Olykor úgy gondolom, mi egy láthatatlan kincset viszünk magunkkal, amelynek bizonyos időre el kell érkeznie valahova. Most mi visszük – ha kidőlünk, vállára veszi más –, de egyszer csak elérkezik oda, ahol szükség van rá.” Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című művéből idézünk, nem véletlenül: a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője küzdelméből ihletet merítve a Déryné Program igyekszik minél szélesebb körbe eljuttatni a színházat. Hiszen a járványhelyzet egyszer véget ér, és a kultúrához valamennyi magyarnak joga van.
2020. december 02. 14:53
p
0
0
0
Mentés
Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban.
Színház mindenkinek! – így hangzik a Déryné Program jelmondata. A kezdeményezés megálmodói vallják: a teátrum nyújtotta élményekre nem csak egy szűk elit tart igényt, már csak azért sem, mert a színészet egyidős az emberiséggel, kiirthatatlan belőlünk a színházcsinálásra való hajlam. Az, hogy milyen a színházfogyasztó réteg összetétele, természetesen nagyban függ az elérhetőségtől, a pénzügyi helyzettől, a szocializációtól.
„Azért hiánypótló ez a program, mert azokra a területekre is minőségi színházi élményt visz el, ahol ez eddig nem adatott meg. Olyanokhoz is eljut a színház, akik korábban nem találkoztak vele, és bízunk benne, hogy igényt is ébresztünk rá” – mondja Kis Domonkos Márk, a program igazgatója. A kezdeményezés a színházhoz való hozzáférés pénzügyi és földrajzi akadályait segít leküzdeni: egy-egy utazás költségeinek több mint kilencven százalékát fedezi, így az előadásokat a legtöbb esetben ingyenesen vagy legfeljebb jelképes, kétszáz forintos jegyáron tekinthetik meg a nézők.
Művészetre szomjazó vidék?
A fővároson kívüli kulturális életet kiemelten támogatta a kormányzat az utóbbi években, a Déryné Program megvalósítására egymilliárd forintot szánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. „Több mint egymillió ember jár színházba vidéken. Ennél is többen vannak, akikhez nem jut el a színház, és akiket kicsit bűnös módon cserben hagyott a szakma az utóbbi évtizedekben. Közülük még többet szeretnénk bevonzani, nagy szeretettel és odaadással értük dolgozunk” – jelentette ki Vidnyánszky Attila főigazgató, amikor másfél évtizedes előkészítő munka után tavaly elindították a programot. Hozzátette: a szakma évtizedek óta elhanyagolta
a kisebb helységeket, így alakult ki az a helyzet, hogy becslése szerint a magyar lakosság nyolcvan százalékának életében nem kap helyet a színház.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.