büszkeség számunkra, hogy egyik frissen diplomázott hallgatójuk, Erhardt Domonkos Magyarországra hozta a világ egyik legrangosabb filmfesztiválja, a Berlinale Special Mention különdíját. A Mome elismertségét jelzi az is, hogy 2022 óta egyedüliként képviseli hazánkat az Innovatív Felsőoktatási Intézmények Európai Hálózatában.

hiszen ez egyet jelent az exportképes magyar vállalkozások és a magas hozzáadott értékű munkahelyek számának növekedésével. A Mome célja, hogy központi szerepet vállaljon a folyamatban, ezért minden alapszakos hallgató számára bevezette az üzleti készségeket fejlesztő képzést, és folyamatosan bővíti üzleti együttműködései körét. Jó példa erre a Mercedes-Benzcel fenntartott partnerség, amelyben a jövő járműveinek nemcsak a formatervein, hanem az interaktív digitális megoldásain is közösen dolgoznak.

„Büszkék vagyunk a Mome és a világhírű magyar divatmárka, a Nanushka együttműködésére is, hiszen 2022 óta közösen fejlesztjük a jövő futurisztikus, környezetbarát alapanyagait” – írják.

Az egyetemek alapítványi működésével szemben az egyik legtöbbet hangoztatott érv az volt, hogy csökken az intézmények autonómiája. Kérdésünkre a Mome azt válaszolta, hogy

„Hiszen az egyetem jövőjével kapcsolatos döntések nem egy minisztériumban, hanem az intézmény életét és lehetőségeit ismerő, kizárólag ezek fejlesztéséért felelős alapítványban születnek” – fogalmaznak, hozzátéve: az alapítvány az egyetemi szakszervezettel és a hallgatói közösséggel is együttműködik.

Lesz-e folytatás?

Mára huszonegy egyetem modellváltása valósult meg, és időről időre felmerül a további intézmények áttérése alapítványi működésre. Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter az év elején azt mondta, egyre több érv szól amellett, hogy például az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem vagy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem esetében is végrehajtsák az alapítványi konstrukcióra való áttérést.

Megkeresésünkre, miszerint vannak-e ez irányú kormányzati tervek, a Kulturális és Innovációs Minisztérium hangsúlyozza:

„A szenátuson múlik, hogy az intézmény kíván-e élni a nemzetközi példákból átvett fenntartói formával. Ha egy ilyen kezdeményezés elindul, akkor a kabinet értékeli, és meghozza a megfelelő döntést” – írják.

Egyébként Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi miniszterhelyettese lapunknak azt mondta: szerinte nagy versenyhátrány lehet az ELTE és a BME számára, hogy kimaradt, de ők is minden támogatást megkapnak a kormányzattól, hiszen ezen intézményeknek az állam lesz a fenntartója. „Az biztos, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, amely a jövő közszolgáit, az állam működtetéséért felelős embereket képezi, az államnál van jobb helye, az intézménytől idegen lenne az alapítványi fenntartás” – jelentette ki 2021-ben.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium álláspontja szerint

„ennek megfelelően a kormányzat jogszabályi keretrendszert, intézményi profilokat és jelentős forrást adott az érintett egyetemeknek”. A tárca szerint az eredményeket jól mutatja, hogy 2020-ról 2021-re a nemzetközileg jegyzett tudományos folyóiratokban 18, a legnagyobb nevű folyóiratokban 26 százalékkal nőtt a tudományos publikációk száma. 

„Az előrelépést segítette, hogy 40 százalékos emeléssel 90 milliárd forintra nőtt a modellváltó intézmények kfi-ráfordítása. 2030-ig kiemelt cél, hogy Magyar­ország az európai innovációs rangsorban a  21.-ről a 10. helyre lépjen előre, 6000-ről 9000-re nőjön a kutatók egymillió főre jutó száma, létesüljenek tudományos és innovációs parkok, továbbá jelentősen emelkedjen a szabadalmak és védjegyek száma. Mindezek megvalósulásához elengedhetetlen volt egy korszerűbb, versenyképesebb, rugalmasabb fenntartói forma kialakítása, a magyar egyetemek, a kutatási ökoszisztéma és a gazdasági szereplők összekapcsolása. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább az egyik magyarországi egyetem tartozzon a világ, három pedig Európa legjobb száz egyeteme közé” – nyomatékosítja lapunknak a tárca.

Brüsszelnek nem tetszik

Hiába az eredmények és a nagy célok, úgy tűnik, az Európai Unió vezetésének nem nyerte el maradéktalanul a tetszését a modellváltási hullám, elsősorban az, hogy a kuratóriumokban politikusok is szerephez jutottak.

a kormányváltás utáni időkre, illetve hogy a kuratórium teljhatalmat kap az egyetemi élet irányítására – a fenntartói jogokat gyakorló miniszter ugyanis elég messze volt ahhoz, hogy ne jelentsen közvetlen „veszélyt”.

A testületekben több miniszter, államtitkár, más állami tisztviselő és egyéb politikus helyet kapott – köztük Miskolc ellenzéki polgármestere, Veres Pál is –, de tény, hogy a világ vezető egyetemei körében is gyakorlat, hogy politikai szereplő ül a fenntartói testületben. Az egyesült államokbeli Yale vezető testületének tagja az állam kormányzója, a Humboldt Egyetemen pedig Berlin polgármestere is kuratóriumi tag – kétségtelen különbség azonban, hogy ezekben az esetekben pozíciójukhoz kötve vesznek részt a munkában.

Ez év elején robbant a bomba: az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, illetve amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az Erasmus uniós program harmincöt éve kínál lehetőséget a fiataloknak arra, hogy külföldi tapasztalatokkal bővítsék látókörüket. Az EU által leginkább hangoztatott célja a programnak, hogy javítsa a karrierlehetőségeket, növelje az aktív társadalmi szerep­vállalást, kedvező hatást gyakoroljon a társadalmi befogadásra, és hozzájáruljon az európai identitás erősödéséhez. Érdekesség, hogy a népszerű program keretét az Európai Bizottság javaslatára a 2021–2027-es költségvetési ciklusban megduplázták – akkor, amikor a testületben Navracsics Tibor volt az ifjúsági és oktatási biztos.

A mostani fejlemény azért volt váratlan, mert korábban a kormány jelezte: a Magyarországnak járó uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások során az Európai Bizottság nem kifogásolta, hogy a miniszterek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban vállalnak vezető tisztséget, és az örökös mandátumot sem. Az ügyben az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter tárgyal, nem eredménytelenül.

A kormány már tett engedményeket: f

s ugyanezt várta el a kormány az államtitkároktól, a helyettes államtitkároktól, a miniszteri és kormánybiztosoktól. De itt még nincs vége a történetnek: Navracsics Tibor nemrég jelezte, az EB azt szeretné, ha szélesebb körben, nemcsak miniszterek és államtitkárok, hanem további politikusok, országgyűlési képviselők, valamint polgármesterek esetében is szorgalmaznák az összeférhetetlenséget. Az időtartammal kapcsolatban az EB szerencsésebbnek tartaná, ha a kuratóriumi tagság kétszer négy évre szólna.

A tárgyalások tehát folytatódnak, hogy nyugvópontra kerüljön az egyetemi programok ügye, illetve hogy Magyarország végre hozzájuthasson a neki járó uniós forrásokhoz. Az biztosra vehető, hogy a magyar diákok semmilyen kárt nem szenvednek el a huzavona miatt. Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette: majd megegyeznek Brüsszellel, ha pedig mégsem sikerülne, akkor a magyar költségvetésből finanszírozzák az Erasmus programot.

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán