A világ püspökei egyre kevésbé állnak Ferenc pápa mögött

2017. június 8. 19:18

Sandro Magister
Settimo Cielo
Az a pár püspöki kar, amivel számolhat Ferenc pápa, a német, az osztrák és a belga, azok a nemzetek, ahol a katolikus egyház a leginkább hanyatlik. Még Latin-Amerikában is csak kevés rajongót tudhat maga mögött Bergoglio.

„Az a pár püspöki kar, amivel számolhat Ferenc pápa, a német, az osztrák és a belga, azok a nemzetek, ahol a katolikus egyház a leginkább hanyatlik.

Ezzel szemben Afrika legélőbb egyházai voltak azok, amelyek közösen felléptek a két, harcias családszinóduson a pápa által pártolt újítások ellen. 

Ha pedig ezután az amerikai kontinensre is vetünk egy pillantást, Északra és Délre, a helyzet még kevésbé kedvez a pápának.

Kanadában Alberta hat püspöke nyilvánosan szembeszállt a Ferenc pápa által preferált állásponttal, ami engedélyezné az áldozást az elváltaknak és újraházasodottaknak, míg az Egyesült Államokban tavaly novemberben a püspöki konferencia Daniel N. Di Nardo bíborost választotta elnökül, aki pont azon tizenhárom bíboros egyike, akiknek a tiltakozása felháborította Bergogliót az előző szinódus kezdetén. 
Az amerikai médiában ezt a választást úgy mutatták be, mint ami valójában egy Ferenc pápáról szóló szavazás, és ennek jó oka volt. Egy évvel korábban, amikor Ferenc pápa az Egyesült Államokba látogatott, elrendelte a püspököknél, hogy váltsanak irányt, és tartsanak vele lépést; és mindezt megfejelte pár kinevezéssel is az ő mentalitásához közel állók sorából, elsősorban is Blase J. Cupichével mint chicagói érsek és bíboros.

De ha a szavazás róla szóló szavazás volt, Bergoglio egyértelműen elvesztette azt. Az elnökségért való előválogatáson már a tíz jelölt között csak egy olyan maradt bent, aki az ő embere. Alelnöknek is épp a pápai elvárással ellenkező mentalitású püspököt választottak – José H. Gómez Los Angeles-i érseket, az Opus Dei tagját – és a bizottságok élére sem került senki olyan, akinek a pápa örült volna. 
Még Latin-Amerikában is csak kevés rajongót tudhat maga mögött Bergoglio.

Kolumbiában a püspökök nem szerették, hogy  - és ezt a pápa tudtára is adták – Ferenc előzetesen is támogatta a FARC kommunista gerilláival való megállapodásról szóló népszavazáson az igen voksokat; ami egy olyan egyezmény volt, amit számos püspök megadásként értelmezett, és amit végül a népszavazás elutasított.

Bolíviában a püspökök nemes egyszerűséggel ki nem állhatják, hogy Bergoglio és a »cocalero« elnök Evo Morales, nyílt ellenségük – főleg mióta nyilvánosan meggyanúsították az állam „fensőbb rendszereit” azzal, hogy kapcsolatban vannak a kábítószer-kereskedelemmel –, oly nyilvánvalóan jó barátságban vannak.

A katasztrófába süllyedt Venezuelában minden egyes alkalommal a szomorúság és harag tölti el a püspökökat, amikor Nicolás Maduro elnök kikel ellenük, és Ferenc pápára hivatkozik, akinek a támogatásával olyannyira dicsekszik.” 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

No igen. A szabadkőművesek, akik közrehatottak abban, hogy a ma is jó egészségnek örvendő XVI. Benedek egészségi okokra hivatkozással lemondjon, akik rögtön üdvözölték Ferenc megválasztását, s valószínűleg támogatták is e megválasztást, ezek valóban azt hiszik a katolikusokról - egyébként tévesen - , hogy pápisták. E téves felfogás alapján vélték azt, hogy Ferenc egymaga képes lesz tönkretenni az egyházat. Hogy a "pápista" nyáj megy a "pásztor" után.

János 10.1-5 választ ad arra, hogy miért nem követi a nyáj Ferencet. Mert nem a kapun ment be. Mert megválasztása egy érvénytelen, mivel kizsarolt lemondás után következett. Mert Ferenc hangja sokszor nem a pásztoré.

"1„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. 2Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. 3Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. 4Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. 5Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.”

Válaszok:
ottapont | 2017. június 8. 23:01

Gyümölcséről ismerszik meg a fa, mondta Jézus.
Ferenc pápa (egyik) gyümölcse a megosztás.

Volt már rá példa az Egyház történetében, hogy a hívek ragaszkodtak az igaz tanításhoz és hátat fordítottak a tévtanítóknak.

Bármikor jöhet a cölibátus kérdés, mert az emberi törvény és nem isteni, vagyis, bármikor feloldható, ha a pápa, úgy rendelkezik, vagy a papság túlnyomó részének igénye lenne rá.

Igen, Magyarország már régóta missziós terület.
És importálunk is. Lengyel, olasz, indiai papokat.
Szlovákiában pedig tele vannak a szemináriumok. A magyar felvételizőket ideküldik hozzánk.

Nem hiszem, mert rengetegen hallgatják a beszédeit a Szent Péter téren. Rómában soha nem látott tömeg volt tavaly is és idén is. Alig lehet bejutni a bazilikába, múzeumba, órákig kell várakozni, előzetes bejelentés ellenére. Imádkozó hívőkről beszélek, pedig a lengyelek száma csekély.

Az 1. században megbecsülték azt, aki a cölibátust választotta a kereszténység miatt, de csak később a szerzetesrendek kialakulásánál lett kötelező.
Már a 3. században arra tanítottak a legnagyobb hatású egyházi írók (Órigenész (exegéta), Quintus Septimius Florens Tertullianus), hogy a papság számára a legmegfelelőbb állapot a szüzesség. Ennek hatására főleg nyugaton egyre erősebb lett az igény a cölibátus megtartására. A 305-ös elvirai zsinat kötelezővé tette a hispániai magasabb rendű papság számára az önmegtartóztatást, ugyanekkor pedig a zsinatok és a pápák egyre nagyobb nyomatékkal ajánlották, majd követelték a nőtlenséget papjaiktól. Siricius pápa (384-399) óta törvényekkel kötelezték a püspököket és papokat a cölibátus megtartására.

Keleten a 4. században az a szabály lett általánossá, hogy aki nőtlenül vette fel a nagyobb egyházi rendeket, az később sem köthetett házasságot, de ha felszentelése előtt lépett házasságra, akkor megengedték neki, hogy házasságban maradjon.
Az 1059-es lateráni zsinat a nős papokat az egyházi tevékenység gyakorlási jogának megvonásával fenyegette meg, s a híveknek megtiltotta a miséjükön való részvételt.

A Tridenti zsinat (1545-63) dogmát fogalmazott meg, miszerint a nőtlen és szűzi állapot jobb és boldogabb (értsd: a vallásgyakorlás szempontjából), mint a házas állapot (DS 1810). Ettől eltekintve a felszentelés érvényes lenne a kötelező cölibátus megszüntetésével is.

Ma a világiak, főleg a felekezeten kívüliek és a vallásukat nem gyakorlók közül sokan nem értik ennek a rendelkezésnek a lényegét, a papok ellenben túlnyomó többségben szeretnék megőrizni, ezért megszüntetése nincs napirenden.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés