A kereszténység célja nem az érzelmi kényelem

2017. május 14. 19:11

Kiss Bertalan
777
Ha azt mondjuk, hogy attól fognak jönni a fiatalok, mert azt látják, hogy ez az egész kereszténység „nem is olyan nehéz”, akkor átverjük őket és nem mellesleg hamar tovább is állnak. Interjú.

Hogyan kerül a Juventutemmel kapcsolatba egy fiatal?

A Juventutem világszerte tizenhat országban van jelen több, mint harminc tagszervezettel. Ezek természetesen mind különbözőek. Ami szerintem közös bennük, hogy a nagy részük fiatal felnőttként tért vissza a hithez. Talán az lehet számukra vonzó, hogy itt semmit sem tolnak az arcukba, nem tukmálnak rájuk semmit. Annyit látnak, hogy adott egy áldozatkész közösség, akik hétről-hétre megszervezik, hogy legyen kórus, legyen megfelelő képzése azoknak, akik az oltárnál szolgálnak, legyenek saját énekes és imakönyveik, s így tovább. Tekintettel arra, hogy a rítus nagy része latinul van, és egy hihetetlenül gazdag szimbólumrendszerrel találkozhatnak, valószínűleg sokkal több kérdés is felmerül bennük már az első alkalommal és ez horogként működik.

Nemrég Rómában jártál egy konferencián a Ferenc pápa által tavaly alapított Világiak a Család és az Élet Kongregációja szervezésében. A téma örökzöld: »hogyan érjük el a fiatalokat«. Egy ifjúsági közösség vezetőjeként hogy látod, hol vannak a fiatalok? Vagy már maga a kérdés is annyira »öreg«, hogy rossz így feltenni?

Szerintem a kérdés ilyen megközelítése egy téves huszadik századi pedagógiai irányelven alapszik. Ez azt állítja, hogy mindig lejjebb kell tenni a lécet, hogy mindenki simán megugorja és akkor majd sokan leszünk. Ez egyszerűen nem igaz.

Milyen értelemben veszik lejjebb a lécet?

Minden értelemben. Legyen szó a hittel kapcsolatos tudásról vagy éppen a liturgia ismeretéről. Bocsánat, de az élet nehéz. Ma alapból, de keresztényként végképp a társadalomban élni borzasztóan nehéz. Fenntartani egy családot, megélni a hivatásomat igenis nehéz. A hitem, a hittel kapcsolatos ismereteim, a szentségek mind eszközök ahhoz, hogy le tudjam győzni a nehézségeket. Ha azt mondjuk, hogy attól fognak jönni a fiatalok, mert azt látják, hogy ez az egész kereszténység »nem is olyan nehéz«, akkor átverjük őket és nem mellesleg hamar tovább is állnak. Tévképzetet alakítunk ki bennük az egyházról és a társadalomról egyaránt. Nagypéntek nélkül nincs feltámadás. Az egyház nem egy egérutat kínál a szenvedések elkerülésére kis közösségekben, hanem amikor elhangzik a misén, hogy»“Ite missa est«, annak azaz üzenete, hogy menjetek, mert ti vagytok a frontvonal frontvonala. Nektek lesz a legnehezebb, de helyt tudtok majd állni, mert Krisztus veletek van!

A megfáradtan a világból beeső fiatal miért akarná még magára venni az újabb nehézségeket a nyakába akadó latin, összetett szentmisét?

Én szerintem ez segíthet abban, hogy feldolgozza az ember, hogy a kereszt elől nincs menekvés. Ott lógnak a keresztek az iskoláinkban, az otthonainkban. Nem azért nézünk egy kivégzőeszközön függő holttestet, mert az olyan bájos, hanem mert emlékeztetnünk kell magunkat szüntelen arra, hogy mi vár miránk is. A cél a lelkek üdvössége, és nem az érzelmi kényelmük.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 170 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"nem nagyon lehet csak úgy spontánul latin prédikációt előállítani. "
A prédikáció SOHA nem latinul volt.

Azért próbáld meg bicskával, fakéregre leróni a Miatyánkot, és rögtön vonzónak fog tűnni a pergamen és a latin betűk.

Ez tényleg jópofa, de egészen más nagyságrend, mint amennyi írásbeliséget a keresztény igehirdetés igényel. Pl. egész szentírások lemásolását, stb. Az ókorban amúgy égetett cserepet használtak nem csak az athéni politikusok városból való kiszavazására, hanem üzleti levelezésre is, de az sem véletlen, hogy ebben a formában nem maradt ránk keresztény szöveg.

Most ez kb. annyira értelmes, mint ha a XIX. századi értelmiséget vádolnád azért, mert még nem fedezték föl a számítógépet.

Hát, igen, ez kapásból erőst hazugságnak tűnik. Ami nem szép egy megtérés-élmény leírásánál.

Eleve már az sem túl életszerű, hogy miután olvtásrunk protestáns bizonyságtételt hallgatott végig, katolikus könyvesboltba ment be.

Azért egy link:

http://szitkonyvek.hu/kereses/..

Na jó, de ezeket a hazugságokat a cél szentesíti: áztatják a katolikusokat.

Ráadásul Isti olvtársunk nyilván érzi, hogy számadással tartozik Istennek amiatt, hogy ha már Jézus Krisztus fontos neki, akkor az Általa alapított egyházat miért szidalmazza.

Nem szép dolog egy állítólag megtért embertől a folyamatos hazudozás és a katolikusok rágalmazása.
Hihetetlen és hiteltelen amit írtál, másrészt, nem "szerintem", hanem meggyőződsz először, hogy valóban, és csak aztán írod ide, nem tényként közlöd.
Ugye te is láttad és felismerted a jelet, amit Isten küldött neked, amikor nem könyvest írtál, hanem "könyes"-t?
Úgy tudtad, hogy Isten szereti a hazudozó keresztényeket?

"Arra, hogy a Bibliában van valami, ami többé teszi, mint bármely könyv, akkor jöttem rá, amikor a Szent István társulathoz bemenve -- (szerintem azóta kocsmát csináltak abból a könyes- és kegytárgyboltból) -- nem találtam egy darab Bibliát sem. Amikor elmondtam, hogy milyen Bibliát szeretnék, akkor csak nézett rám a katolikus eladónő, és szemmel láthatóan nem értette, hogy minek egyáltalán valakinek Biblia..."

Ami személyes, és ami szent.

Gondoltam, hogy erről az üzletről beszélsz.
Ez sosem volt a Szent István Társulat könyvesboltja!
Ecclessia szövetkezet volt, amely átköltözött a Városház utcába.
Mivel többször vettem itt könyveket, - amikor még a Ferenciek terén volt - tanúsíthatom, hogy tartottak Bibliát, Újszövetséget, ebből a Szent István társulat és a Szent Jeromos kiadásúakat is, az utóbbit többféle színben. Lelki olvasmányokat és kitűnő neves professzorok teológiai könyveit is.

Hát, ha te sem tudod, hogy mikor jártál ott én honnan tudnám?
Na döntsd el!
Az Ecclesia Szövetkezetet 155 katolikus pap 1951. szeptemberében alapította meg.

És higgyem is el neked, hogy csodálkozott az eladó, hogy Bibliát keresel?

http://www.ecclesia.hu/?id=b93..

Az a környék tele volt katolikus könyvesboltokkal.
Szent István, Új ember, Szent Gellért és egyebek. Ez mind a Kárpátia udvarban. Ennyire nem lehettél szerencsétlen. Vagy mégis?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában