Alkot, tanít és tanul itthon és szerte Európában. Legeza Márta a kosárfonás fiatal mestere. Szenvedélye a munkája, amellyel a népművészet hagyományait örökíti át vásárlóinak és tanítványainak.
2021. november 24. 14:03
p
1
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Fonatok és kötődések” – áll a felirat a Fő utca 5. szám alatti ház falán. Kiállítást rejt a sarokház, egy fiatal lány, Legeza Márta utóbbi tíz évének munkáit: különleges technikával font kosarak sorát. „Kötődöm a mestereimhez, a tanítványokhoz és a mesterségemhez, innen a cím ötlete. Sok ezer szállal kötődöm a vesszőfonáshoz, hatalmas öröm nekem, hogy kapcsolatba kerültem a kosárfonással, és ezt az örömöt szeretném megosztani másokkal. A kosárfonás egykor férfimunka volt, mára viszont elnőiesedett a szakma. Hogy ez baj vagy sem, nem tudom, de az biztos, a férfierőt jó technikával és sok gyakorlással pótolni lehet” – magyarázza Márti, miközben a kosarak között sétálunk. Fel-felemeli egyiket, másikat, meséli, melyik mestertől mit tanult, miért különleges egy kosár, egy butykos vagy éppen egy lakásdekoráció.
2011 óta foglalkozik kosárfonással, 2016 óta oktatja a mesterséget. 2018-ban megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet, elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia hároméves kutatói-alkotói ösztöndíját, számos hazai és nemzetközi kosárfonó-találkozón részt vett. A tudást nem csak a Kárpát-medencében kutatja, Dániától Olaszországig sok helyen megfordult, hogy a népművészektől és a nagy tudású kosárfonóktól különlegesebbnél különlegesebb technikákat leshessen el. Így lehet, hogy a kiállítótérben lengyel tálcák, katalán aljú, ír berakásos kosarak, hagymatartó kosárkák, karácsonyfadíszek is helyet kaphattak.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
p
2
1
10
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!