A 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd terjedelmében szerény, de jelentőségében és súlyában annál emlékezetesebb életművet hagyott maga után. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy nemzedékének és a modern magyar költészetnek egyaránt a legnagyobbjai közé tartozott. Fájdalmasan korai halála – Térey Jánoshoz hasonlóan – sem láttatja torzóként, félbehagyottként munkásságát. Amit ránk hagyott, így teljes, így van dolgunk vele. Borbély Szilárd elsősorban költőként vált ismertté, pályáját verseskötetekkel indította, prózai munkái csupán a halála előtti néhány évben jelentek meg.
Költészete a kezdetektől mélyen megérintett, mert leplezetlenül tárta fel az elhagyatottság, a kín és a szenvedés bugyrait. Pedig nem tett mást, mint hogy szenvtelen mondatokban számolt be arról, ami mindnyájunk számára hétköznapian ismerős.
Az ember nem szívesen szembesíti önmagát mindazzal, ami a lelke mélyén kavarog. Borbély Szilárd művei cseppet sem szórakoztatják az olvasót, nem vicceskednek, nem andalítanak el. Költészetében folyamatosan a gyengeségére emlékezteti az embert. A gyengeségre való emlékeztetésben rejlik az ereje. S hogy honnan származott ez az erő, arra talán regénye, a nemrég a Jelenkor Kiadónál elinduló életműsorozatának első köteteként újra megjelent Nincstelenek adhat választ. Ezt a könyvet 2013-ban adták ki először, és már akkor látszott, hogy jelentős írói teljesítmény. Az azóta eltelt szűk évtized pedig egyértelműen igazolta, hogy a kortárs magyar irodalom egyik legerősebb, legmegrendítőbb prózai munkáját írta meg Borbély Szilárd.
A miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte, politikailag nem őrlünk egy malomban, de Nádas Péter teljesítménye minden magyar ember nemzeti büszkeségét gyarapíthatja!
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
A jelenlegi kulturális háborúk alatt a nyugati világ sosem látott nyomás alatt áll, hogy ne csak a vallásától, hanem minden történelmi eredményétől is elforduljon.
p
2
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!