Az ezer éve működő japán vállalatok nem üldözik a profitot

2019. december 16. 21:23

Bakajannisz Péter
Lehetséges, hogy a gazdaság ne uralja, hanem szolgálja a társadalmat? Lehet a vállalat a nemzeti közösség és kultúra intézményesült formája? Élhet a nemzet nyelve mellett vállalataiban is? Összefonódhat a család és az üzlet? Felnőtt embereket fogadnak örökbe a japán cégvezérek, hogy biztosítsák a cég túlélését, ami számukra, a társadalmi felelősségvállalással együtt sokkal fontosabb, mint a profit.

A több száz éves shinise vállalatok

Japánban találunk sokat a világ legöregebb vállalatai közül, erre külön kifejezés létezik az országban. Azokat a vállalatokat, amelyek több mint egy évszázada működnek, családon belül tartották a tulajdonjogot, és ugyanazon iparágban kereskednek, mint amelyben kezdtek, a shinise névvel illetik.

A legnagyobb arányban Kiotóban, Japán ősi városában találunk shinise (azaz nagy múltra visszatekintő) cégeket. Olyan hagyományos ágazatokban működnek, mint például a sörfőzés, az édesipar és a kézművesipar. A Gekkeikan társaság például közel 400 éve gyárt szakét és a céget az

Okura család 14 egymást követő generációja irányította.

A Sasaya Iori nevű vállalat pedig már 303 éve készít és értékesít édességet, gyakorlatilag Kiotó 300 éves édességboltja.

Gekkeikan szaké

A The Conversation interjút készített ezen vállalkozások vezetőivel, hogy megérthessék a nagy múltú cégek kapcsolatát a helyi közösségekkel. Az interjúk során a kutatók megállapították, hogy a siker egyik kulcseleme a magas társadalmi pozíció megőrzése egy olyan változó üzleti környezetben, amelyet a tradicionális értékek és gyakorlatok elvesztése jellemez. Japán nyugati irányváltása következtében nagyon megváltozott a fogyasztói ízlés, valamint ennek hatására nagyobb lett a nemzetközileg működő vállalatok versenye, amely megnehezítette a nagy múltú vállalatok működését.

A shinise cégek sikere és magas társadalmi pozíciója a tradíciókon alapul. E vállalatok a hagyományos japán kézműves termékek előállítása és értékesítése mellett a helyi közösség értékeit is megtestesítik. Ennek során

a shinise cégek olyanok, mint a helyi hagyományok védelmezői.

Kulturális szempontból Japánban a hagyomány tisztelete nagyon fontos és ez adja meg a hagyományokat követő, japán értékeket képviselő helyi cégeknek a fennmaradáshoz szükséges társadalmi elfogadottságot, legitimációt.

A shinise cégek erősen beágyazódtak abba a közösségbe, ahol székhellyel rendelkeznek. A családi tulajdon és a termékek minőségének fenntartása mellett sok interjúalany hangsúlyozta elkötelezettségét a közösség jóléte iránt. Egy kiotói önkormányzat képviselője szerint a shinise cégek tulajdonosainak legtöbbje tett valamit a helyi közösség érdekében, például támogatta a város híres Gion fesztiválját. A japán cégek tehát szinte a nyugati protestáns etika szellemiségét testesítik meg, azon vállalkozó ideáltípusát, aki helyi környezetben, közösségi érdekben és társadalmi felelősségvállalásban gondolkodik.

Hosszú távú gondolkodás 

A cégek tündöklésének oka, hogy hosszú távra terveznek előre, de közben nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományokra is. Ez tükröződik felépítésükben – erősítette meg a 128 éves, művészeti könyveket kiadó Unsoudou vállalat elnöke. „Általában egy cégnél az ügyvezető igazgató kettő, maximum négy évig tölti be posztját, akinek feladata, hogy kielégítse a részvényesek elvárásait abban a rövid időszakban. Mi nem vagyunk a részvénypiacon. 

Nem akarunk rövid távon profitot szerezni”

– mutatott rá korunk pénzpiacainak rövid távú, azonnali profitéhségére a cégvezető, ami azonban nem feltétlenül a társadalmi fenntarthatóság érdekét szolgálja.

Ezenkívül a shinise cégek óvatosak az eredeti fókuszuktól való eltéréssel és folyamatosan

azon dolgoznak, hogy egyensúlyba hozzák az innovációt a hagyománnyal. 

„Hálás vagyok az őseimnek, mert azzal foglalkozhatunk, amit ránk hagytak. Ha van üzleti lehetőség, nem utasítom el. Nem gondolom azonban, hogy minden lehetőség kihasználása a legjobb megoldás, mert ez csak egy része a hosszú történelmünknek. Fontos, hogy olyan vállalkozásokat alapítsunk, amelyek hosszú ideig élhetnek” – mondta el az Unsoudou elnöke.

Ez rávilágít arra a különbségre, hogy míg egy európai vagy amerikai vállalat vezetése alapvetően néhány évre tervez előre, miközben a profitot maximalizálja, addig ezek a japán cégek társadalmi stratégák:

tervezési fókuszukban a cég távoli jövője áll, ennek érdekében pedig örömmel lemondanak az azonnali profitokról.

A shinise vállalatok esetében a már meglévő hosszú távú kötelezettségvállalásaik megtartása a társadalom felé sokkal fontosabb, mint a rövid távú profit üldözése vagy a gyors növekedés elérése. Ha egy cégnek döntenie kell, hogy egy helyi alapítványt támogat, vagy új üzleti lépéseket tesz a profit növeléséért, első helyen a társadalmi kötelességeit elégíti ki.

Ezen kötelezettségvállalások révén a shinise cégek kulturális funkciót töltenek be, kulturális szereplővé válnak és segítik a kulturális erózió megelőzését a helyi közösségek szintjén.

A társadalom pedig a kultúra élő, gazdasági formába rendeződött zászlóvivőit nagyon komoly társadalmi elismeréssel és státusszal ismeri el,

ezzel a társadalom ellentételezi a piaci nyomást és elismeri a cég fáradozásait. Így tehát nem kizárólag a piac, hanem a társadalom felől is érkezik a vállalat számára a haszon, ami az immateriális vállalati érték egy részévé válik. Okos stratégiának tűnik ahhoz a társadalomhoz kapcsolni a vállalat sorsát, amely valószínűleg száz év múlva is működik majd, ahelyett, hogy néhány évente alapjaiban megváltozó piaci ciklusokra tenné fel a cég teljes létét.

20 ezernél is több olyan japán céget találunk, amely 100 évnél nagyobb múltra tekint vissza, sőt, 1000 évnél idősebb vállalatok is működnek még a japán gazdaságban. A kolostorokat építő Kongo Gumit 578-ban hozták létre és 14 évszázada létezik, a 718-tól működő Hoshi Ryokan fogadóként működik, a Sudo Honke pedig 1141-től kezdve szakét gyárt. Sok esetben hagyományos szolgáltatócégek ezek, a Yamanashi Prefecture például 1024 óta gyárt kiegészítőket és ruhákat buddhista oltárokhoz illetve szerzetesek számára. De jó példa a Sumitomo és a Mitsui japán bankok, amelyekből a nemzetközileg ismert SMBC bank alakult meg, ami Japán második legnagyobb bankja. A Nintendo pedig nem számítógépes játékokat, hanem játékkártyákat készített kezdetben, az 1800-as években.

A siker sötét oldala

A brit-ausztrál portál azt is megállapította, hogy a sikernek létezik negatív, sötét oldala is. A megkérdezett 17 vállalat legalább fele szerint nagyon nehéz megőrizni a magas társadalmi státuszt, amely rengeteg problémával jár vállalati és családi szinten is. Hatalmas nyomás nehezedik a cégekre környezetükből, hogy ne essenek túlzásba az innovációval és inkább a hagyományt ápolják, a cégvezetőknek pedig

személyes áldozatokat is kellett vállalniuk a család és az üzleti folyamatosság fenntartása érdekében.

A japán shinise cégek csak hosszú távú áldozatokkal érhetik el a fenntartható, hosszú életet mind személyes, mind szervezeti szinten. E vállalatok tehát azért is élnek túl évszázadokig, mert ezt a célt tűzik ki maguk elé.

Az 1884-ben alapított édességgyártó, a Shioyoshiken alelnöke szerint a shinise cég maga a család. Az alelnök a céggel kapcsolatban a háztartás megörökléséről és továbbviteléről beszélt, ami nem is annyira meglepő, hiszen a görög oeconomia szó is eredetileg a háztartás irányítását, az otthoni napi gazdasági ügyek vitelét jelentette.

Normák, szokások és a jog biztosítja a folytonosságot

David Weinstein, a Columbia University szakértője szerint a családi cégek és gazdálkodás megőrzését segítette a primogenitúra elve, melynek köszönhetően az elsőszülött fiú vált a családi örökössé, egyben tartva így a vagyont. De mi történik, ha nincs elsőszülött fiú?

A japánok ilyenkor felnőttet fogadnak örökbe: ez egy olyan megoldás, amit épp a generációváltás megőrzéséért fejlesztettek ki.

2011-ben 81 ezer embert fogadtak örökbe Japánban, ennek több mint 90 százaléka felnőtt volt. Kutatások szerint az örökbefogadott cégvezetők még jót is tesznek az üzletnek és jobban teljesítenek, mint a vér szerinti utódok. Valódi gazdasági-kulturális vérfrissítés ez, amely a cég továbbélését segíti.

Szakértők szerint Japánban az üzlet nem a szabad piacon való szabad választásról szól, hanem a kötelességről és az elköteleződésről. A tulajdonosok preferenciái és értékrendszere jelenik meg döntéseikben, amely a vállalat hosszú távú működését tartja elsődleges szempontnak, hiszen ez az egyik olyan földi teljesítményünk, amit továbbadhatunk és amely évszázadokon át túlélhet minket.

A példákból úgy tűnik, a kapitalizmust sokkal többféleképpen lehet „csinálni”, mint ahogy azt általában elképzeljük.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés