Békétlenség, hitetlenség Húsvétkor
„Az én életem volt már a sátán szolgaságában. Tudom, mit beszélek. Tudom, milyen óriási a különbség a sötétség és a világosság között, a szabadosság és az Isten gyermekeinek szabadsága között. Ha meg tudnánk térni, visszanyernénk a látást és az értést. Krisztus a világ világossága. (...)
A globalizált emberiség elszakadt Istentől. Ki kell jönnünk a pogányságból, a világ istenítéséből. Látszólag elfogadható elképzelés, hogy aki meghal, valahogy úgy marad itt, hogy ebben a világban kavarog továbbra is. Pedig Isten nem az anyagi világgal van kapcsolatban. Az emberből halála után valami megmarad, mondja a több ezer különféle vallás, ami a földön létezik. Úgy gondolják, hogy megmarad belőlünk valami, de a halál utáni élet nem igazi élet.
Az árnyékvilág, mondják, a mélység. Oda senki nem kívánkozik. Sok hívő mondja, oda kívánkozni nem lehet, mert itt legalább jót eszünk, iszunk, szép kulturális élvezetek között élünk, meg ez az igazi magasság. Az ateista számára az Istennel való kapcsolat odáig terjed, hogy ments meg a betegségtől, adjál sikert, jó asszonyokat, sok gyereket, élvezhessem az életemet.”
Összesen 30 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
A magyar ballib minden ünnepbe belerondít, az biztos.
Primitív ünneprontók , okoskodók, értelmes gondolat nélküli bekiabálók, mint például rugo, mindig akadnak.
No de a mandiner nem értelmiségi fórumként híresült el...
Jobb lett volna, ha "ateista" helyett olyasmit írt volna, hogy "istentelen vallásos".
Ateistáknak az antik világban azt tekintették a görögök, akik nem hittek az olimposzi istenekben.
Na ez igen, ez a Húsvét üzenete.
Bejelentkezés