Jók a magyar borok, de ezt nagyon sokan nem tudják

2016. május 30. 18:37

Kiss Eliza
Agrárszektor
A vörösbor-boom után az jósolható, hogy az értékesebb, kicsit szofisztikáltabb és gasztronómiai szempontból is változatosabb fehér borok és rozék felé fordulnak a társadalmi igények. Interjú.

Másik kiemelt feladata annak előkészítése, hogy a jövőben jobban lehessen pozícionálni a Tokaji Aszút. Milyen piacokra kellene koncentrálni és mennyi pénzt kellene erre fordítani?

A borágazat jövőjét a Kárpát-medencére alapozhatjuk, amely a világ legnagyobb és legértékesebb összefüggő – elsősorban fehérboros - termőhelyének számít. A társadalmak, illetve a borfogyasztói csoportok fejlődése és borkínálatunk találkozása elkerülhetetlen. A vörösbor-boom után az jósolható, hogy az értékesebb, kicsit szofisztikáltabb és gasztronómiai szempontból is változatosabb fehér borok és rozék felé fordulnak a társadalmi igények. Ennek kapcsán az a stratégiai feladat, hogy a borszektor e folyamatokra építve nagyobb hozzáadott értékű borok előállítására koncentráljon, mint amilyen a Tokaji Aszú is.

Megbízatása szerint ugyanakkor általában is közre kell működnie a magyar borok piacra jutási feltételeinek kidolgozásában. Mire kell átfogó értelemben törekedni, és mi indokolja, hogy egyedül a Tokaji Aszút kezeljük megkülönböztetetten?

Az élelmiszerpiacon a borok speciális kategóriát töltenek be. Közvetlen gazdasági hasznuk mellett nem elhanyagolható az egyetemes emberi kultúrák fennmaradásában betöltött szerepük. Magyarország tradíciókban gazdag szőlő- és borkultúrával rendelkezik, és a kiváló klimatikus feltételek eredményeként sokféle mikroklíma sokszínű bortermelést tesz lehetővé.

Több kutatás megállapítja, hogy a világ szemében a magyar termékekről kialakult az a kép, miszerint olcsók, közepes minőségűek és gyenge csomagolásúak. Ez a kép sajnos a magyar borokra is vonatkozik. Az elmúlt húsz évben a nagy nemzetközi borversenyeken szép sikereket értek el a magyar borok, sok érmet kaptak, de ennek ellenére sem sikerült az áttörés, nem tudtak fajsúlyosan megjelenni az exportpiacon. Persze az is igaz, hogy a Magyarországon megtermelt borok nagyobb hányada még mindig nem éri el azt a minőségi küszöböt, amely pozitív visszacsatolást váltana ki a külföldi fogyasztókból, vagy szakértőkből.

A termékek megfelelő piaci pozicionálása azért fontos, hogy javuljon a magyar bor megítélése. A termelőknek pedig tenniük kell azért, hogy a magyar borok minősége kiváló legyen, és áruk arányos legyen az értékükkel. Az imázsformálás legfontosabb »eszköze« egy jól kiválasztott régió vagy borvidék (például Balaton, Tokaj, Villány stb.) marketingszempontból vett felépítése lehet, amelynek világpiaci pozicionálása nagymértékben hathat a többi magyar bor megítélésére, sikerére. Ahhoz, hogy a gazdaságélénkítő szerep kimutatható legyen, folyamatosan nyomon kell követni a stratégiát nagyban meghatározó export- és importadatokat, hiszen az ágazati statisztikákból jól kiolvasható, hol kell erősíteni a marketinget vagy egyéb piaci jelentőségű beavatkozásokkal elérni az egyensúly helyreállítását.

Nem állítom, hogy egyedül a Tokaji Aszút kezelnénk kiemelten, azonban a tárca szempontjából fontos termék, hiszen törvény által védett hungarikumról van szó. Emellett a termőhely okán komoly eredetvédelmi potenciállal bír, és végső soron az ország olyan arcát mutatja meg, amely a természetes édes borok világában egyedi sajátosság lehet.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában