Merre tovább, Lengyelország?

Egy társadalom működését jellemzően három normarendszer kölcsönhatása határozza meg: a vallásé, az erkölcsé és a jogé. 2020 októbere óta az tartja folyamatosan magas fordulatszámon a lengyel közéletet, hogy az alkotmány­bíróság ezúttal a társadalom elevenére tapintott, közel azonos mélységben téve próbára a három normarendszert. A taláros testület október végén olyan tartalmú határozatot hozott, amelynek nyomán az egyébként is szigorúnak számító abortuszszabályozás tovább szigorodhat. S noha olyan országról beszélünk, amely Európában csaknem példátlanul alacsony magzatelhajtási mutatókat produkál – 2018-ban ezer főre három eset jutott –, a szabályozás mostantól az abortusz olyan tényállását is tiltottá teszi, amelyre vonatkozóan a legtöbb terhességmegszakítást végrehajtották.

Miről is van szó? A lengyel abortuszszabályozás három esetkörben engedélyezi a művi terhességmegszakítást: ha a terhesség bűncselekmény eredménye, ha a terhesség az anya életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a magzat egészsége valószínűsíthetően visszafordíthatatlanul és súlyosan károsodott. Az alkotmánybíróság ez utóbbi esetre vonatkozóan állapított meg alaptörvény-ellenességet.

Felmerülhet a kérdés: miért ír a cikk jelen időben a szabályozásról, s feltételes módban a szigorításról? A válasz abban a Lengyelország-szerte tapasztalható társadalmi reakcióban keresendő, amely az alkotmánybírósági határozatot azóta is kíséri.

A jellemzően az egészségügyi önrendelkezést és a szabad döntés jogát a kormányon számonkérő tüntetők katolikus vallási ceremóniákat igyekeztek blokkolni, s az engedetlenség a parlamentben is felütötte a fejét. Ez odáig fajult, hogy a házőrségnek kellett közbeavatkoznia, amikor ellenzéki képviselők a kormányzó Jog és Igazságosság párt elnökét, Jarosław Kaczyńskit tettlegesen is inzultálni készültek.

Hogy egy alkotmánybírósági határozat kapcsán mindez megtörténhetett, abban a médiának – illetve a média egy jelentős részének – is felelőssége van. A lengyel, illetve a nyugati média egy része is tényként kezeli, de legalábbis sugallja azt, hogy a varsói alkotmánybíróság a kormánypárt meghosszabbított keze – ennek megfelelően a megoldást most a helyi közélet is a Jog és Igazságosságtól várja.