Létezik egy termék, amelyből Amerika és Kína is masszív importra szorul, egy kis sziget pedig a globális gyártás 41 százalékát tudhatja magáénak. Ez az legfőbb oka, hogy Ukrajna mellett egyre inkább Tajvan a kelet–nyugati rivalizálás epicentruma.
2022. október 19. 11:36
p
1
0
1
Mentés
„A világ GDP-jének nagy részét félvezetőkön alapuló eszközökkel állítják elő. Egy olyan termék esetében, amely hetvenöt évvel ezelőtt még nem is létezett, ez rendkívüli sikersztori” – írja a mikrocsipek felemelkedéséről Chris Miller, a bostoni Tufts Egyetem ifjú külpolitikai guruja. Valóban, az elmúlt hetven év világgazdasági konjunktúrája döntő mértékben a csipek forradalmára épült, és modern életvitelünk csaknem minden technológiájának – így a telefonoknak, az autóknak és az atomerőműveknek – az alapját ez az eszköz adja. Nem lesz ez másképp a mesterséges intelligenciával sem. Nem véletlen, hogy Miller szerint a csipipar ma már döntően meghatározza a globális gazdaság szerkezetét és a geopolitikai erőviszonyokat. Mi pontosan a mikrocsip, és miért ilyen fontos a jövő alakulásában?
Gordon Moore elektronikai mérnök, az Intel későbbi vezérigazgatója 1965-ben fogalmazta meg híres jóslatát, mely szerint a mikrocsipek teljesítménye a jövőben kétévente megduplázódik, ahogyan az ember egyre több alkatrészt tud összezsúfolni egyetlen integrált áramkörön. Igaza lett. Hatvan esztendővel ezelőtt mindössze négy tranzisztor fért el egy mikrocsipen, ma pedig mintegy tizenkétmilliárd. A csipek szilíciumból készülnek, amelyről az Egyesült Államok híres innovációs körzete, a Szilícium-völgy a nevét kapta. Itt alapították a legendás Fairchild Semiconductor félvezetőgyártó vállalatot, amelynek teljesítménye olyan technológiai fölényhez juttatta az USA-t, amit csak a kommunistákkal szimpatizáló amerikai tudósok beszervezésével tudtak enyhíteni a szovjetek. (Beszédes tény, hogy Európa sokáig be sem nevezett ebbe a versenybe, mert az Atlanti- óceán ezen oldalán senki nem értette a mikrocsipek stratégiai jelentőségét. Bár Miller könyve nem erre a szálra koncentrál, részletes történeti áttekintéséből egyértelmű, hogy kontinensünk már a világháború óta alkalmatlannak bizonyul a fontos trendek felismerésére és a valódi innovációra.)
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A kínai elektromosokra kivetett brutális vám a legrosszabb kampányhúzás, amit csak Biden elkövethetett. Az eredmény senkinek nem lesz jó, az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak a legkevésbé.
A helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi helyére átmenetileg volt alelnöke lép.
p
0
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Karvaly
2022. október 20. 15:00
Tajvan körül forog most a világpolitika, pont a technológiai gyártásban elfoglalt helyzete miatt. Kínaiak lakják, akik lassan közelednének a nagy Kínához, viszont ezt az USA érthetően nagyon nem akarja.
Ami az ironikus: a TSMC annak köszönheti a pozícióját, hogy az Intel hatalmi belharca miatt az izraeli részleg vezetője kilépett, és a stábjából többen követték. Ott végezték a következő generációs technológiai fejlesztéseket, és végül a TSMC-nél kötöttek ki. Ha nincs Krzanich hatalmi játszmája, akkor még mindig amerikai (vagy dél-Koreai) kézben lenne a legfejlettebb chipgyártás technológiája.