Pünkösdhétfőn felemelő érzés volt részt venni az impozáns nagykőrösi református templomban Balog Zoltán püspökké szentelésén. Emelkedett prédikációk, a korunk politikai valóságára és globalista őrületeire is reflektáló köszöntők, valamint mértéktartó püspöki válasz. Katolikus édesanyám a televízióban követte az ünnepi istentiszteletet, s meghatottan hívott: különösen jó volt magyarnak lenni abban a pár órában. A büszkeség mellett az aggodalom is összeszorította a szívünket, amikor Balog Zoltán a köszöntőkre adott válaszában röviden kitért arra, reméli, a jövőben senki nem fogja megkérdezni, hogy miért egy másik országbeli püspök szolgáltatott igét a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének magyarországi felszentelésekor. Számunkra evidencia: Kató Béla erdélyi püspök közöttünk ugyanúgy otthon van, miként mi is otthon érezzük magunkat erdélyi magyar testvéreink körében: a közös múlt, az anyanyelv, a Kárpát-medencei magyar sors, valamint reményekkel teli jövőnk abroncsként fog össze bennünket, külhoni és anyaországi magyarokat. Ám mindez mit sem ér a nélkül az etikai dimenzió nélkül, amit Ravasz László egykori püspök vetett papírra 1919-ben A nép című írásában: „Ma egyetlen magyar törekvés van: a meliorizmus irányzata, ami azt jelenti, hogy különbeknek kell lennünk lélekben, mint mások. Múltunkban, a népgéniuszban, egyházainkban, kultúránkban immanens erkölcsi erők vannak felhalmozva. Végzetünk az volt, hogy a magyarság politikai jelentés volt, ahelyett, hogy erkölcsi lett volna. Megújhodásunk útja: a magyarság legyen erkölcsi jelentés, hogy nemzeti lehessen. Ma már a vak is látja, hogy az igazi politikum az etikum függvénye. Ha ez igaz, akkor lehet-e a hívő magyar ember reménytelen?”
Százegy évvel Ravasz püspök írásának megjelenése, valamint a trianoni békediktátum Magyarországra kényszerítése után a külhoni nemzetrészeink vészes megfogyatkozása, valamint az egyre erősebben dübörgő itthoni parlamenti választási kampány fényében elsősorban a magunk, azaz a jobboldali közösség szellemi és politikai vezetői számára kell mércévé tennünk Erdély református püspökének elvárását: újuljunk és erősödjünk meg erkölcsi értelemben is, mert ez lehet a magyar feltámadás (a határokon átívelő valóságos nemzetegyesítés) záloga.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A hatalomgyár nem tud mást tenni, mint hogy felcsavarja a rettegés és a gyűlölet-potmétert.
Hová tűntek a keresztény értékek az európai közösségből? Miért alakul át az európai jobboldal? Miért kellene bátrabbnak lenniük a politikusoknak? Habsburg Ottó lányát kérdeztük!
