Isteni felhatalmazás

Keresztény tanácsadó: Isten szabad kezet adott Trumpnak Észak-Korea ügyében

2017. augusztus 10. 21:56
„Isten szabad kezet adott az amerikai elnöknek az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un eltávolításához” – jelentette ki Robert Jeffres dallasi tiszteletes a CBN-nek csütörtökön.

Donald Trump egyik evangéliumi keresztény tanácsadója kijelentette, hogy „Isten szabad kezet adott az amerikai elnöknek az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un eltávolításához”

Robert Jeffres dallasi tiszteletes a CBN keresztény televíziónak adott csütörtöki nyilatkozatában bibliai idézetekre hivatkozva fejtette ki Donald Trumpot támogató álláspontját. A dallasi lelkipásztor szerint a vezetőknek „minden hatalom megadatik ahhoz, hogy bármilyen eszközt – akár háborút is – bevessenek a gonosz megfékezésére”. Robert Jeffres ezt úgy értelmezte, hogy „Isten felhatalmazást adott Donald Trumpnak Kim Dzsong Un eltávolítására”

Nyilatkozatában a lelkipásztor hangsúlyozta azt is, hogy „szívet melengetőnek” tartja az elnök politikai elemzők által erőteljesnek és harciasnak ítélt mondatait Észak-Koreáról, mert ezekkel a korábbi, szerinte „birka kormányzatokkal” ellentétben Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok nem tűri az amerikai népnek címzett fenyegetéseket. Az amerikai elnök keddi sajtóértekezletén ugyanis azt üzente az észak-koreai diktátornak, hogy a „tűzzel játszik”, amennyiben továbbra is fenyegetődzik, és nem hagy fel nukleáris programjával. Trump szó szerint „tüzet és haragot” ígért Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek. 

A dallasi lelkipásztor a The Washington Post című napilapnak szerdán nyilatkozva még ennél is tovább ment: leszögezte, hogy a kormányzatnak, mivel a gonosz ellen harcol, felhatalmazása van bármire, még Kim Dzsong Un meggyilkolására is. Robert Jeffrest úgy tartják számon az Egyesült Államokban, mint aki nem mentes az ellentmondásos nyilatkozatoktól, állásfoglalásoktól. Januárban például, Donald Trump elnöki beiktatásának reggelén a washingtoni Szent János episzkopális templomban tartott prédikációjában – a The Washington Post tudósítása szerint – arról beszélt: „Isten azt az útbaigazítást adta Nehémiásnak, építsen falat Jeruzsálem körül, hogy megvédje polgárait az ellenséges támadásoktól. Láthatják, Isten nem ellenzi falak építését”. 

Donald Trump környezetében az evangéliumi keresztények tanácsadó testületet hoztak létre, és heti bibliaórákat tartanak a Fehér Házban, több kormánytag és az elnök részvételével. Az evangéliumi keresztények tábora mintegy 50 millió lelket számlál az Egyesült Államokban, és politikai befolyásuk óriási.

(MTI)

Összesen 114 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az rémlik, hogy Isten utasításokat meg Parancsokat adott Mózesnek, de arra sehogy sem emlékszem a hivatkozásokból, hogy ezzel a tiszteletessel beszélő viszonyban lenne....

Teljesen igaz, viszont nem szeretem, ha mai cselekedeteknél évezredes Szent Könyvekre hivatkoznak, mert az nagyon lecsökkenti a parancsokat kiadó ember lelkiismereti aggályait. Ezért tartom veszélyesnek minden oldal vallási fanatikusait, hiszen ők Istenük parancsára hivatkoznak és cselekszenek.

Az, hogy Ne olj! mond valamit ?

Szia! Ezt olvasd el! Most találtam.
Létezik-e Isten?
Van-e Isten? Ime hat érv amellet, hogy igen.

http://www.everystudent.hu/a/l..

A szektásokat külön fiókba rakhatnád.

Az Ószövetség a zsidó nép üdvtörténete. Viszonyulása Istenhez, Jahvéhoz, akit számtalanszor megcsalt.
Az Ószövetséget olvasni, lehet, de értelmezni, az egy tudomány.
Aki csak ezt látja benne, az öldöklő Jahvét, az nem ért belőle semmit, de a zsidó nép lélektanából se.

Először örültem, hogy tanulnak hittant a képviselők. De a bibliai ismeretek nem egyenlőek, a militarista agresszió indoklására.
Elképesztő ez az indoklás. Csak arra, jó, hogy Amerika Trump vezetésével, megint arcoskodjon.

Azért én nem vonnék a kettő között párhuzamot.

Ezt a zsidók is így tanulják. Az Ószövetség Izrael, a zsidó nép története.
És még Tóbiás, Judit, Báruk könyvét.

Na akkor nézzük. A zsidók csoportosítása:
Törvény (Tóra), Próféták (Nebiim), Írások (Ketubim)

A keresztények az Ószövetség ókori görög fordítása szerint más beosztást követnek:
Történeti könyvek, Tanító könyvek, Prófétai könyvek.

A zsidók szent könyvei az Izrael népének adott isteni tanítást tartalmazzák. Izrael népének vallási közösségében keletkeztek.

A Biblia megértéséhez ismerni kell Izrael történelmét.
Nem legendák gyűjteménye, hanem a valóságot írja le árnyoldalaival együtt, úgy, ahogyan a nép látta és megélte. Nem hallgatja el a nagy emberek hibáit, nem dicséri őket egyoldalúan. A történelmet nem szűkíti le a királyok tetteire, a nagy állami eseményekre, hanem szól az izraeli népről is és a kritika őket sem kíméli.
Felhasznál királyi évkönyveket is, hivatalos feljegyzéseket, stb. kifejezett hivatkozással, vagy a Biblia szövegéből közvetve kielemezhetően pl. Izrael királyainak könyve, Salamon története, stb.

Egy megjegyzés Isten létére, vagy nem létére.
A filozófia a jelen korig behatóan foglalkozik ezzel a témával, ami önmagában is arról tanúskodik, hogy mennyire él az emberi közmeggyőződésben Isten bizonyításának lehetősége.
A tudományos ateizmus is kénytelen számolni ezzel a ténnyel és az az erőfeszítés amellyel Isten létét törekszik cáfolni, rámutat arra, hogy a természet szemlélete mennyire Isten létére utal.
Ha ugyanis annyira egyértelmű, hogy nem létezik egy világfeletti személyes Isten, akkor nem volna szükség akkora tudományos apparátussal ezt bizonyítani. És, ha ehhez hozzáveszed a jelenkor legnagyobb tudósai közül elég sokan kifejezetten hívőknek valják magukat. Ők pedig igencsak ismerik a természettudományok eredményeit. :)

Nyilván nem a második pátriárkával kezdődik Izrael történelme.
Csak azt nem értem, miért nem Jákobot (Izraelt) írtál?

Isten mindenkihez a saját nyelvén szólal meg. Természetesen.
Ezen kár itt élcelődnöd.
Nagyon szabadon engedted a fantáziádat, pedig egyszerű a történet.

Isten üdvözítő tervének megvalósulása Ábrahám (Ábrám) meghívásával kezdődik.
Az arabok is Ábrahámmal kezdik, hiszen ő Izmael atyja.

Éppenséggel arabok voltak. De ugye történt egy kiválasztás, meghívás, szövetségkötés. Méghozzá Isten az, aki szövetséget köt az emberrel, (többször is) és nem fordítva.
Melyik népnek a történetét mesélik itt el?
Melyik az a nép, amelyiknek minden pészahkor az asztalnál ülő legkisebb fiúgyermeke megkérdezi az apját, arról, hogyan történtek az események?

"Te pedig mondd az Úr, a te Istened színe előtt: „Apám vándorló arám volt, lement Egyiptomba, s ott élt idegenként; kevesen követték, mégis nagy, erős és népes néppé vált. Amikor aztán az egyiptomiak rosszul bántak velünk, sanyargattak és kemény szolgaságba vetettek minket, akkor az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk, s az Úr meghallgatta könyörgésünket, meglátta nyomorúságunkat, elnyomatásunkat és szorongatottságunkat. Az Úr erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett Egyiptomból, nagy rémületet támasztva, jelek és csodák kíséretében. Erre a földre hozott, és nekünk adta ezt a tejjel-mézzel folyó országot. Itt hozom annak a földnek első termését, amelyet te, az Úr, nekem adtál.” Ezzel hagyd ott (a kosarat) az Úr, a te Istened színe előtt, majd borulj le az Úr, a te Istened előtt, és örülj egész családoddal, a levitával és a körödben élő idegennel együtt, mindannak a jónak, amit az Úr, a te Istened adott neked.
MTörv. 26, 5-11

Egy csomó kérdést feltettél, és csak részleteiben tudok válaszolni.
Veled viszont mindig élvezetes a beszélgetés.

"A zsidó nép történelmében igen nagy fontosságú Makkabeus-felkelésről a zsidó és a protestáns Biblia nem beszél."

A protestánsok átvették a zsidók kánonját, azért nincs a könyvei közt.
De, hogy mi oka van annak, hogy a zsidók nem tették be a kánonukba, csak találgatok. Hiszen a Hannukát Kr. 175 óta ünneplik és ünnepeltették az egyiptomi zsidósággal is.
A Bölcsességek könyve sincs benne és az is beszél a túlvilági életről. Ez lett volna a tippem, viszont Dániel könyve is beszél róla, azt viszont beválasztották.
Neked van valami információd arra, hogy mi az oka? Ha nincs, meg kell néznem a rabbiknál.

Ezek nagyon érdekes kérdések, már amit feltettél.

Kóborolt. Az a fordítás jobban tetszik, amelyik úgy fordítja, hogy: "Apám kóbor arám volt".

És a zsidók és a keresztények ősatyja is.

Most vettem észre, hogy ez nekem szól. Nem fog válasz nélkül maradni. Csak idő kérdése.
Egy kérdés. Úgy érted, hogy a zsidó kánon Kr.e. 400 évvel le volt zárva?

Most nem általánosságról beszélünk, hogy miért lett bevéve a kánonba, ez vagy az a könyv, ill. nem. Hanem konkrétan a Makkabeusok könyve, azon belül is a Makkabeusok II, miért nem?
Na erre válaszolj, ha tudsz!

Kétféle kánonról beszélünk. A palesztinai kialakulásának folyamatára a héber nyelvű Biblia hármas felosztása nyújt eligazítást, mert a könyvcsoportok a folyamat egyes szakaszait mutatják. Egy-egy részben az addig meglevő könyveket foglalták össze, vagyis rögzítették a kánoniságát. Ezt legjobban az Írásokban figyelheted meg mert ebben hiányzik a csoportosítás világos alapelve. A történeti, a költői, prófétai műveket is tartalmaz. Azok az írások kerültek bele, ami a már lezárt két másikba - Törvény, Próféták - nem kerülhetett.
Törvény a legkorábbi. Ennek az öt könyvnek a végső formája és egymás mellé rendeződése Kr.e. V. de legkésőbb IV. században történt.
Próféták, mint önálló csoport, Kr.e. III. században sorolták az öt mózesi könyv mellé.
Írások, csak későn Kr.u. I. század végén, II. sz. elején tehát a kereszténység megjelenése után zárták le és az Ószövetség egészének kanonizálásakor.

Az alexandriai kánon, a görög nyelven beszélő hellenista zsidóság körében, Egyiptomban alakult ki, ahol a Kr. e. III. sz. közepétől kezdve a palesztinai kánon héber nyelvű könyveit görögre fordították. Ez a Szeptuaginta, de a szent könyvek gyűjteményébeezek mellett még más könyveket is bevettek. Ekkor még sem a palesztinai sem az alexandriai kánon nem volt véglegesen meghatározott és lezárt gyűjtemény.
Az Ószövetség, - a szent könyvek gyűjteménye - VÉGLEGES lezárása, csak a Kr.u. I. sz. végén, II. sz. elején történt a palesztinai zsidóság körében. És ez egybeesik a zsidó közösség újraszerveződésével. Jeruzsálem és a Templom lerombolása, Kr.u. 70 utáni időszakban.
A kanonizálás folyamatát nem ismerjük. A zsidó források a kánon lezárását összekapcsolják, a Jabnéban (jamnia) kialakult zsidó iskolák tevékenységével. Jabne Kr.u. 70-135 között a főtanács és a kezdődő rabbinizmus központja volt és ettől kezdve kizárólag a palesztin héber nyelvű kánon lett a zsidóság Bibliája.

A kereszténység a görög nyelven beszélő világban terjedt el, ezért az Egyház az Ószövetség görög fordítását, a Szeptuagintát használta a többlettel együtt. DE! a többletek között válogatott és csak azt vette át, amit kánoninak tekintett, Vagyis nem azt tartotta kánoninak, amit, amit a Szeptuagintában talált. Ugyanis a héber nyelvű kánonhoz viszonyított többlete meghaladta azt a hét könyvet, amit az egyház kánoninak tart.
Ezt megerősítik a nagy Szeptuaginta kódexek is, amelyek ingadoznak a deuterokanonikus könyvek számában, mert a hivatalos egyházi kánonhoz nem tartozó írásokat is tartalmaznak.
A hét könyvhöz még hozzávesszük Eszter és Dániel görög nyelvű kiegészítéseket.
Ti csak a héber Bibliát tekintitek kanoninak és a deuterokanonikusokat apokrifeknek.
Az őskeresztény egyház mindig ragaszkodott a bővebb kánoni formához. De szerintünk is apokrifek a Makkabeus 3,4, Ezdrás 3,4, Manassze imáját.

A Makkabeus II. szerzője ismeretlen. Annyit közöl, hogy írásának mi a célja, és munkamódszere. Cirenei Jazon ötkötetes számunkra ismeretlen munkáját rövidítette le. A Makkabeus I-et nem ismerte.

Számomra az az érdekes, hogy a Templom lerombolása után 70-ben nem csak az áldozatbemutatás korszaka zárult le, hanem, hogy egy adott szöveget szentnek ismerjenek el, hiszen annak feltétele a templomi használat.
Ezt követően, már csak arról lehetett vitatkozni, hogy egyes szentnek nyilvánított könyvek valóban isteni ihletettségűek-e?
Ilyen vitatott írások voltak az Énekek éneke, Prédikátor, Ruth, Ezekiel néhány részlete. Azok maradtak alil, akik nem ismerték el szent könyveknek. A lényeg, hogy a Templom lerombolása után nem változott a könyvek száma.

Szerintem igen, mert más, más szempontok szerint vitatták. És valahol, valamiért vitatták.

Nem figyelsz! Ezt írtad. "Elég különös is lenne, ha Dávid zsoltárainak ihletettségét Krisztus után fedezték volna fel a zsidók. :)"

A válaszom! "Írások, csak későn Kr.u. I. század végén, II. sz. elején tehát a kereszténység megjelenése után zárták le és az Ószövetség egészének kanonizálásakor."

Ismerem a zsidó (reformáció egyházai) felosztását.
Mi katolikusok és ortodoxok nem ezt a felosztást követjük. Mint már írtam az alexandriai beosztást követjük.
A zsidó és a keresztény beosztásnak megvannak az előnyei és a hátrányai, de egyik sem tökéletes, mert a könyvek tartalma és jellegzetessége nem felel meg teljesen a csoportosítás szempontjainak.
A miénket nem linkelem be, ahonnan ezt linkelted ott van, elolvashatod, ha akarod.

Malakiás NEM az utólsó próféta volt. Mit csináltál az utána jövő prófétákkal?

Az öt megillot, - tekercs - külön egységet alkot és nagy ünnepeken olvasták fel. Ha már idelinkelted kár, hogy nem részletezted.
Énekek éneke - húsvét és esküvőkön,
Rut - pünkösd
Siralmak - a Templom pusztulása, gyász
Prédikátor - sátoros ünnep
Eszter - purim

Nem olvastam a "keresztény lexikont".

Hogy mit tekintett Luther a Szentírás részének, az bennünket katolikusokat nem igen érdekel. Ha 1517-ig? jó volt.

Szent Jeromos, egyébként Judit könyvét és Tóbiást is lefordította arám nyelvből, de a II. Vatikáni Zsinat meghatározását vesszük alapul.
Igaz, hogy egyes egyházatyák pl. szent Jeromos a zsidókkal folytatott hitviták nyomán a zsidó kánont tekintették mértékadónak, DE! véleményükkel ellentétben a görög és latin egyházatyák túlnyomó többsége és a helyi zsinatok azt tanúsítják, hogy az ókeresztény egyház, mindvégig a kánon bővebb formájához ragaszkodott.
Márpedig az kimondja, hogy a sugalmazottság az egész könyvre kiterjed, vagyis a későbbi részekre is.
Azt azért tudd, hogy a kánon fogalmát a rabbinikus irodalomban nem találjuk. A mai értelemben Kr.u. a IV. sz-tól ismert és a kereszténységben keletkezett. A zsidók a "kezeket tisztátalanná tesz" kifejezést használták.

Ha Flaviusnak hiszel inkább, számára Mózestől I. Artaxerxész idejéig, vagyis Ezdrásig tart, akit prófétának, és egyben a kánoni írások szerzői között az utolsónak tekint.

Mondom, hogy ismerem! :)
A zsidó valóban 24 könyvből áll, mert a 12 kisprófétát egyetlen nagy tizenkétprófétakönyvnek tekinti.
Az 1-2 Sámuel, 1-2 Királyok, Ezdrás,-Nehemiás, 1-2 Krónikák könyvét egy-egy írásnak számítják.
A keresztény Bibliában ezeket a könyveket felosztják, így kapjuk a 39-es számot.
A különböző keresztény egyházak nem azonos számú könyvet sorolnak az Ószövetséghez.
Ezért írtam, hogy a protestáns egyházak a héber nyelvű Bibliát követik 39 könyvet. Most már érted?
A katolikusok és ortodoxok az ősegyház gyakorlata alapján még további 7 írást, a deuterokanonikus könyveket is az Ószövetséghez számolják, vagyis 46 a számuk.
Van olyan katolikus számítás is, vagyis volt, ami 44 könyvet számolt, mert Jeremiást a Siralmakat és Báruk könyvét egynek számolta. A Tridenti zsinat viszont csak Jeremiást és a Siralmakat tekinti tekinti egy írásnak ezért 45 a számuk.

Többször írtad, hogy inkább hiszel Jozefus Flaviusnak ezért írtam, hogy:
"Ha Flaviusnak hiszel inkább, számára Mózestől I. Artaxerxész idejéig, vagyis Ezdrásig tart, akit prófétának, és egyben a kánoni írások szerzői között az utolsónak tekint."
Na, akkor most mégsem hiszel neki?

"Én jobban hiszek Josephus Flaviusnak, aki zsidóként mégiscsak jobban tudhatta, mikor állt össze az Írás, mint egy keresztény lexikon, amely ki tudja milyen szempontokat akar érvényesíteni,..."

"A kanonizálás az Ószövetség estében nem egyszerre történt: Mózes öt könyve már a Kr.e.1.században váltak kanonikus iratokká. A Kr.u.90-100 között tartott jamniai zsinat ezt a gyakorlatot szentesítette, amikor az Ószövetség 39 könyvét kanonizálta, ismerte el Isten kijelentésének. Ez az un. „palesztinai kánon”, amely a protestáns egyházak által is elfogadott ószövetségi kanonikus iratokat foglalja magába."

http://www.presbiterkepzes.hu/..

Komoróczy Géza
http://www.biblia-tarsulat.hu/..

Most olyat írok, amivel azt erősítem meg, hogy nem volt ilyen zsinat.
Ez azt jelenti, hogy a Szentíráskutatók dolgoznak, mert nem egységes a véleményük, hiszen nem sok bizonyíték áll a rendelkezésükre.
A kánon formális lezárásának aktusát nem ismerjük, bár a XIX. sz-tól a zsidó és a keresztény kutatók ismételten összekapcsolták a jabnei zsinattal, Kr.u. 90-100 között.
A rabbinikus zsidó források nem nyújtanak támpontokat a zsinat létezésére vonatkozóan. Mindössze egyetlen utalás található arra, hogy azon a napon amelyen Eleázár ben Azarját a szinedrion elnökévé választották, Kr.u. 100 körül a 72 vén a vitatott Énekek énekét és a prédikátor könyvét "a kezeket tisztátalanná tevőnek", azaz szent könyvek közé tartozónak nyilvánította. Lehetne ugyan a kanonizáció mozzanataként értelmezni, de önmagában még kevés egy kánon lezárásával foglalkozó zsinat bizonyítására. Ma sok kutató joggal kétségbe vonja a zsinat létezését. Az viszont bizonyos, hogy az I. sz. végétől kezdve megjelenik a Szeptuagintával szembeni fenntartás és a szent könyvek palesztinai héber nyelvű gyűjteménye lett a zsidóság Bibliája.

Szerintem nem.

Szent Bernadettet kérdezték.
- Milyen nyelven szólt hozzád? (Szűz Mária) Franciául, vagy tájszólásban?
- Eh mit képzeltek! Hogy beszélt volna franciául? Hát tudok én franciául?

És a sokkal fontosabb ügyekben Isten köti Trump kezét,
vagy valakik mások?

Egy őrült diktátorral szemben nincs helye az irgalmasságnak. Micsoda gondolatmenet ez?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés