A szoptatás világnapja

Az anyatejes táplálás fontosságára hívták fel a figyelmet az Országházban

2016. augusztus 7. 14:34
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, és egyben a szoptatás világnapjává, az ezzel kezdődő hetet pedig anyatejes világhétté. Az Országházban tartott nemzetközi konferencián az Egészségügyi Szakmai Kollégium (ESZK) védőnői tagozatának vezetője és több orvos is beszélt a szoptatás fontosságáról. Erre hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ közleménye is.

Az anyatej természetes, speciális anyagai révén biztosítja a csecsemő aktuális tápanyagszükségletét, a szoptatás pedig megalapozza a kiegyensúlyozott fejlődést – hangsúlyozta Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium (ESZK) védőnői tagozatának vezetője az anyatejes táplálásról augusztus 1-én, a szoptatás világnapján tartott nemzetközi konferencián, Budapesten. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ugyancsak a szoptatás fontosságára hívta fel a figyelmet az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az ESZK védőnői és neonatológiai (újszülött-gyógyászati) tagozata által az Országházban rendezett fórumon a tagozatvezető hozzátette: az anyatej megújuló élelmiszer, környezetbarát, a szoptatás pedig egyaránt örömforrás a babának és az édesanyának. Elmondta, hogy Magyarországon évente 1725 tonna a receptre kiváltott tápszer mennyisége, amely mintegy hárommillió dobozba csomagolva kerül a fogyasztókhoz. A tápszermennyiségre hétmilliárd forintot költenek, ennek felét a fogyasztók, másik felét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) állja.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a kormány a családok, a gyermekek, az édesanyák pártján áll, és akik gyermeket vállalnak, biztosak lehetnek abban, hogy minden segítséget megkapnak az államtól ahhoz, hogy tisztességgel felnevelhessék őket. „Ma már nem teher a gyermekvállalás és a gyermeknevelés, az elmúlt hat évben ugyanis jelentős változások történtek a családtámogatási rendszerben” – tette hozzá. Példaként említette, hogy bevezették a családi adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, az ingyenes tankönyveket, és kiterjesztették az ingyenes gyermekétkeztetést, emellett a munkaadókat is több eszközzel támogatják, hogy kisgyermekes édesanyákat foglalkoztassanak. Két gyermek édesanyjaként azt javasolta, hogy amíg van remény arra, hogy egy nő anyatejjel táplálja a gyermekét, addig a nehézségek ellenére se adja fel, mert ez fontos a gyermek fejlődéséhez, valamint a női és anyai önbecsüléshez is. 

Várady Erzsébet neonatológus szakorvos előadásában hangsúlyozta, hogy a szoptatás messze több, mint táplálás: a szeretet, a védelem, az érzékek és az idegrendszer stimulációja. Az a cél, hogy elfogadottá váljon a diszkrét nyilvános szoptatás, hogy bárhol, bármikor szoptathassanak az anyák, az otthonukon kívül is. Megjegyezte, hogy Magyarországon 110 bababarát terület van közintézményekben, munkahelyeken, ezt a számot tovább kell növelni. A hazai szoptatási mutatókról szólva elmondta: 2015-ben az első 4 hónapban a csecsemők felénél volt kizárólagos táplálás a szoptatás, és összesen 96 százalékuk kapott anyatejet. Az első hat hónapban a gyerekek 34 százaléka kizárólag szopott, és összesen 96 százalékuknak adtak anyatejet. Azoknak a gyerekeknek az aránya, akik egyéves korukban is kaptak anyatejet, 36 százalék volt. 

Gárdos László főorvos azt emelte ki előadásában, hogy az anyatej mögött „nincs akkora menedzsment”, amely hirdetné azt, mi nincs benne a tápszerekben, mint ahogyan azt hirdetik, mi minden van. Mint mondta, a tápszereknek az anyatejjel szemben nincs naprakész immunhatásuk, ami pedig még a nagyon kicsi koraszülötteknek is védelmet tud adni. 

Silke Mader, a European Foundation for the Care of Newborn Infants elnöke azt hangsúlyozta, hogy a koraszülöttek szüleit is motiválni kell a szoptatásra, támogatni kell őket ebben, és nem orvosi nyelven előadott magyarázatokra van szükségük. 

Szabó Miklós, az ESZK neonatológiai tagozatának elnöke arról szólt, hogy miközben évente 500 milliárd forintot fordít az ország az adóbevételekből direkt családtámogatásra, és ennek a felét a 3 év alatti gyermekeknek és családjuknak adják, addig a szoptatás támogatására nincs elkülönített forrás. Hozzátette, hogy a kormánynak el kell köteleznie magát egy hosszú távú szoptatási támogatási program elindítása mellett. Ennek részeként minden kórházban biztosítani kell az anya és gyermek együttlétét a szülés után, a kórházakban laktációs ismeretekkel rendelkező szakembereknek elérhetőeknek kell lenniük a nap 24 órájában, továbbá a csecsemő- és egészségvédelemben dolgozó szakembereknek szakmai továbbképzéseken kellene elsajátítaniuk a legmodernebb ismereteket a szoptatásról.

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala a világnap alkalmából kiadott közleményében azt írta: „tudományos tények bizonyítják, hogy a csecsemők ideális táplálási módja a szoptatás”. Közölték: az édesanyák 97 százaléka „fiziológiailag képes lenne” gyermekének szoptatására, hat hónapos korig kizárólagos szoptatására. Ezért fontos, hogy a várandós és szoptató anyák, az apák és a csecsemő ellátásában részt vevő családtagok tudják, miért fontos a szoptatás, melyek az anyatejes táplálás kihagyásának veszélyei és ismerjék a szoptatással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat – fűzték hozzá.

A WHO ajánlása szerint az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a gyermek magától abba nem hagyja. Az anyatej a legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza, a csecsemő könnyen emészti meg, növeli a betegségekkel szembeni ellenállást, továbbá a szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés