Nagypéntek

2016. október 17. 10:34

Dávid Ferenc
Népszava
Ha mindenképpen szükség van egy újabb fizetett munkaszüneti napra, akkor én a december 24-ét jelöltem volna meg, amely hitbéli, családi és szakmai szempontok szerint is ésszerűbb megoldás.

„A bolti kiskereskedelmi egységek vonatkozásában bizarr lehet a helyzet. Húsvét vasárnapján és húsvét hétfőjén nyilvánvalóan továbbra is zárva tartanak az üzletek. A mostani gyakorlat szerint viszont nagyszombaton nincs kereskedelmi tilalom, mivel nem munkaszüneti nap, hanem szombatra eső heti pihenőnap. Hogy’ is lesz? Nagypénteken zárás, nagyszombaton nyitás? Vagy négy napig teljes boltzár?

A fizetett munkaszüneti napok emelése (tízről tizenegyre) csökkenti a nemzetgazdasági szintű éves munkaidő-alapot, ami akár több tízmilliárdos nagyságrendű termelési/szolgáltatási érték kieséséhez vezethet. Mérlegelték ezt a kezdeményezők? Arra is kíváncsi vagyok, hogy a hívek - felbuzdulva a "munkanélküli" nagypéntek sikerén - mikor állnak elő újabb, nagy népszerűségnek örvendő indítvánnyal. Emlékeztetek arra, hogy ugyancsak 2011-ben volt parlamenti kezdeményezés augusztus 15. munkaszüneti nappá tételére, szintén egy KDNP-s képviselőtől, amelynek törvényjavaslati indoklásából csak egy mondatot idézek: »úgy gondolom, hogy Nagyboldogasszony hivatalos ünneppé, munkaszüneti nappá tétele a nemzet egész áldásává lehet«. Tehát ötlet van: felkészül Vízkereszt (január 6.).

Az üzleti szektor véleményére a mostani bejelentést megelőzően sem tartottak igényt. Így utólag azért megosztom az olvasóval álláspontomat: ha mindenképpen szükség van egy újabb fizetett munkaszüneti napra, akkor én a december 24-ét jelöltem volna meg, amely hitbéli, családi és szakmai szempontok szerint is ésszerűbb megoldás.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 61 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ünnepnek azért az a nap nem ünnep. Arról lehet szó, hogy egy szombati munkaszüneti napot arra a napra helyezzünk. Egyébként jobb a szentestét csendes, nyugodt körülmények között tartani, a felhajtást hagyhatjuk szilveszterre.

Megindult a kereszténységen való ironizálás. Azoktól, akik egyébként migráció témában a kereszténység parancsaira hivatkozva szoktak magas erkölcsi piedesztálról kioktatni mindenkit...

A gyáriparos góré a Népszavában védi a munkáltatói érdekeket.

Ez azért jól szimbolizálja a mai magyar ún. baloldal logikáját.

Válaszok:
kalotaszeg | 2016. október 17. 12:16

Ja, és nagypéntek a legtöbb nyugat-európai országban munkaszüneti nap, Németországtól Spanyolországon és Finnországon át az Egyesült Királyságig.

Ha már szeretnek az urak/elvtársak bezzegnyugatozni meg bezzegeurópázni...

Válaszok:
ThunderDan | 2016. október 17. 12:02

Ellenben december 24. lényegében sehol nem munkaszüneti nap.

Talán csak Csehországban. (Európa leginkább ateista államában...)

Pont erre gondoltam. Mindegy, hogy mi, de az nem jó:-))))))))))

Ég a pofámról a bőr, hogy Magyarországon ilyen szemét is megjelenhet.

Ez a krapek egy civilizációs csődtömeg.

te este is dolgozol?

riszpekt

Anyám borogass!

A demokrata ellenzéknek 6 év alatt sikerült 2 (két) rendeletet megfúrnia a demokrácia védelmezése okán:

1. hogy adózzanak az internetszogláltatók
2. a vasárnapi boltzárat.

Nos, Európa és a Nyugat haladóbb civilizációiban mindkettő standard. De ilyen a karvalykapitalistává vedlett bolsevik féle "felzárkóztatás".

Nemtom, neked hányszor sikerült bérmálkoznod, de dec. 24-e még soha az életben nem volt egyházi ünnepnap az elmúlt 2000 évben.

Fura, de a katolikusoknak, tudomásom szerint, nem olyan nagy egyházi ünnepük a Nagypéntek.
A reformátusoknak, az evangélikusoknak viszont igen.

Az evangélikusoknál Nagycsütörtökön is van istentisztelet, mi Nagypénteken szoktunk menni, passió olvasás van, versszakonként egy nagypénteki énekkel megszakítva. Egészen rövid igehirdetés és imádság.

A katolikusoknak azt hiszem, a Nagyszombat a napjuk, akkor vannak a körmenetek.

Régi protestáns sérelem, h. külön, leginkább protestáns ünnep NEM lett munkaszüneti nap.

Ez, ha valami, akkor katolikus ország, fura lenne, ha a Reformáció Emlékünnepét kaptuk volna meg, bár nyilván szintén örömteli.

Jó ez így. A Szentestét mindig is megoldottuk ledolgozásokkal, régi-régi időben a nők előbb haza engedésével, lehet szabadságot is kivenni, ha az ember épp olyan helyen dolgozik, h. mindegy.

Válaszok:
Sulammit | 2016. október 17. 15:14

Dehogynem! Nagypénteken du. 3-kor vagyis, amikor Jézus a keresztfán kilehelte a lelkét, kezdődik a keresztút. (Amit nagyböjtben minden pénteken megtartunk, mise előtt, vagy után.)
Ez kb. 1 órás. 18 órakor pedig kezdődik a liturgia. Az év egyetlen napja, amikor nincs szentmise, de van hosszú igeliturgia. Szentsír. Sírba tesszük az Eucharisztiát. És ettől kezdve szombat estig, szentségimádás. Nem hagyjuk Jézust magára, imacsoportok és imádkozó emberek vannak a szentsír körül.

Kereszt nélkül nincs feltámadás.

Virágvasárnaptól kezdődik a nagyhét.
Hétfő, kedd, szerda a templomokban előadások vannak szentmise előtt vagy után.
A nagycsütörtök is a "napunk", hiszen ekkor volt az első szentmise, első szentáldozás, első papszentelés.
Nagycsütörtökön a liturgián belül lábmosás. Mise után 1 órát virrasztunk a templomban. „Egy órát sem tudtok virrasztani velem?”

Válaszok:
Agnieszka | 2016. október 27. 6:05

Most mi a problémája Dávid úr? Talán csak nem az, hogy a hívő, templomba járó emberek végre nagypénteken is eltudnak jutni a nekik oly fontos liturgiákra?!
Magának minden minden az "ésszerűség" és a mani?

A keresztényeknek a legfontosabb a húsvét.
Jó, ha ennek a nagyhétnek minden napját Krisztushoz méltón meg tudjuk ünnepelni.

"A fizetett munkaszüneti napok emelése (tízről tizenegyre) csökkenti a nemzetgazdasági szintű éves munkaidő-alapot, ami akár több tízmilliárdos nagyságrendű termelési/szolgáltatási érték kieséséhez vezethet."

Már előálltak! Nekünk katolikusoknak, augusztus 15. Szűz Mária mennybevétele, parancsolt! ünnep. Ha a környező országok meg tudták oldani, hogy szabadnap legyen, akkor mi is képesek vagyunk rá, csak akarat és szervezés kérdése.

Idén december 24-én kezdődik a Hanuka.

Köszönöm, hiába, az ember főleg a magáét ismeri. Biztos szépek ezek a szertartások!

Aki ezeken részt vesz, gazdagabb, aki kimarad, ha nem is érzi így, szegényebb.

Válaszok:
Sulammit | 2016. november 1. 10:36

Igen nagyon szépek és tartalmasak.
Pl. a nagyszombati, amikor tűzszentelés van, ahol pannonhalmi szertartás szerint van 20 órakor kezdődik és 23-kor végződik, körmenettel, himnuszokkal.
Van ahol ilyenkor van a keresztelés, - sok felnőtt is - és bérmálás. Akkor viszont még tovább tart.
Az őskeresztényeknél is húsvétkor kereszteltek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában