Ne használd a #PrayForParis címkét! A franciáknak csak egy kis része hisz Istenben.

2015-11-17 16:42:47

Yann LeCun
Facebook
A racionális gondolatok és a vallásos maradiság, a humanizmus és a vallásos „erkölcsök”, a gondolat szabadsága és az agymosás közötti küzdelmeket Franciaország túlságosan is ismeri. Franciaország már megvívta ezt a háborút, és győzött.

„Kedves Barátaim!

Köszönöm szépen a sok imát és az összes #PrayForParis (#ImádkozzPárizsért) kívánságot. Tudjuk, hogy ezzel Ti jót akartok.

De kérlek, vegyétek tudomásul, hogy jelen pillanatban nagyon sok francia mérges minden olyasmire, ami a vallással kapcsolatos.

Franciaország az egyik legkevésbé vallásos ország a világon. A francia embereknek csupán egy kis része hisz Istenben, és még kevesebben hisznek az imák erejében.

Sokan gondolják úgy, hogy a vallás a legerősebb módszer, hogy olyan atrocitások elkövetését neveljék bele az emberekbe, mint amelyeknek most szemtanúi voltunk.

Franciaországnak bőséges történelmi tapasztalata van arról, hogyan tisztítsa meg magát és polgárait a vallásos agymosás veszélyeitől: a felvilágosodás, a francia forradalom, a szekularizáció, az állam és az egyház szétválasztása, vagy akár a vallásos jelképek betiltása az állami iskolákban.

A történelem folyamán Franciaország végigszenvedte a vallásos inkvizíciót, a vallási háborúkat és vérengzéseket, a vallási kisebbségek üldözését. Ezért ragaszkodnak annyira a franciák a »la liberté«-hez, és ezért nem tűrik az agymosást, különösen a vallásos agymosást.

A racionális gondolatok és a vallásos maradiság, a humanizmus és a vallásos »erkölcsök«, a gondolat szabadsága és az agymosás közötti küzdelmeket Franciaország túlságosan is ismeri.

Franciaország már megvívta ezt a háborút, és győzött.

A franciák sosem fognak harcba szállni egy olyan háborúban, amelyben egy vallás a másik ellen küzd, de együtt fognak küzdeni a középkori maradiság ellen.”

(Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligencia-kutatási igazgatójának írása a Mandiner fordításában. A bejegyzés több ezer ember mellett a Facebook alapítója, Mark Zuckerbeg tetszését is elnyerte.)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.