Interjú

Hans Hofstraat: Nem az örök, hanem az egészséges és teljes élet a kérdés

2016. június 16. 14:00
Hans Hofstraat, a Philips kutatásokért felelős globális alelnöke volt a Június 2-án rendezett MTA-IVSZ A digitalizáció hatása az élettudományokban konferencia kiemelt előadója. Előadása után beszélgettünk vele.

Milyen élettudományi kutatásokat folytatnak a Philipsnél?

Egyszerű kérdés, amire nagyon hosszú választ tudok adni…

A Philips jelenleg az újradefiniálás folyamatán megy keresztül, most valóban az egészségre és az egészségügyi ellátásra összpontosítunk. Kutatásainkkal a cég e területen nagyon széleskörű új törekvéseit támogatjuk. Mivel a Philips Research a világ egyik legnagyobb testületi kutatószervezete, nagyon fontos a kutatási programja is. Az egész világon jelen vagyunk: természetesen Európában, de az Egyesült Államokban, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is.

Figyeljük és keressük, hogy mire van szükség az egészség javítása érdekében, az egészségügyi ellátás kihívásainak kezelésére, és hogy a bolygón mindenki jobb egészségben éljen. Komoly ambíciók, de a személyek egészségére, az egészségügyi szakmára, diagnózisra, kezelésre és a konferencián szóba kerülő összes innovációra, a hardverre, szoftverre és szolgáltatásokra egyaránt vonatkozó digitalizációra fókuszáló kutatási programunk is nagyon széles körre terjed ki. Természetesen sok partnerrel dolgozunk együtt az egész világon, mert az egészség és az egészségügyi ellátás problémáit se a Philips, se senki más nem tudja egyedül megoldani.

Hogyan használják kutatásaikban a big datát, mit gondol az adattudomány jövőjéről?

Nincs kétségem afelől, hogy az adat meg fogja változtatni az egész egészségügyet és az egészséget. Három, talán négy elemnek kell helyén lennie hozzá. Először is robusztus és jó felszerelés kell az adatgeneráláshoz. Az eszközök összekapcsolása a második, amire az adatok akár távolról történő kinyerése miatt van szükség, és az adatoknak megbízhatónak kell lenniük. Az adatok kontextusban történő értelmezése a harmadik.

Mindhárom komoly kihívás, de talán a harmadik a legnagyobb, mert így jutunk el az adattól az információig és ismeretig, az ismeret alkalmazásáig. Az alkalmazás értelemszerűen követelmény és hatalmas kihívás is egyben. Nemcsak arról van szó, hogy meglegyen az adat, egyesítsük más adatokkal, annyi adathoz jussunk, amennyihez lehet, hanem arról is, hogy mit jelentenek az adatok, hogyan alakíthatók át döntéshozáshoz alkalmas információvá.

Az eszközökkel létrehozott adatok egyvalami, viszont a páciens által szolgáltatott adatok is fontosak. Nemcsak fizikai, fiziológiai, hanem belső, mentális, viselkedésre vonatkozó információról is szó van: kapcsolatba lépni személyekkel, információhoz jutni tőlük, információt szolgáltatni nekik, visszajelzést kapni. Azaz, a személyekkel folytatott interakció is kitüntetett jelentőségű.

Figyelembe kell venni, hogyan fogjuk kivitelezni, hasznosítani ezt a megközelítést, jobbá tenni vele emberi életeket, megváltoztatni az egészségügyet.

Személyre szabott egészségügy mellett megjelentek a személyre szabott gyógyszerek is, amelyeket 3D nyomtatással is elkezdtek előállítani.

Több elemből áll össze a személyre szabott, precíziós orvostudomány. Nincs precíziós gyógyítás precíziós diagnosztika nélkül. A megfelelő kezeléshez szükséges adatok, a diagnosztikai adatok leíró adatokból prediktív adatokká alakulnak át. Gyógyszerek mellett sok más fizikai gyógymód is létezik: rádióterápia, protonterápia, minimális beavatkozással járó sebészet.

A gyógyszereket illetően, jelentős innováció figyelhető meg ezen a területen. Egyre pontosabbak, célzottabbak lesznek. Precíziós diagnosztikával a gyógymód és az adott beteg esetében működő gyógyszer is azonosítható. Ezek a gyógyszerek nagyon speciálisak és komplexek, idegterápiához például bonyolult biomolekulákat használnak, és a bioaktív összetevők nyomtatása igen komoly kihívást jelent. A 3D nyomtatást egyébként már használják a terápiában, mi is végzünk 3DP kutatásokat, de ez inkább fizikai megközelítés.

Nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, ha gyógyszerészeti termékeket akarunk bevezetni a piacra. Az egész folyamatot ellenőrzés alatt kell tartanunk, egy gyárban így van, 3D nyomtatás esetén nem mindig, és a szabályozástól kezdve sok kihívással nézünk szembe.

Milyen irányban fejlődik tovább a szintetikus biológia?

Mivel a kezelésnél antitesteket használunk, a célzott gyógyszerekre vonatkozó példám példa a szintetikus biológiára is. Minél több információval rendelkezünk, annál jobban tudjuk alkalmazni a betegséget valóban megcélzó megközelítéseket, és a szintetikus biológia is ilyen.

A Philips alapvetően inkább a diagnosztikai információra összpontosít, és nem a szintetikus biológiai megközelítésre. A megközelítés alkalmazásához viszont valóban tudni kell, mi a baja a betegnek, mi a probléma.

A digitális alapú diagnosztikai részt technológiának nevezném, de a digitális megközelítésben rejlő lehetőségek sokkal szerteágazóbbak ennél. A big data, a technológia és az innováció nagyon fontos, de egészségügyi alkalmazásaikhoz az emberi tényező szintén az: hogyan használják a gyógyszert, hogyan motiváljuk a betegeket. Lehet akármilyen remek gyógyszerünk, ha a beteg nem veszi be… Tudni kell, hogyan és mikor szedje az adott tablettát. Ez legalább annyira számít, mint az új gyógyszer.

Mennyire hosszabbítható meg a digitalizációnak köszönhető új gyógymódokkal az emberi élet?

Ha megnézi a statisztikákat, láthatja: egyre tovább élünk. Az élettartam-növekedés egy ideig tartani is fog, mert jobban megismerjük az öregedés és a betegségek okait.
Történt egy nagy váltás is: az 1850-es évek Európájában a rossz higiénia és a fertőzések voltak a legfőbb halálokok. Ma legtöbben főként krónikus, elsősorban szív- és érrendszerbeli betegségek miatt halnak meg. De ezeknek a betegségeknek is ismerjük az okait, és tudjuk, mit tegyünk velük kapcsolatban.

Hollandiában jelenleg a rák az elsőszámú halálok. Még mindig sokan halnak meg szív- és érrendszerbeli megbetegedések miatt, de a rák az első. Ugyanakkor a rákot is egyre hatékonyabban tudjuk kezelni.

A Hollandiában élő 90 év felettiek fele neurodegeneratív bajoktól szenved. A hosszú élet egy dolog, de az életkörülmények és életminőség fontosabbak. Nemcsak biotechnológiáról, technológiáról van szó, nemcsak biogépek és szintetikus biológiai formák sétálnak körülöttünk, hanem elmével, tudatállapotokkal is rendelkezünk. Erre az aspektusra jobban szeretnék fókuszálni, mint a test hosszabb életére. Nem az örök, hanem az egészséges és teljes élet a kérdés.

Mennyiben segítik a robotok és mesterséges intelligenciák a jövőben az egészségügyet?

A mesterséges intelligencia már itt van. Döntéshozáshoz fejlesztünk és használunk algoritmusokat. Ez is része a leíróról prediktív vagy proaktív orvosi megközelítésre történő áttérésnek.

Robotok szintén dolgoznak az egészségügyben, például kórházban szállítanak tárgyakat, és a sebészetben is segédkeznek. Humán egészségügyi szakemberek kompetenciájának meghosszabbításaként tekinthetünk rájuk. Sokféleképpen segítenek jobban és pontosabban elvégezni a munkát.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés