Tízmilliókat hódítottak meg a pünkösdi mozgalmak

2016. május 19. 12:53

Adorjáni Dezső Zoltán
Evangélikus.hu
Csíksomlyó sajátos, egyedi jelenség a magyar hitéletben, amely korábban is nagy volt, de még inkább kinőtte magát. Ezért aztán ma sokak számára úgy tűnhet, hogy a pünkösd nem más, nem több a csíksomlyói búcsúnál. Interjú.

Miközben általános képzet szerint a pünkösd a legmegfoghatatlanabb ünnep, akadnak egyházak, amelyek éppen ezt az ünnepet állítják saját hitvallásuk középpontjába. Hogyan bánjunk ezzel a jelenséggel?

Minden kor kitermeli a maga különleges kegyességi formáit. Úgy néz ki, hogy a 20–21. század erős kegyességi vonzása, gyakorlata az új és a régi klasszikus pünkösdizmus, amely ugyancsak protestáns gyökerűnek vallja és hirdeti magát. A pünkösdista lelkipásztorok prédikációikban és teológiai munkáikban előszeretettel hivatkoznak a reformátorokra, Lutherre. Azt állítják viszont, hogy eggyel túlléptek a történelmi egyházak hagyományos keretein, mert ők már a Szentlélek egyházát élik meg. Ennek a hangsúlyozását nem tartom hibának, túllihegése, egzaltáltsága viszont már felvet néhány kérdést. Az azonban tény, hogy Dél-Amerikában már bedarálta a katolikus hegemóniát az újpünkösdista mozgalmak egyike-másika. Közöttük akad olyan, amely karizmatikus mozgalomként a római katolikus egyház kereteiben lép fel, mások kiszakadtak onnan, miközben a dél-amerikai lelkület részének számító tánc, ének, vigasztalás, a Szentlélek értelmezésének ajándéka révén tízmilliókat hódítottak meg.

Vélhetően idén is százezrek mennek fel a csíksomlyói nyeregbe. Nem zavarja, hogy a katolikusok szinte „kisajátítják” ezt az ünnepet? 

Csíksomlyó sajátos, egyedi jelenség a magyar hitéletben, amely korábban is nagy volt, de – elsősorban a médiának köszönhetően – még inkább kinőtte magát. Ezért aztán ma sokak számára úgy tűnhet, hogy a pünkösd nem más, nem több a csíksomlyói búcsúnál. Egy protestáns ember természetesen soha nem fog úgy búcsúra menni, mint egy katolikus, hiszen annak idején Luther épp a búcsúval való visszaélés ellen emelte fel a szavát. Szép római katolikus jelenség, amelyen jelen lenni jó dolog, hatalmas hitélmény, közösségépítő élmény. Amikor a katolikus testvérek eljutnak a felismeréshez, hogy egyetlen asztali közösség is legyünk, valóságos módon egyenértékű keresztény testvérnek ismerjük el egymást, hogy nem katolikus hívja a protestánst az asztalához és fordítva, hanem mindannyiunkat Jézus Krisztus, s együtt leszünk az ő vendégei, akkor szerintem ez a búcsú is tényleges ökumenikus jelleget öltene. És a jelenleginél is sokkal nagyobb eseménnyé válna.”

(Adorjáni Dezső Zoltán Erdély evangélikus püspöke.)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"hogy egyetlen asztali közösség is legyünk, valóságos módon egyenértékű keresztény testvérnek ismerjük el egymást," - Jézus Krisztusban.
A össz-magyar kereszténység mielőbb erre az útra lép, annál erősebb lesz és annál erősebb tisztelet, dicséret és hűség száll a Teremtő Isten felé, a Kárpát-medencéből.

Attól tartok, a pató pálos magyar betegség miatt kifutunk az időből.
Én magam katolikus vagyok.
Egy vallásban, amelyben akár felváltva tartanák a misét, istentiszteletet, úgy, hogy senki dogmáit nem bántanák és meghagynák az 5 percnyi csendes imaidőt minden résztvevő számára: döntse el, hogyan dicsőíti Jézus Krisztust, szívesen részt vennék.
De csak akkor, ha minden magyarért miséznénk, mindenkor.

Válaszok:
gwrf | 2016. május 19. 18:58

neked a sámánhit lenne a megfelelő vallás

Ezt mondd el a csángóknak, amikor magyar papot kérnek, immár 30 éve, folyamatosan.
Vagy a felvidéki katolikus magyarságnak.
Amit a román pópa azzal utasít el, hogy a magyar az ördög nyelve, ezért ne használják.
És a nagyszombati püspök is hasonlóan érvel, a magyar misézés ellen.
És Róma nem inti meg a román pópát.
Sem a nagyszombati püspököt.
Miért?
Mert a magyar nem képes egységre lépni.
A román, szlovák, cseh stb. nem képes egységen kívül gondolkodni...
A királyozásod nevetséges.
Te is az vagy?

A szentmise objektíve végtelen értéke találkozik a szubjektíve véges felfogóképességeddel, amin azért lehet tágítani. Az pl. sokat dob a dolgon, ha érthető nyelven beszélnek hozzád. Remélem, segítettem :-)

Igen, ilyesmit jelent nem üdvözülni. Az emberek meg vannak hívva az üdvösségre, és valamilyen szubjektív makacsság miatt széttépik a meghívót. Ez valóban olyan, mint az ötös lottószelvényt széttépni.

Loyolai Szent Ignác azért nem mutatott be naponta szentmisét, mert annyira erős élménynek élte meg, hogy szabályosan kiütötte, nem tudott dolgozni. utána. Pio atyát is azért piszkálták többek között, mert ha ő misézett, 20 percig tartott az Úrfelmutatás, mert annyira intenzív csodaként élte meg.

Szóval vannak ilyen példák, mi meg ülünk, és nézünk, mint a moziban, mert bezárjuk a szívünket. Kemény nyakú népség az ember.

A II. Vatikáni Zsinat atyái abban bíztak, hogy javul valamelyest a helyzet a népnyelv erősítésétől. Szerintem igazuk volt, de igazán attól javulna a helyzet, ha előre jutnánk az életszentségben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés