Az elmúlt hónapok megmutatták: temérdek tevékenység kerülhet át az otthoni munkavégzésbe.
2020. július 02. 00:33
p
0
0
0
Mentés
Múlt héten arról írtunk, hogy tíz évvel tovább dolgozni ugyanazzal az embertesttel nem lehet, az exponenciális digitalizáció mellett pedig miért ne lehetne kevésbé megterhelő? A home office vagy a négynapos munkahét egy könyvelőirodánál vagy egy folyóirat szerkesztőségében igazán gyümölcsöző, egy jelenlétre építő, saját elsődleges értelmét épp abban megfogalmazó intézmény, a Magyar Állami Operaház pozíciójában viszont nem azonnal kézenfekvő. Pedig aki például opera-előadásokban fellép, eleve home office-t üzemeltet, hisz munkájának jó része otthon zajlik, az együttes próbák már a külön-külön felkészült individuumok összecsiszolását szolgálják.
Az adminisztráció pedig mindenhol adminisztrál: az efféle feladat ma már nálunk sem kötődik íróasztalhoz, indigóhoz, iktatáshoz, aláíratáshoz. És egymást érő értekezletekhez: csevegéssé folynak szét, ebéd-, kávé-, egészségügyi és cigiszünetek apasztják. És a „dugó volt”, „mindjárt esik”, „előbb kéne mennem”, „hozzám ma ne szóljatok” típusú problémákról, no és a „csak kicsit köhögök”, „a nyitott ablaktól folyik az orrom” alaphelyzetű gócokról nem is szólva, vagy arról, hogy az ovis lurkónak csak hőemelkedése van, de amiatt már otthon kell maradni vele, viszont dolgozni nem volna lehetetlen mellette.
Az utóbbi négy hónap megmutatta: temérdek tevékenység kerülhet át az otthoni munkavégzésbe. Ha nincs karantén, de van óvoda, iskola meg erő, egészség és széles sáv, akkor otthon reggeltől délutánig nyugi van, a bejutási idő kétszeresen megspórolható, lehet rendesen ebédelni, elmélyülten dolgozni. Természetesen csak akkor, ha – miként a 9–21-es telefonetikettel történt – a munkahelyi mobil- és levélforgalom is tiszteletben tartja a 9 óra előtti, 17 óra utáni pihenőidőt.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.