Sajtószabadság van

2017. január 11. 9:29

Veress József
Magyar Idők
Személy szerint jómagam nem tudok olyan témát megnevezni, amiről a hazai sajtó valamelyik szereplője ne írhatna szabadon. Persze a legutóbbi idők számos, nemegyszer meghökkentő változást hoztak. Ám domináns erőfölénye egyik oldalnak sincs.

„Nagyjából három-négy éve észlelhető, hogy az ellenzéki bírálatok súlypontja a sajtószabadság, illetve a demokrácia »védelmének« irányába csúszott át. Ez korántsem jelenti azt, hogy a gazdaságpolitikai kritikák elcsendesedtek, sőt, de hangerejükben elmaradnak az új hajtástól, aminek fő motívuma szerint hazánkban diktatúra van.

Ezen időszak fő jellemzője egy sajátos kettősségben ragadható meg: egyrészt exponenciálisan nőtt az itthonról külföldre történő, döntő többségükben hamis alapokra épülő panaszkodások, árulkodások és feljelentések száma, másrészt itthon parlamenti és utcai molinók, flashmobok, performanszok, valamint színházi előadásoknak álcázott kormányellenes méreginjekciók színesítették az eszköztárt. Bármilyen furcsa, ezt az ámokfutásra emlékeztető folyamatot éppen az európai migrációs folyamatok médiakövetkezményei lassították le azzal, hogy kiderült: milyen is a sajtószabadság és a demokrácia, mondjuk Németországban.

Személy szerint jómagam nem tudok olyan témát megnevezni, amiről a hazai sajtó valamelyik szereplője ne írhatna szabadon. Persze a legutóbbi idők számos, nemegyszer meghökkentő változást hoztak.

Csak emlékeztetőül: a 2010-es választások előtt, amikor is erős baloldali médiaszél fújt, a Fidesz–KDNP-nek sokat segített a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió. Mára az ismert okok miatt sok minden átalakult a tévés, a rádiós, a nyomtatott és a netes piacon. Vannak új szereplők (Magyar Idők, Karc FM, 888.hu), és vannak a tulajdonos vagy a megváltozott helyzet által átprofilírozott médiumok. Ilyen az Index a maga újdonsült Jobbik-barátságával, a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Lánchíd Rádió ellenzéki hangneme, a középre húzó Origó, továbbá megszűnt szereplők (Népszabadság). Ám domináns erőfölénye egyik oldalnak sincs.”  

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Annak kinyilatkoztatása, hogy van-e sajtószabadság vagy nincs, annak a szűk "elitnek" volt eddig a joga és elidegeníthetetlennek gondolt hitbizománya, amelynek az uralma idején messze nem volt olyan médiaegyensúly, mint most van.

Kicsit olyan ez, mint annak eldöntése, hogy a Jobbik mikor lesz "európai demokrata" párt. Azt is a fent említett orákulumok fogják kinyilatkoztatni.

Amúgy a szabadság jegyében. Aki pedig ellenvéleményt fogalmaz meg, az nácifasiszta, szintén a szabadság jegyében.

A teljes cikk teljesen korrekt. (A MI-ben szokatlanul korrekt.)
Különösen fontos és érdekes a gazdasággal, gazdaságpolitikával foglakozó része.
Idézek is:
"A növekedési potenciált illetően a kormánykritikus közgazdászelitnek, köztük különösen azoknak, akik negyedszázad alatt immár a harmadik színű „független” mezüket hordják, be kellene ismerniük, hogy a magyar növekedési potenciált a kilencvenes évek tépázták meg.
A liberalizáció, a privatizáció és a dereguláció triászának külföldről is erőltetett, kíméletlenül gyors bevezetése – ami ráadásul akkora korrupciós szmoggal párosult, amekkorával talán és remélhetőleg még egyszer nem kell szembesülnünk – lenyomta a növekedési potenciált."
A sajt

A közmédia valóban nem objektív, az ellenzéki az?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában