Bérnövekedésben Magyarország a régiós éllovas – a cseh Raiffeisen vezető közgazdásza a Makronómnak

2019. szeptember 2. 19:50

Rádi Balázs
Az olcsó munkaerőre építő termelés idővel leépül és elhagyja régiónk gazdaságait – véli Helena Horská, aki szerint külföldi befektetésekben és bérnövekedésben Magyarország a régiós éllovas, amire szükség is van, mert innovációs szempontból és gazdasági fejlettségben bőven van mit behoznia. Ha minden jól megy, a bérnövekedés folytatódik, a belső kereslet és a költségvetési költekezés pedig valószínűleg uniós szinten is elegendő lesz egy gazdasági lassulás átvészelésére.

Hogyan értékeli Közép- és Kelet-Európa (KKE) növekedési kilátásait?

A KKE-országok már hat éve stabilan növekednek és megközelítik a válság előtti növekedési ütemet. Bár lassuló lendülettel, de a növekedés továbbra is folytatódik. A hazai keresletet erősen felhajtja többek között a bérek gyors növekedése, de a külső kereslet visszafogja a régió gyarapodását. 

Az összes KKE-ország szorosan kapcsolódik az unió piacaihoz és részeseivé váltak az európai értékláncoknak, azonban ez a becsatlakozás kiszolgáltatottabbá tette gazdaságainkat az uniós gazdaságok fejlődésének.

Csehország, Szlovákia és Magyarország sérülékenyebb mint Lengyelország,

amely a többiekkel ellentétben hatalmas saját, helyi piaccal büszkélkedhet.

A KKE-országok kivétel nélkül gyorsabban növekednek, mint nyugat-európai társaik, ennek megfelelően az egy főre jutó GDP is megugrott vásárlóerő-paritáson mérve, tehát gazdaságilag mindannyian szintet léptek. Lengyelország és Szlovákia az uniós fejlettségi szint több mint hetven százalékán áll, Csehország pedig az uniós átlag kilencven százalékán.

És Magyarország?

A visegrádi országok közül csak Magyarország nem törte még át a hetven százalékos határt, így sajnálatos módon gazdasági felzárkózása az elmúlt évtizedekben lassabbnak számít.

Magyarország folyamatosan zárkózik fel, viszont összességében ez lassabb folyamat, mint a többi KKE-ország esetében.

2006-ban Magyarországon az egy főre jutó GDP az európai átlag 61 százalékát érte el, 2017-ben pedig a 68 százalékát

az Eurostat adatai alapján. Ezzel szemben Lengyelország 51 százalékról 70 százalékra ugrott ugyanebben az időszakban.


Gazdasági szempontból melyik ország a legsikeresebb napjainkban? 

Mivel mérjük a gazdasági sikert? A gazdasági növekedés ütemével, az árstabilitással, az alacsony munkanélküliségi rátával, esetleg a reálbérek növekedésével? Ezek mind releváns mutatószámok. A KKE-blokk legfejlettebb országa Csehország, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük. Lengyelország viszont nagyon gyorsan növekedik és utoléri Szlovákiát. A fogyasztói árak inflációja Lengyelországban a legalacsonyabb, Csehországban pedig a munkanélküliség a legalacsonyabb. A nominális bérek növekedésében Magyarország minden KKE-országot maga mögé utasít, de euróban számolva a magyar átlagbér még a legalacsonyabb a KKE-országok között. 

Említettük a nominális bért, de melyik KKE-ország érte el a legmagasabb reálbér-növekedést az elmúlt tíz évben?

Magyarország az éllovas reálbér-növekedésben is,

szorosan mögötte Lengyelországgal. Egyébként a KKE-országok viszonylatában a magyar bérek a legalacsonyabb szintről indulnak, tehát most a történelmi lemaradásukat hozzák be. 

Miért nem követte az infláció a bérnövekedést az elmúlt években? 

Az a benyomásom, hogy a bérnövekedési nyomás egy átalakulási folyamat részének tekinthető, mely során

az alacsony bérköltségű gazdaság szintet lép és magasabb béreket követelhet, mivel több hozzáadott értéket állít elő.

A szakszervezetek pedig az erős gazdasági növekedésre és a helyi gazdaságok virágzására építenek, ebből merítenek erőt. A régió kormányai is kihasználták a lehetőségeket és megemelték a (minimál) béreket.

Meddig folytatódhat az erős bérnövekedés Magyarországon és a KKE-országokban?

Tekintettel a kezdeti bérlemaradásra, a bérek felzárkózása valószínűleg folytatódik. Azonban a gazdaság lassulásával a bérnövekedés is egyre inkább lassul majd. Ezzel egyidőben a teljes termelékenység növekedni fog és a gazdaság bizonyos szektorai,

a munkaerő-igényes, olcsó munkaerőtől függő termelés elhagyja a piacainkat.

Ez elkerülhetetlen része az átalakulási folyamatnak, mely során sokkal fejlettebb gazdaságokká alakulnak a régió országai.

Nem akadályozná az erős bérnövekedést és a technológiaváltást, ha képzetlen migránsokat importálnánk tömegesen? Ezzel a migránsok munkájából élő vállalatok járnának jól.

Ahogy gazdaságilag szintet lép egy ország, úgy követelnek magasabb béreket a dolgozók, tehát ha lenne is jövedelmi átcsoportosítás a tömeges bevándorlással a munkaerőtől a munkát használó vállalatoknak, ez csak átmeneti lenne. Másrészről a munkaerő irányított migrációja számos országnak segíthet az elöregedő lakosság és a munkaerőhiány problémájának megoldásában. 

Tudásra és tőkére talán még több szükség van. Mely országok voltak a legsikeresebbek a külföldi közvetlen beruházások bevonzásában és az ipari termelésben az elmúlt évtizedekben?

Az első helyezett ismét Magyarország, amelyet Csehország követ.

A magyar piac rendkívül vonzó volt a külföldi befektetők számára,

reméljük ez a jövőben is így marad.

Változott egyébként bármilyen irányba is a magyar gazdaságról kialakult véleménye az elmúlt tíz évben?

Véleményem szerint Magyarország az elmúlt években kialakított egy saját, nemzeti modellt és elkezdett jobban a nemzeti érdekekre fókuszálni. Eközben viszont a magyarok továbbra is kevésbé szkeptikusak az unióval szemben, mint a csehek. Azt gondolom, hogy ha legyengülne az EU, akkor a KEE-országok is vele gyengülnének. Az együttműködés ezért sokkal több lehetőséget kínál fel számunkra, mint az elszigetelődés.

A csehekhez hasonlóan a magyar gazdaság is jól látható előnyöket élvez az uniós tagságból, bekapcsolódhatott az európai értékláncokba, közvetlen külföldi tőkeberuházások vagy éppen uniós források érkeznek és így tovább.

Melyek a fő mozgatórugói, illetve a legsúlyosabb korlátai a magyar és a KKE-gazdaságok fejlődésének?

A magyar gazdaság növekedésének motorja a hazai kereslet, amit a magas bérnövekedés hajt, a történelmi mélységbe csökkent munkanélküliség, a laza költségvetési politika és a hagyományostól eltérő, unortodox monetáris politika.

Azonban Magyarország innovációs képesség és digitalizáció szempontjából a többi KKE-ország mögött áll.

Az egyre digitalizálódó jövőben ez veszélyes lehet.

Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának van egy közös vakfoltja, a gazdaságaikat jelentősen kitevő autóiparuk. Ha figyelembe vesszük az új trendeket az autóiparban, és hozzáadjuk a KKE-országokra jellemző növekvő munkaerőköltséget, arra jutunk, hogy ez a szektor hamarosan károkat szenvedhet el és csak az innovatív és rugalmas cégeknek lesz esélye túlélni. 

Milyen új szabályok szerint működik a jelenlegi innováció-orientált gazdaság, amely szabályokra a KKE-országoknak is érdemes odafigyelnie?

Állj készen, legyél rugalmas, aktív és nyitott az újdonságok irányába! A KKE-országokra fokozottan érvényes, hogy meg kell vizsgálnunk a régimódi oktatási rendszerüket. Sürgősen át kell térnünk a tényalapú oktatásról a kompetencia alapú oktatásra, és ezt a váltást a lehető legjobban kell lebonyolítanunk. A lakosság elöregedése és a képzett, illetve lassan a képzetlen munkaerő hiánya is egyaránt megkövetel egy olyan oktatási rendszert, mely az élethosszig tartó tanulást támogatja. 

Hogy látja a kilencvenes évek gazdasági átalakulását? Magyarország elvesztette ipari kapacitásának jelentős részét, ebből eredően a piacokhoz és tudásbázisokhoz való hozzáférését is – amit most igyekszik újjáépíteni. 

Ahogy már említettem,

Magyarország lépésről-lépésre egyre hatékonyabbá és versenyképesebbé vált

ahogy sikeresen beépült az európai értékláncokba. A „nyugati” piacok nagy kihívások elé állították, hiszen többet követeltek minőségben. Természetesen a gazdasági átalakulás során minden KKE-ország veszített a hagyományos (alacsonyabb kihívásokat jelentő) piacaiból, de idővel újakat is szereztek. A külföldi befektetők pedig hozták a tőkét, a tudást és a know-how-t.

Hogy látja a külföldi tőke szerepét Közép- és Kelet Európában, illetve a magyar gazdaságban? Piketty és társai szerint a KKE-országok külföldi tulajdonba kerültek, ami alacsony bérhányadot és hatalmas profitkiáramlást eredményezett külföldre. 

A kilencvenes és kétezres éveket egyfajta transzformációs, vagy átalakulási periódusnak tekintem, nem a gazdaságaink végső stádiumának. A gazdasági átalakulás kezdetén többek között tőkére, tudásra, modern menedzsment technikákra volt szükségünk, amit a piacgazdaságoktól tudtunk megszerezni. Mára viszont a fő kihívás az, hogy olyan gazdaságokká váljunk, amelyek a jelenleginél innovatívabbak, tudásközpontúak és a félkész termékek mellett a végtermékek előállítását is célul tűzik ki, hogy az értéklánc aljáról feljebb tudjunk mászni.

Gyakran csak az uniós támogatások pozitív oldaláról beszélünk, miközben ezek a támogatások tulajdonképp kompenzációnak tekinthetők, amiért megnyitottuk a KKE-piacokat az iparágainkat privatizáló nyugat-európai vállalatok előtt. Több kutatás is rámutat, hogy az EU-pénzek számos csatornán keresztül visszacsorognak a támogatást nyújtó országokba. Mit gondol erről?  

Valószínűleg a profit vagy osztalék kiáramlására gondolnak, de

a külföldi beruházás nem jótékonykodás.

A befektetők kockázatot vállalnak és ha minden jól alakul, akkor bezsebelik a profitot. Ez egyébként egy win-win helyzet, mindkét fél nyer. Nem csak befektetők, de a kedvezményezettek is egyaránt profitálnak a beruházásokból. Ha az uniós forrásokat „okosan” fektetik be, pozitív tovagyűrűző hatásokra lehet számítani. Szerintem az előnyök felülmúlják a hátrányokat.

Mikor várható a következő gazdasági recesszió? A KKE-országok mennyire válságállóak?

Nem számítok válságra a közeljövőben, csupán a növekedés lassulására.

A hazai kereslet és költségvetési költekezés valószínűleg elegendő lesz a gazdasági lassulás áthidalására az EU-ban.

Ugyanakkor nem zárhatjuk ki a kereskedelmi háború kiszélesedésének veszélyét sem, mely vagy az USA és Kína, vagy az USA és Európa között történhet meg, habár ennek a valószínűsége alacsony, hiszen az Egyesült Államok gazdasága is sérülne. Ráadásul az USA-ban hamarosan elnökválasztás lesz.

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sokkal jobb most a helyzet, mit Rákóczi korában volt:

A szegény legénynek olcsó a vére,
Két-három fillér egy napra bére,
Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés