Kit imádsz, mit imádsz? A nőt, az unokád, a kutyusod, az olasz fagyit s persze a sztárokat, hiszen ők mind imádnivalók, ott vannak fent, valahol a csillagok környékén. Imádjuk őket, miközben rendes keresztényként a tízparancsolatot is komolyan vesszük, hiszen az számunkra nemcsak az emberiség kultúrkincse, hanem isteni tanítás arról, hogyan kell és érdemes élni. Ennek egyik parancsa így hangzik: „Csak az Urat, a te Istened imádd, s csak neki szolgálj!”
Régen mondták, régen írták. Érvényes ma is? Valóban szó szerint kell venni minden kereszténynek? Miért ne imádhatnánk nekünk kedves, fontos embereket, dolgokat, amelyek „fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak” (vö. Mózes 2. könyve 20,4)? A válasz egyszerű: isteni parancs tiltja. De nekünk, embereknek gyakran nem elég az egyszerű isteni tiltás, szükségünk van értelmes indoklásra arról, amit az isteni tekintély elvár tőlünk.
Ősi, velünk született (?) hajlamunk, hogy ha valamit igazán értékelünk, meg akarunk dicsérni, akkor a lehető legmagasabbra kívánjuk emelni, nem győzzük ellátni a legfelső fok jelzőivel, szuperlatívuszokkal. S ha még ezeken is túl akarunk lépni, akkor előkerül az „isteni”, „mennyei” jelző. Itt azonban már el is árultuk magunkat. Mintha nem lenne elég az „emberi”, ami a földi világban érvényes és értékes. És érzelmeink túláradását is mintha muszáj lenne kívül, felül helyezni azokon a kifejezéseken, amelyekkel egymást, ember az embert tisztelni, értékelni, szeretni szokta. Nemcsak azért, mert szavaink inflációja egyre emelteti velünk a tétet, hanem mert kevésnek érezzük azt, amit mi, emberek egymásnak s az általunk létrehozott dolgoknak elismerésként adni tudunk. Ezért vágyunk abba az isteni dimenzióba, ahová imádatunk tárgyát helyezzük, s így máris imádni való, imádható és imádandó lesz.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
„London is tagja a Budapesten alapított Szabad Városok Szövetségének, céljaink közösek: zöld, befogadó, szolidáris várost építeni” – írta Budapest főpolgármestere.
A munkáspárti polgármester azonnal kijelentette, hogy „mindenek felett álló erősségnek” tartja lakossága sokféleségét.
