Így „mozizott” Rákóczi a pataki mágussal

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.

Magyarországon elsőként Simándi István tanította a fizikát kísérleti módszerekkel. Negyven évvel előzte meg a debreceni Hatvani István professzort, akit Jókai a magyar Faustnak nevez; tíz évvel Hollandiát, ahol Willem Jacob’s Gravesande az 1720-as években kezdte a fizikát kísérleti módszerekkel tanítani; Oxford mögött is csak nyolc évvel maradt le, ahol John Keel az 1700–1701. tanévtől oktatott kísérleti fizikát – ismerteti nem kis büszkeséggel Bigus Imre nyugalmazott tanár, a természettudományos oktatás történetének sárospataki kutatója.

Simándi István 1675-ben született Abaúj vármegyében, de hogy pontosan hol, arra vonatkozóan nincs adat. Nem maradt fenn róla hiteles portré, sem kézirata, mindössze egyetlen saját kezű aláírása, amely a végrendeletében található. Az is csak közvetve feltételezhető, hogy előbb Patakon, majd Göncön lett kisdiák, ugyanis a Caprara császári tábornok által 1687-ben elüldözött protestáns sárospataki iskola diákjai Göncön telepedtek le, és folytatták tanulmányaikat. A főiskolai hallgatók sorába is ott írták be 1695-ben, majd az intézmény tanulói Kassára költöztek tovább, ahol 1701-ben az iskola első diákjává választották, tehát szenior lett a tehetséges, kiváló tanuló Simándiból.

1702-ben került a miskolci iskola élére, ahonnan 1704-ben hároméves tanulmányútra, egyfajta tanári módszertani peregrinációra indult. Utrecht, Leyden, Franeker akadémiáit látogatva képezte magát. Külföldi tanulmányai során teológiát, filozófiát tanult, s felfigyelt a természettudományok tanításának a fontosságára is – hangsúlyozza Bigus Imre. 1707-ben tért haza külföldi tanulmányútjáról, immár Sárospatakra, ahol beszámolt az iskolatanácsnak arról, amit Nyugat-Európában tapasztalt. Javasolta, hogy tartsanak lépést a fejlődő tudományokkal Patakon, és haladéktalanul kezdjék el a természettudományok korszerű eszközökkel való oktatását. Beszámolója nagyon hatásos lehetett, mert felkérték, hogy a kollégium tönkrement felszerelésének pótlására és újak beszerzésére ismét utazzon külföldre. Útjáról két útlevele is megtalálható a Sárospataki Református Kollégium nagykönyvtárában. Krakkóban, Kassán, Göncön át ötvenhét darab fizikai eszközzel érkezett vissza Sárospatakra, ahol 1709 januárjában iktatták be rektorprofesszori tisztségébe.