Quo vadis, lengyel jogállam? Az alkotmánybíróság hatalmi harcban

2016-03-24 20:31:45

Chronowski Nóra | Lukonits Ádám
MTA TK
Míg Magyarországon a formális jogállamiság kereteit betartva zajlott a folyamat, addig Lengyelországban alkotmányellenesen hozták függő helyzetbe az alkotmánybíróságot.

„Az Alkotmánybíróság egyfajta ellentámadást is intézett a törvényhozó ellen – figyelemmel az ügy hátterében zajló politikai diskurzusra: megállapította, hogy a módosító törvény elfogadása olyan súlyos eljárási szabálysértésekkel zajlott – három olvasat helyett két olvasat, a gyorsított eljárás miatt az ellenzéki tárgyalási jogok sérelme, az érintett állami szervekkel való konzultáció elmaradása, az alkotmánybíróság által korábbi döntésében megállapított (eljárási) alkotmányossági követelmények figyelmen kívül hagyása, a vacatio legis hiánya –, amely önmagában alkotmányellenességet eredményez. Az eljárási szabályok negligálása a döntés, vagyis a törvényi tartalom legitimációját ássa alá.Tartalmi alkotmányellenességet okoz – mivel összhatásában ellehetetleníti az alkotmánybírósági döntéshozatalt – az eljárási határidők szabályozása, valamint a kettős kétharmad követelménye is.

Mindezekre figyelemmel az alkotmányellenes szabályokat a testület megsemmisítette, és azt is kijelentette, hogy az alkotmány alapján más állami szerv a döntését nem vonhatja kétségbe, hanem köteles azt tiszteletben tartani és végrehajtani.

Néhány következtetés

A működő illiberalizmus az alkotmányosság dimenziójában a jogállamiság kontra demokrácia típusú intézkedésekben jelenik meg, azaz a hatalom birtokosai két alkotmányi elv összehangolása, együttértelmezése helyett azok szembeállításával, a többségi demokráciára hivatkozással korlátozzák a jogállamiság elvének érvényesülését. A hatalomgyakorlás síkján ez az alkotmánybíróság (jogállamiság) és parlament (demokrácia) egymásnak feszülésében jelenik meg. Pontosabban a parlamenti többség a demokratikus legitimációjára hivatkozva felülbírálja, hatásköreiben vagy eljárásában korlátozza az alkotmánybíráskodást. A különbség a magyar és a lengyel modell között az, hogy míg Magyarországon a formális jogállamiság kereteit betartva zajlott a folyamat, mivel alkotmányi, majd alaptörvényi bázist teremtett hozzá a kormányzó többség, addig Lengyelországban a formális jogállamiságot is áttörve, alkotmányellenesen hozták függő helyzetbe az alkotmánybíróságot.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.