Bayer Zsolt megbukna evangélikus hittanból

2016. október 14. 10:22

Béres Tamás
Kötőszó
Bayer Zsolt gyomorforgató igénytelenségét, a kormány iránta megnyilvánuló támogatásának cinikus magyarázatait és az állami kitüntetéseiket tiltakozásként sorban visszaszolgáltatók magas számának botrányos hírét nem lehet Luther nyakába varrni.

„Ha elfoglaltságai megakadályozzák ebben, nem kell tudnia Balog Zoltánnak az Evangélikus - Római Katolikus Egység Bizottságának nemzetközi és hazai eredményeiről sem.

Ám Bayer Zsolt gyomorforgató igénytelenségét, a kormány iránta megnyilvánuló támogatásának cinikus magyarázatait és az állami kitüntetéseiket tiltakozásként sorban visszaszolgáltatók magas számának botrányos hírét mégsem lehet Luther nyakába varrni még egy elejtettnek szánt, övön aluli rúgással felérő megjegyzéssel sem. A szándék érthető.

Az elmúlt években, a Luther kritikus megbecsülésén nevelődő evangélikusok vezetői között egy sem akadt, aki kritika és fenntartások nélkül felsorakozott volna a kormányzati propaganda mögé. Az építő kritikát, a veszélyre való figyelmeztetést azonban meg is lehetne becsülni.

Bayer Zsolt megbukna ma a tizedik osztályos evangélikus hittananyagból, ha az egyház jelenlegi törekvéseivel annyira nem lenne tisztában, ahogy ezt róla a miniszter az interjúban feltételezi. Balog Zoltán pedig alighanem máris megbukott a testvéregyházak ökumenikus támogatása, a politika és teológia megkülönböztetésének képessége, valamint a rosszindulatról való lemondás erénye terén.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 120 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem vagyok evangélikus, de egy-két Luther írásművet olvasva nem vagyok benne biztos, hogy Luther átmenne evangélikus hittanból a jelenlegi egyházi vezetők vizsgabizottságánál.

1.Evangélikus belügy Bayer hittani tudása .
2. A politika vonatkozásában pedig a szerző vélekedése egy lehetséges állásfoglalás . Tiszteltben kell tartani , de semmiképpen sem normatív . Aki akarja , majd helyére teszi a demokrácia szabályai szerint .

Balog Zoltánnak nem kellett volna megvédenie Bayer Zsolt pápára tett otromba megjegyzését.

Az jó dolog, ha a keresztény felekezetek árnyaltan és udvariasan beszélnek egymással.

Bayer Zsoltnak vannak igénytelennek minősíthető megjegyzései, ahogy minden hívőnek vannak meggyónható, megbánható bűnei. Bayer Zsolt azonban sokkal igényesebb gondolkodó, mint a kitüntetéseket visszaadók legtöbbje, akik egyébként majdnem kizárólag egy politikai irányba erősen elkötelezett körből kerültek ki. A Kitüntetés-visszaadási happening egy politikai demonstráció volt, semmi egyéb, ezzel kapcsolatban pedig a kormány jobb híján, joggal cinikus.

Azt, hogy Luther miket mondott ötszáz évvel ezelőtt, valóban zárójelbe tehetjük. A pápa viszont naponta mond olyanokat, amitől - vérmérséklettől függően - szomorú lesz vagy háborog az ember, s amit a keresztények jelentős hányada még teológiai szempontból is egyoldalúnak tart.

Ha így megy tovább, még eljöhet az az idő, amikor egy új "Luther" ismét nem fogja megtartóztatni magát és véget vet az ökumenikus "polkorrektségnek".

Egy kis képzavar.

Egy cipőben járnak.
Egy hajóban eveznek.

"Megnyugtatom, maguk egy cipőben eveznek."

Ezt bizony jó, ha megfogadja magára nézve az evangélikus egyház is. Pl. amikor női lelkészeket alkalmaz, ráadásul, leszbikusokat. Vagy amikor politikai állásfoglalásra ragadtatja magát, mint Fabinyi.
Bayer akkor bukna meg "evangélikus hittanból", ha tanulná és úgy nem tudná. De persze Bayer nem tanul 10. osztályos hittant, így ezt nem állíthatja.

"Az építő kritikát, a veszélyre való figyelmeztetést azonban meg is lehetne becsülni."

Valószínűleg az a jó, ha az egyházak rendkívüli körültekintéssel politizálnak, nem igazán ez a feladatuk, hanem a hívek pásztorolása, lelki gondozása.

Ebbe viszont belefér a hívek orientálása. A nagy kérdés, h. mikor, milyen irányba, mennyire.

Az ökumené is nehéz, mert pláne egy olyan kicsi egyháznál, mint a nagy múltú evangélikus, inkább a szilárd evangélikus azonosság tudatot kéne a hívekben erősíteni, mint bármelyik, rokonnak tekinthető egyházzal való egységen fáradozni. Aki szereti a saját egyházát, az nem nagyon akarna a katolikusokkal, vagy a keresztyén rokonnak aztán igazán nem mondható zsidókkal való szorosabb közösséget. Mire lenne ez jó, eddig sem volt, mi ilyenek vagyunk, ők meg olyanok, mindenkinek a sajátja, amiben fölnőtt, a legszebb, a másikét elfogadjuk, megadjuk a neki járó tiszteletet, de nem keverjük össze a sajátunkkal.

Az evangélikus hívő ismeri a saját liturgiáját, Úrvacsora vételi módját, s elég neki, úgy szereti, ahogy van. Mindig is az volt, h. az alapvető hittételek egyikében, az Úrvacsora tanban a katolikus felfogáshoz állunk közelebb, de másképpen a reformátusok a vallási testvéreink és ez így van jól. Együtt ünnepeljük a Reformáció Emlékünnepét.

A Pápa a katolikus egyház feje, menekült kérdésben nem nagyon mondhat mást, amit. Nem ez az egyetlen javaslata, amit szorgos fejszámolás és következmény elemzés után a vallásos és nem vallásos emberek nagy része elutasít.

Ettől függetlenül a Pápa a római katolikus világegyház feje (mely egyház hívei ma már többségükben nem európaiak), Krisztus földi helytartója, akit emberi jog annak nevezni, aminek a szangvinikus Bayer tette, de nagy fegyelmezetlenség és modortalanság, ami Bayerre vet rossz fényt, nem a Pápára. Neki feltehetőleg mindegy, nagyon nincsenek azonos súlycsoportban.

Mint vallásom gyakorló híve és hálás tagja nagyon szeretném, ha egyházam vezetői arany középutat találnának a szükséges politikai irányt mutatásban, megbecsülnék azt a szabadságot az iskolaügyben, missziós munkában ami eddig nem volt jellemző Magyarországon.

Ennek mostanában kevés jelét látom.

A következő év a Reformáció 500 éves évfordulója, nagyon örülök, h. a nagy egyházi ünnep Nagypéntek végre munkaszüneti nap lesz.

Sok függ a helyi lelkésztől.

Egyébként képben vagyok. Nem tudom, mi az oka, h. az evangélikus egyház ny-európai vezetése ennyire félrecsúszott.

A református a magyar egyház, a katolikus egy tekintély elvű, szerintem.

Nem tudom, mit hoz a jövő, van olyan, h. az ember valamit későn kap meg, talán nemcsak emberekkel, egyházzal is történhet ilyesmi.

Most minden esély és szabadság adott lenne, h. pl. az evangélikus egyház ismét éljen a Jót szellemi, erkölcsi téren közvetítő szerepével, de leginkább reménykedni lehet. Idő kéne, de vajon lesz-e? Nem biztos.

Már én is gondoltam arra, h. az evangélikus egyház a német anyagi támogatás és befolyás miatt lett ilyen életidegen. Nem volt ez mindig így.

Mégis, ha a lelkész jó, a vallásgyakorlás továbbra is nagy közösségi élmény is, jól esik a gyermekkorból megszokott szertartáson részt venni, találkozni a barátokkal. Valahogy megnyugvást, támaszt ad.
Nálunk a lelkész, a kántor, a felügyelő is jók. Politika nincs, ilyesmiről NEM beszélünk.

Reménykedjünk, mert mást nem nagyon lehet tenni.
Nekem nem tetszik ez az irány, mégis, biztosan nem fogom szóvá tenni. Nyilván gyávaság, de akkor sem.
Részben azért is, mert ebben a nagyon barátságos kicsi gyülekezetben is azért tudható, h. vannak a barikád másik oldalán állók is és ebben a körben azután nagyon nem szeretnék vitát senkivel.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában