Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban
Ó, ha ezt Angela Merkel látná: a fukusimai atomerő-műbaleset után, a mából visszanézve álomszerűen kedvező 2011-es energiapiaci környezetben elindított Energiewende, a szén- és atomenergia párhuzamos kivezetésének német politikája buktatóról buktatóra döcög. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és Mario Draghi olasz miniszterelnök közös kijevi látogatása után belengette minden német energiaválságok anyját: az orosz állami Gazprom június 16-ára, csütörtökre virradóra 60 százalékkal csökkentette a Németországba az Északi Áramlaton át szállított mennyiséget, felvillantva ezzel a gázhiány rémét a németek előtt.
Az okok egyelőre tisztázatlanok. Az orosz gázóriás az utóbbi hónapokban többször is a frászt hozta az európai gázpiacra, amikor egy-két napra nem foglalt kapacitást a Jamal–Európa-vezetéken, de ezeket mindig műszaki okkal magyarázta, illetve azzal, hogy a gázvásárlási szerződésekben foglalt mennyiség leszállításához nem volt szükség az adott napokon e vezeték kapacitására. A Lengyelország és Bulgária felé tartó gázszállítmányok leállása kapcsán pedig teljesen világos volt az orosz lépés háttere: e két ország kultúrharcos kérdést csinált abból, hogyan tért át a Putyin által kötelezővé tett „rubelfizetésre”, azaz gyakorlatilag arra, hogy a gáz euróban átutalt árát a Gazprombank rubelre váltva utalja tovább a Gazprom Exportnak, kvázi jegybankként működve és automatikusan javítva ezzel a rubel árfolyamát. A Gazprom ezt nemfizetésnek tekintette, és elzárta a gázcsapot.
A szén- és atomenergia párhuzamos kivezetésének német politikája buktatóról buktatóra döcög”
Németország viszont – ha lapítva is – zokszó nélkül vállalta a „rubelfizetést”, így esetében szerződésszegésről nem beszélhetünk. A Gazprom tájékoztatása szerint a szállított gázmennyiség csökkenésének technikai oka van: egy kompresszorállomás karbantartása szenved késést, mert egy Kanadában javított gázturbinát a Siemens Energy a szankciók következtében nem tud visszajuttatni Montréalból Oroszországba. A német energiahálózat üzemeltetője, a Szövetségi Hálózati Ügynökség (BNA) szerint azonban ez a kifogás nem áll meg, a mennyiségcsökkenés „technikailag nem magyarázható”. A szervezet elnöke, Klaus Müller szerint „Oroszország ezzel bizonytalanságot szít, és magasra srófolja a gázárakat”. Robert Habeck zöldpárti gazdasági-klímaügyi miniszter is így látja a helyzetet, hozzátéve, hogy „az orosz oldal magyarázata egyszerűen ürügy”. Ezt a látszatot mindenképpen erősíti az, hogy a technikai probléma, amely miatt a vezeték kapacitásának csupán 40 százalékát tudta használni a cég, épp a német kancellár, a francia elnök és az olasz kormányfő kijevi látogatásának napján lépett fel, és pont e három ország felé csökkentette a Gazprom a gázexportot, Olaszország esetében például a felére.