Nem a 2008-as pénzügyi összeomláshoz, hanem háborús helyzethez hasonlít inkább a koronavírus-válság, és gyorsabb gazdasági talpra állás jöhet – mondja lapunknak Richard Grieveson, a Közép-Európa gazdasági folyamataira szakosodott, bécsi székhelyű intézet, a WIIW igazgatóhelyettese.
Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.
Súlyosabban érinti-e a koronavírus-válság Nyugat-, mint Közép- és Kelet-Európát? – tesszük fel a kérdést, s a közgazdász rámutat, hogy a koronavírus-halálozások tekintetében ez valóban így látszik. „Nyugat-Európa egyes részein az esetszámok sokkal nagyobb mértékben növekedtek, mint Közép- és Kelet-Európában; Olaszország, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság példa erre, sőt Németország is, bár ott kevesebb a halálozás. A különbség oka az lehet, hogy a közép- és kelet-európai országok már láthatták, mi történik nyugaton, jobban fel tudtak készülni a krízisre, gyorsabban léphettek” – vélekedik Grieveson.
A gazdasági hatásokat nehéz előre látni, de reménykedhetünk, hogy e téren is hasonló folyamatok zajlanak majd, és régiónkat kevésbé érinti a visszaesés, ám Nyugat-Európa jelentős része jobban áll az erőforrások tekintetében. „Az egyik kérdés az egészségügyi rendszer állapota. Nyugaton általában fejlettebb az ellátás, így több esettel is megbirkóznak. És gazdagabbak is, így többet tudnak költeni, ha a helyzet megkívánja” – hangsúlyozza a szakértő. Hozzáteszi: az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok jobb helyzetben vannak, mint Horvátország, Románia és Bulgária, ahol kisebb kapacitással bír az egészségügyi rendszer, ezért jobban kell korlátozni a gazdasági életet is.
A másik kérdés, hogy mennyi pénzt tud elkölteni egy kormány a válságkezelésre, a munkakeresők és a kisvállalkozások támogatására. „Egyes kelet-európai országoknak, például Ukrajnának, vagy pénzük, vagy lehetőségük nincs, hogy a piacról kölcsönkérjenek ilyen támogatáshoz.”
Rosszabb és jobb a helyzet, mint 2008-ban
Miben más ez a válság, mint a korábbiak, tényleg nem volt ehhez fogható krízis a modern gazdaságtörténetben? – kérdezzük.
„Valóban nem tudunk mihez hasonlítani, főleg Európában. A gazdasági folyamatokat mérni vagy előre jelezni szinte lehetetlen. Nagyon más a mostani válság, mint a korábbiak. Egyszerre érte keresleti és kínálati sokk a gazdaságot. Bizonyos értelemben mégis kedvezőbb a helyzet, mint 2008-ban. Ez az egy-két hónap sokkal rosszabb, mint amit akkor láttunk, azonban ha egy ekkora közegészségügyi válságot sikerül jól kezelni, nem fog olyan súlyos örökséggel járni, mint egy nagy pénzügyi krízis” – emeli ki Grieveson, és emlékeztet, hogy 2008 hatásaival még ma is együtt élünk. Megjegyzi: nyilván a magyarok is emlékeznek, hogy hosszú évekig nehéz volt az élet, pénzügyi krízis esetén ugyanis hosszú idő alatt sikerül talpra állni, a gazdaság évekig gyengélkedik, mivel a bankszektor lassan képes csak összeszedni magát. Ilyenkor a gazdasági bővülés – és emiatt a bérnövekedés is – évekig csekély mértékű. A szakértő úgy látja, hogy ha a kormányok képesek lesznek támogatni a legtöbb céget és munkavállalót a járvány nehéz hónapjaiban, és ezzel sikerül megelőzni, hogy a vállalatok csődbe menjenek, akkor erős lesz a válság utáni visszapattanás.
Sok tehát a bizonytalanság, de a kutató megfelelő politika esetén erős fellendülésre számít a következő évben. Ebben a szerencsés esetben a válság miatt kieső gazdasági teljesítmény nagysága, a hosszú távon munka nélkül
maradók és a megszűnő cégek száma jóval alacsonyabb lehet, mint 2008-ban. Az azonnali visszaesés most súlyosabb, mint 2008–2009-ben, a talpra állás viszont gyorsabb lehet – summáz.
Nem V, hanem U
Bizakodó szavain felbátorodva felvetjük, talán V alakú válság lehet a mostani, nagy visszaeséssel, majd szinte azonnali fellendüléssel, Grieveson szerint azonban inkább U alakú pályát ír majd le a gazdaság teljesítménye. Ez még mindig sokkal jobb, mint 2008-ban, amikor L alakú válságról beszélhettünk. Visszaesés, majd tartósan szerény, a válság előtti időszaknál kisebb növekedés következett ekkor. Bár az utóbbi két-három évből van példa erős növekedésre is – például Magyarországon –, de inkább a kivételként, hiszen a 2008-as válság után Európa nagyobb részének gazdasága sokkal lassabban növekedett, mint előtte. Nem volt U alakú trend, kiábrándító, tartósan gyenge teljesítményt láthattunk – fogalmaz a WIIW igazgatóhelyettese.
V alakú kilábalásra szerinte ezúttal sincs remény, mert a koronavírus elleni vakcina létrehozásáig korlátozni kell a gazdasági életet, ami talán a következő év közepéig is eltarthat. „Néhány negyedévig még nehéz az életünk, utána viszont meglehetősen erős fellendülés jöhet. Ez reális forgatókönyv.”
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A 20K22 önkénteseit az előző választáson zavarkeltéssel is megbízhatták a szavazatszámlálás mellett.
A balos közvélemény-kutatók minden trükköt bevetnek a szavazók megtévesztéséért.
