Keresztény globalizáció?

Orbán Viktor adja át a magyar állampolgársági igazolást a híres egyiptomi jezsuitának

2017. március 13. 18:12
Kérvényezte a magyar állampolgárságot, és a hét folyamán az ezt igazoló okiratot átveheti Orbán Viktor miniszterelnöktől – jelentette be a híres alexandriai jezsuita, Henri Boulad március 11-én, a budapesti Párbeszéd Házában tartott előadása kezdetén. Boulad atya elmondta: a globalizáció nem idegen a kereszténységtől, de elromlott, a migráció Európa destabilizációját segíti elő.

Kérvényezte a magyar állampolgárságot, és a hét folyamán az ezt igazoló okiratot átveheti Orbán Viktor miniszterelnöktől – jelentette be a híres alexandriai jezsuita, Henri Boulad március 11-én, a budapesti Párbeszéd Házában tartott, Globalizáció és kereszténység című előadása kezdetén.

 
Boulad atya, akinek a legtöbb művét már lefordították magyarra, azzal indokolta döntését, hogy Magyarország, ez a kis tízmilliós ország másfajta globalizációt készíthet elő, mint ami jelenleg tapasztalható – írja a Magyar Kurír
 
A melkita rítusú bizánci katolikus Henri Boulad édesapja révén szír, édesanyja révén olasz származású, apai nagyapja a keresztényüldözés áldozataként menekült Damaszkuszból Alexandriába. A libanoni állampolgársággal is rendelkező szerzetes anyanyelve a francia. Már ebből a felsorolásból is kiviláglik, hogy Boulad atya mennyire a saját bőrén érzi a globalizációt.
 
Örül az EU-nak, de már nem szereti annyira
 
Henri Boulad elismerte, nagyon örült, amikor az Európai Unió létrejött, hogy a sok évszázadig hadban álló nemzetek végre békében élnek. Ám most már látja, hogy létrejött Brüsszel, egy olyan központ, amit a láthatatlan kéz, a nemzetközi pénzvilág irányít. Brüsszel direktívákat ad, manipulál, kormányokat, elnököket támaszt és taszít le pont e támogatás tudatában. A jezsuita előadó e példán és a bankok hitelezési gyakorlatán keresztül mutatta be, hogy a sötétség, a sátán mennyire ott munkálkodik a globalizáción keresztül. Boulad atya szerint az iszlám is a láthatatlan kéz eszközévé vált e globális harcban. A masszív migráció mögött szerinte ott lapul Európa destabilizálásának terve, és ezt a széthullást az iszlamizáción keresztül kívánják megvalósítani.
 
Ugyanakkor egyetlen ember meg tudja változtatni a világot, ha a félresiklott globalizációt helyes irányba tudja állítani, vagyis a keresztény eszmény szerintivé formálja – fogalmazott Henri Boulad. – Ehhez azonban a kereszténységnek át kell gondolnia a hitét, és máshogy kell a világhoz szólnia. A történelem egyetlen végpontja az omega, azaz Krisztus misztikus teste, amely sejtekből épül fel, ezeket a sejteket pedig mi, egyes emberek alkotjuk. A keresztény alapon létrejövő globalizáció ezt építheti fel.
 
Boulad atya szerint kezdetben egy föld, egy világ, egy emberiség volt, amelynek egy közös atyja volt: Ádám – indította előadását szó szerint a kezdeteknél Henri Boulad. – Az özönvíz után Isten Noéval is szövetséget kötött, ami a szivárvánnyal lett megjelölve az állandó, örök béke jelképével, amely Krisztusban valósul meg mint Isten országa. Az Ádámmal és a Noéval való szövetség után Isten Ábrahámmal, majd Mózessel kötött szövetséget, mielőtt még az örök, végleges szövetség Jézus Krisztusban létrejött volna. Isten mintha megfeledkezett volna az emberiségről, hogy egy nép felé fordult: szinte tölcsérszerűen szűkül a szövetség köre Jézus Krisztusig, tőle pedig újra kitágul.
Boulad atya ezt az ellentmondást azzal indokolta, hogy a szeretet sohasem általános, hanem személyes. 

Keresztény globalizáció
 
Az Egyház egy globális közösség, de az idők során klubbá is alakult, a katolikusok klubjává, akik birtokolják az igazságot, az üdvösséget és az új választott nép lettek – mondta Henri Boulad. A szerzetes szerint nagyon nem jó, hogy az Egyház egyetemes küldetése, a katolicitás elferdült, és az intézményrendszert, a piramist jelentő katolicizmus dominál. Ebben az értelemben Boulad atya véleménye szerint az Egyház történetében igazán csak két „egyetemes” zsinat volt, az első és az utolsó. A jeruzsálemi zsinat, amikor mindenki, a pogányok előtt is megnyitották az utat az Egyházba – véli a jezsuita szerzetes –, és a II. vatikáni zsinat, amikor újra mindenki felé, a nem keresztények, az ateisták, a laikusok felé is kinyílt az Egyház, és megláthattuk, hogy a Szentlélek sokkal szélesebben fúj, mint gondolnánk.
 
A II. vatikáni zsinat a globalizáció keresztény értelmezése, de még csak nagyon az elején tartunk, hogy az Egyház felvegye a zsinat ritmusát – tette hozzá Henri Boulad.
Hogy a világ végső soron egy hely, egy emberiség, a 20. században fogalmazódott meg, amikor a világháború után létrejött a nemzetek szövetsége, majd az ENSZ, és számtalan nemzetközi szervezet. Megfogalmazta ezt Marshall McLuhan a világfalu elméletében, de már korábban beszélt róla a nagy tudású jezsuita, Teilhard de Chardin is, a planetizáció szót használva. Mindannyiukat jóval megelőzte azonban, aki elsőként felhívta erre a figyelmet, maga Jézus, amikor azt mondta: egymás testvérei vagytok – hangsúlyozta Boulad atya. – A globalizáció tehát alapvetően nem idegen a kereszténységtől, de a mai globalizáció nem ezen az alapon nyugszik, megromlott.
 
Boulad atyával a Mandiner 2014-ben készített interjút, akkor arról beszélt, hogy Európa nem veheti magára a világ összes baját.

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jó, és bölcs döntés volt Boulad atya. Szeretettel várjuk.

Minek, úgyis csak belekötsz!

Köszi, hogy megválaszoltad helyettem.

Az, hogy keresztény. És amint múltkor írtam, a kereszténység nemzetek feletti.
Örülök, hogy a magyar állampolgársággal segíthettünk neki.

Mit akarsz vizsgálni egy mindenki által ismert, és a pápánál is híresebb, népszerű jezsuita atyán?

Azt mondta Jézus, hogy "kérjetek és kaptok" Az atya kért és kapott.

Azok a migránsok, akik nálunk akarnak maradni, azoknak is segít a magyar katolikus egyház. Munkával, lakással, letelepedéssel.

Ennek örülök. Bouladot évtizedek óta olvasom, és tisztelem. Nem tudom mindenben követni, számomra túl "jezsuita", de nem is ez a lényeg. Karakán, autentikus ember, nem tévedhetetlen, de misztikus létére elképesztően józan és kiforrt egyéniség, és ez manapság egyre ritkább.

Rendtársa, I. Ferenc pápa, jól tenné, ha meghallgatná néha.

Élvezet figyelni a bal-szekularista fórumtársak epeömlését.

Csak szólok: Boulad egyébként liberális teológus, a tetejibe rendtársa a pápának.

Na ezt, ha kifejtenéd. Miért lett volna több közük? Nem tudhatod, hogy meddig akarnának nálunk maradni.

Tudjuk, hogy ki Boulad atya. Ismerjük a könyveit, nézeteit. Semjén Zsolt, és bizonyára Erdő Péter is személyesen ismeri. Mire kellene várnia.

Te meg miről beszélsz? Miért nem nézel legalább utána ennek az ostobaságnak, amit tényként közölsz.

A könyvtár megsemmisülése[szerkesztés]
Az Alexandriai könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Az elkövetkező években, a folyamatos római támadások következtében – 262-ben Aemilianus lázadása, majd 272-ben Aurelianus alatt, és végül 296–97-ben, Diocletianus ostroma alatt – többször is megsérült. A végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Alexandriát. Ekkor I. Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”, elégették a könyveket. Tény, hogy a könyvtár ekkor leégett, bár egyes vélemények, különösen Ranke szerint az utóbbi történet hamis, amit évszázadokkal később, a 12. században találtak ki.[1]

Igen? Akkor én nem vagyok sem tisztességes, sem épeszű ember.
Ez persze, már régen ismert volt előtted, sorry.

Akkor törekedj és ne ítélkezz minden és mindenki felett.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés