Zsidó-katolikus eszmecsere

Egy rabbi és egy bíboros megmenti Európát – Erdő és Köves a Párbeszéd Házában

2016. május 18. 22:40
A zsidóság és a kereszténység nem is külön vallás? Vagy a zsidóság megszűnése még mindig előfeltétele lenne a kereszténységnek? Európa megmentése jegyében ült le Erdő Péter katolikus érsek-bíboros és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija beszélgetni egymással a Párbeszéd Házában. A majdnem sajtónyilvános szerdai eseményen azonban nem értettek egyet a felek abban, hogy van-e keresztény-zsidó párbeszéd – a jóléti társadalomról viszont egyaránt lesújtó véleménnyel voltak. Tudósításunk.

Tóra, Evangélium, Európa. E három téma köré csoportosult az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség által szervezett Köves Slomó-Erdő Péter beszélgetés a Párbeszéd Házában. A szervezők az esemény rendkívül ambíciózus célkitűzését Európa zsidó-keresztény alapon történő újjáépítésében határozták meg.

Ehhez a célkitűzéshez képest néhány órával a találkozó kezdete előtt bejelentették, hogy mégsem lesz sajtónyilvános a beszélgetés és csak a Bonum TV élő felvétele alapján lehet tudósítani. Így sajnos, hogy a szervezők kérésének eleget tegyek, nem mentem be a beszélgetésnek helyt adó terembe, hanem kivetítő előtt – az igazán hiteles tudósításhoz szükséges atmoszféra hiányában – voltam kénytelen jegyzetelni. 

Van párbeszéd, vagy nincs párbeszéd?

Európa újjáépítése azonban így sem maradhatott el, ugyanis Erdő Péter bíboros azonnal felvázolta a közönség számára azt az egyedülálló kapcsolatot, amely a zsidóságot és a kereszténységet összeköti. Az utóbbi időben „nem csupán Magyarországon, hanem egész Európában is folyik a párbeszéd”, főleg közös imádság és a liturgikus kérdések mentén – mondta Erdő.

Azt is hozzátette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöki tisztségét is betöltő bíboros, hogy a zsidóság és a kereszténység „tulajdonképpen nem is külön vallás”, legalábbis egy szentszéki dokumentum értelmében. Ugyan több a különbség közöttük, mint például ami a keresztény felekezetek között megfigyelhető; de a kapocs, amely összeköti őket a testvéri kapocshoz hasonlítható leginkább.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija nem értett ezzel teljesen egyet. Arról beszélt, hogy a keresztények és a zsidók közötti kapcsolat nem igazi párbeszédként jelent meg korábban, hiszen „a párbeszéd szó egyfajta szimmetriát feltételez”

Ami megvalósul szerinte, az valójában annyi, hogy a kereszténység folyamatosan reflektál az idősebb testvérre, a zsidó vallás azonban igen ritkán teszi ugyanezt a kereszténységgel. És ha mégis reflektálna, akkor sem mindig pozitívan. Ezért „helytelen úgy tenni, mintha ez egy kölcsönös párbeszéd lenne”.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, Erdő Péter azonban úgy reagált: ami itt folyik, az „párbeszédnek párbeszéd”. Mindemellett pedig fontos azt tudatosítani, hogy „zsidó vallás nélkül nincsen keresztény vallás”. Generációs vita alakította ki ugyanis a kereszténységet, amely vitában a zsidó prozelita hatások igen erősek voltak. Olyannyira egybekapcsolódtak, hogy „csak a harmadik-negyedik század környékén történt meg a tényleges szétválás”

Erdő: A vallásnak fontos motivációs szerepe van

Köves Slomó is nagyon fontosnak tartotta ezt a momentumot, ugyanis szerinte amit Erdő mond, azt sokáig nem mondták ki a katolikus egyházban. A történelem során sokszor hozzátették: „nem csak a zsidó vallás léte, hanem megszűnése is előfeltétele a kereszténységnek”. Hiszen „Jézus új szövetsége felváltja a régit”, ebből kiindulva pedig a kereszténység létjogosultságát is veszélyezheti teológiai értelemben a zsidó vallás léte. 

Nagy váltást jelentett azonban a rabbi szerint, amit a katolikus vallás az utóbbi ötven évben változtatott. És amit a zsidó vallás szempontjából még feltétlenül érdemes megemlíteni: a Biblia értékeit a kereszténység juttatta el a világ minden pontjára – hangsúlyozta Köves.

A közös pontokat hangsúlyozva válaszolt ismét a katolikus főpap. Erdő Péter szerint a zsidóság és a kereszténység olyan vallási keretet képes adni a – szerinte média által manipulált, így erkölcsileg megbicsaklott – társadalom számára, amely a motivációt nyújthat az embereknek. Ugyanis lehet a társadalmi együttélést jog és erkölcs nélkül szabályozni, azonban a motivációt, a miértekre adott választ nem lehet helyettesíteni, és „ebben van a zsidóságnak és a kereszténységnek egy nagy közös üzenete”

Meg kell-e menteni Európát?

Süveges Gergő, a beszélgetés moderátora arra kérte ezután a két vallási vezetőt, adjanak választ a kérdésre, hogy meg kell-e menteni Európát. Köves Slomó rögtön rámutatott: „ez a kérdés már sokszor felmerült, de ennek soha nem lett jó vége”. Sokan sokszor akarták Európát megmenteni, de ha csak száz évre tekintünk is vissza, az eredmény mindenképpen óvatosságra int. 

Európa és a világ helyzete különben is nagyon jó, ilyen jó helyzetben talán még soha nem volt – állította Köves. Egy egyedi próbatétellel kell azonban szembenéznünk, a gazdagság próbatételével. A jólét ugyanis demotiválttá teszi az embert, a motivációhiány pedig olyan nagy, hogy akár a határainknál álló menekültektől is tanulhatnánk, akik napi ötször imádkoznak, rongyosak és fáradtak, de mégiscsak küzdenek valamiért – mutatott rá.

A motiváció hiányáért elsősorban a jelenlegi antropológiai szemléletmódot tette felelőssé Erdő Péter bíboros. Ma a társadalom szerinte csakis a fizikai jólétre koncentrál, holott a jólétnek sok egyéb vonatkozása is lenne. Arra figyelünk csupán, hogy megmaradjon a kellemes közérzetünk, így „a jövő félelemmel tölt el bennünket”. Attól tartunk, hogy véget fog érni a kellemes állapot, így nem tudunk megbékélni sem a szegénységgel, sem pedig a halálunkkal – mondta Esztergom érseke.

Az ortodox rabbi azzal magyarázta az Erdő által említett félelmet, hogy a materiális javakhoz köthető szerzési vágy, a felhalmozott vagyon a javak elvesztésének félelmével jár. Éppen erre jelentene gyógyírt a transzcendensbe vetett hit, amelyet senki nem tud elvenni az embertől. Mind a zsidóságnak, mind pedig a kereszténységnek alaptézise ugyanis, hogy „a világ tökéletlenül született és az ember az Isten társa, hogy a világot jobbá tegye”

Beszéljenek a tettek!

Süveges Gergő moderátor közben rámutatott arra, hogy nem esett szó tettekről. Azaz arról, mit lehet tenni a világ jobbá tételéért, például az egyik legégetőbb témában, a menekültválság esetében. Erdő Péter kapott is az alkalmon és felsorolta, milyen tevékenysége volt a katolikus egyháznak ez ügyben. Beszélt a karitatív tevékenységről, az egészségügyi segítségnyújtásról, valamint a püspöki kar gyűjtéseiről, amely adományokat a közel-keleti országokba juttattak el. 

A főpap szerint a menekültek „nem az ideológiai motiváció tükrét tartják elénk, hanem azt a tükröt, amelyet a szegény ember tart a gazdag ember elé”. A szegények ugyanis kénytelenek tekintettel lenni másokra, míg a gazdagok nincsenek erre rászorulva. Erre is tanít a menekültválság, hogy másokra is oda kell figyelnünk – hangsúlyozta a bíboros.

„Ilyen kérdést papoknak, rabbiknak nem szabad feltenni”

A beszélgetés végén Süveges megkérdezte két vallási vezetőt, mi az a gondolat, amit egymás szempontjaiból hazavisznek majd. Néhány másodperces csönd után Köves Slomó elnevette magát: „Ilyen kérdést papoknak, rabbiknak nem szabad feltenni”, ugyanis ők csak magukra figyelnek.

Erdő Péter az iróniát halvány mosollyal nyugtázva mégis megpróbálkozott a válasszal: „A nagyfokú összhang”. Ez az élmény elmondása szerint meghatározó volt és kifejezte, szeretné, ha így is maradna. 

A rabbi ehhez hozzátette: az összhangon túl, nagyon kellemes élmény volt belefutni abba, hogy mennyi olyan vallásfilozófiai és etikai kérdés van, amelyekben „mindkét oldalon hatalmas szellemi tartalékok állnak rendelkezésre”. Nemcsak azért fontosak ezek a tartalékok, mert így az egyházi vezetők leülnek és megbeszélnek dolgokat, hanem ezek a nem egyházi emberek számára újabb és újabb szempontokat, kérdéseket tudnak feltenni. 

Összesen 128 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pedig működik..

"..Erdő Péter bíboros úr ugyanis gyakran megfordul a Fülemülében, és nem kér soha étlapot, úgy rendeli meg a kóser pálinkát, a macesz gombócos libalevest és a sóletet. Többször volt, hogy, magas rangú egyházi méltóságokkal, pápaválasztó bíborosokkal érkezett, és mindig nagyon elégedetten távoztak ökumenikus itt-létük után. :)" - szól az étterem bejegyzése..."

http://hvg.hu/gasztronomia/201..

Amúgy nem tehet senki arról, hogy hova és minek születik. Van rossz és van jó ember. Ennyi.

Nem lettem nyugodtabb.
Merkel is ment bennünket egyfolytában.

A papok nem voltak rabbik és a rabbik nem voltak papok. Egyiknek másikhoz nincsen semmi köze.
Jézus meg pláne nem is a papi törzsből (Lévi) származott.

Nem lényegtelen különbség lehet a két vallás hívei között a
"Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" kitétel elfogadása.

A zsidó vallás és a keresztény vallások közt
pontosan annyi különbség van, mint az
ószövetség és az újszövetség között.

A zsidó vallásnak az a legnagyobb baja Jézussal,
hogy a zsidók kiválasztottsága megszűnik Jézus
születésével. Tehát filozófiai értelemben elemi
érdekük Jézus istenségét tagadni, hogy
fenntarthassák a kiválasztott nép státusát.

Az új szövetség megkötése egyben negligál
minden ószövetségi törvényt. Ez kicsit hasonlít
a Szt István kontra Koppány és a Rákosi kontra
Horthy meccsre. A lényeg az elitcsere.

Igazad van, nem negligál, hanem felül ír - mert
szigorít és általánosít.

Ebben viszont - talán nem véletlenül - téved:
" „a világ tökéletlenül született és az ember az Isten társa, hogy a világot jobbá tegye”. "
Ez a megállapítás csak a tőkekoncentrációra, mint kívánatos jóra való hivatkozásként értelmezhető, mint amely feltétele a világ tökéletesítésének.
Hatalmas manipulációs trükk.
Ugyanis: a világot Isten tökéletesnek teremtette.
Az ember - az ő tőkehajszolásával - tette tökéletlenné.
Ezzel Köves természetesen alapigazságként tisztában van.
Mégis az ellenkezőjét állítja...

Viszont, nem takargatja, talán a fölény demonstrálása okán - bár lehet, ez csak az én rosszindulatom - hogy
"a keresztények és a zsidók közötti kapcsolat nem igazi párbeszédként jelent meg korábban, hiszen „a párbeszéd szó egyfajta szimmetriát feltételez”.

Ami megvalósul szerinte, az valójában annyi, hogy a kereszténység folyamatosan reflektál az idősebb testvérre, a zsidó vallás azonban igen ritkán teszi ugyanezt a kereszténységgel. És ha mégis reflektálna, akkor sem mindig pozitívan. Ezért „helytelen úgy tenni, mintha ez egy kölcsönös párbeszéd lenne”."
Annyi hozadéka mindig van beszélgetéseknek, hogy beszélgetnek.
Nem kevés.
Erdő erőlködése a testvérségről, inkább szánalmas. Egyetlen szó nem esik a hatalmas távolságról a két hit között.
Még kevesebb a gyakorlati alkalmazásairól.
Az, hogy Köves szerint "a világ helyzete különben is nagyon jó, ilyen jó helyzetben talán még soha nem volt " - felháborító!

Te se most fogsz meghülyülni: ha valaki, hát akkor Erdő az, aki mélységesen utálja Orbánt. Aki egy kicsit is képben van a bíborossal, az tudja, miről beszélek.

Attól te még lehetsz jó keresztény.
A szentek sem csak jó pápák, bíborosok alatt váltak szentté.

Egy fenét, nem volt rabbi. Jézus rabbi volt, és semmi korhatár meg ilyesmi amiket írtál.
Igen azt jelenti, hogy tanító és Jézus saját jogán, - nem valamelyik rabbi iskola - volt tanító.
A főpapok is rabbinak nevezték, tehát semmi gyufa.

Nem abból lett botrány, hogy tanítani akart, hanem abból amit felolvasott és magára vonatkoztatta.

"Szerintem a főpapok csak azért nevezték rabbinak, mert így nevezték a tanítókat."
Ezzel, most mit akartál mondani?

Jézust tömegek követték. Úgy tanított, mint ahogy senki más nem tudott.
Olyan válaszokat adott, olyan kérdéseket tett fel, amire a farizeusok, írástudók, szadduceusok nem tudtak válaszolni.

Ami azt az állításodat illeti, hogy:
"Zsinagógában pedig egyszer próbált tanítani, amiből hatalmas botrány lett."

Te ugye még egyszer sem nem olvastad el az Újszövetséget?

Mert itt a cáfolat.

Mt 4,23
"Azután bejárta egész Galileát, tanított a
zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében."

Mt 12,9
"Onnan eltávozva bement a zsinagógába, ahol volt egy sorvadt kezű ember. Megkérdezték Jézustól: „Szabad-e szombaton gyógyítani?” - hogy vádat emeljenek ellene."

Jn 6, 58-59

Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le; ez nem olyan, mint amilyet atyáitok ettek, és mégis meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké.” Ezeket a zsinagógában mondta, amikor Kapernaumban tanított."

Mt 21,23

"Azután bement a templomba, és miközben tanított, a főpapok a nép véneivel együtt odamentek hozzá, és azt kérdezték tőle: "Milyen hatalommal teszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat?"

Jn 7,14

"Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a templomba, és tanítani kezdett."

Máté 26,55

"Abban az órában így szólt Jézus a sokasághoz: "Úgy vonultatok ki, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok; mindennap a templomban ültem és tanítottam, mégsem fogtatok el."

Érted Denia! Mindennap!

A másik állításod:
"Jézus pedig nem a zsidó vallás tanítója volt, hanem új tanokat hirdetett ahhoz képest."

Mt 5,17-20

„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. Mert bizony mondom néktek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg minden be nem teljesedik. Tehát ha valaki a legkisebb parancsolatok közül akár csak egyet is eltöröl, és úgy tanítja az embereket, az a legkisebb lesz a mennyek országában; ha pedig valaki ezeket megtartja és tanítja, nagy lesz az a mennyek országában.

"És az akkori zsidók sem tartották a zsidó vallás tanítójának."

Cáfolata.
Mt 7,28-29

"Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik."

A rabbi elnevezést illetően pedig:

Mt 8,18

"Amikor Jézus látta maga körül a sokaságot, meghagyta, hogy keljenek át a túlsó partra. Akkor odalépett hozzá egy írástudó és azt mondta neki: „Mester, követlek téged, bárhová mégy is.”"

Jn 13,13

"Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát."

A "mester" (szó szerint: tanító) megszólítás, a héber "rabbi" (uram) fordítása.
A tanítványok így szólították meg a tanítómesterüket. Már Jézus kora előtt ez lett az írástudók címe, akik olyan tekintélyre tettek szert, hogy mindenki így szólította őket.
Bár Jézus, mint, már írtam, nem tanult rabbik mellett, rabbi iskolában, tanítóként lépett fel. Tanít a zsinagógában, magyarázza az Írásokat, és tanítványi köre van, Ő maga is elismeri, hogy kijár neki a "rabbi" cím Jn 13,13

Mt 12,38-39
„Akkor újra megszólították néhányan az írástudók és a farizeusok közül: „Mester, jelt akarunk látni tőled.” Ő pedig így válaszolt nekik: „Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak a Jónás próféta jele.

Itt pedig a rabbitól (Jézustól) messiási jelet kérnek, amivel igazolja magát.

Jézus a legfőbb tanító!

Nincs időm minden mondatodat, amit ex katedra kijelentesz az evangéliummal cáfolni. Azt javaslom, hogy olvasd el az Újszövetséget. Figyelmesen és alaposan.

A zsidóság és a kereszténység között a legalapvetőbb kapcsolatot a gyülekezeti vallásgyakorlás jelenti, vagyis az "Isten népe"-koncepció.

A pogány vallásoknak nem hívei vannak, hanem papjai, akik bemutatják a kultuszt, és így kapcsolatot teremtenek a városi polgárok és a megfelelő istenség között.

A zsidók és a keresztények viszont Isten népét alkotják, vagyis minden zsidónak és minden kereszténynek van kultuszkötelezettsége, dolga heti rendszerességgel Istentiszteletre összegyűlni.

Ezt te állítottad! Jézus nem alapított egy új vallást! Jézus nem volt vallásalapító
Jézus egyházat alapított!

A "pogány vallás hívei" az egy keresztény szóhasználat által befolyásolt kifejezés.

A pogány istenekkel kapcsolatban az ókoriak maximális elvárása annyi volt, hogy segítsék meg őket ilyen-olyan ügyeikben, és úgy alapjában hagyják őket békén. Az ügy érdekében hajlandóak voltak bizonyos kultikus gyakorlatokat elvégeztetni az illető istenségek papi testületével.

Úgy érzed? Rendben, kedves és türelmes leszek veled.

Sem a pogány "istenek", sem a keresztény Isten nem fegyelmezni akarja a társadalmat, és a kultusznak nincs is ilyen célja.

A bármilyen kultusz iránti igény abból az emberi tapasztalatból fakad, hogy túl kicsik vagyunk a sorsunk befolyásolásához. Ahogy Krisztus Urunk mondotta volt, a hajad szálát sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Honnan tudod pl, hogy jövő ilyenkor nem fogunk egy lövészgödörben kuksolni egymás mellett valahol a szerb határon? Tőled függ? Nem. Tőlem függ? Nem. A háború istenétől függ? Talán. De akkor nem kellene őt lekenyerezni valamivel? Hátha megkímél bennünket és az ellenségeinket csapja agyon? Elég logikus gondolatmenet.

Krisztus Urunk apostola, Szent Pál azzal kommentálta ezt a gondolatmenetet, hogy "sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van." (Róm 8,38b-39)

Ha ugyanis - mint hitbeli eleink tanúsítják - Krisztus föltámadt a halálból, akkor minden bennünket reálisan érintő fenyegetést már eleve legyőzött, mert a bennünket érintő fenyegetések középpontja a halálunk, és ő ebből folytatást, örök életet ígért, és ennek a realitását demonstrálta.

"Vallásos kételyeink legfőbb oka az a határtalan bizalom, amellyel saját eszünk korlátlan hatalma s csalhatatlansága iránt viseltetünk."
Eötvös József

Én pedig azt mondom, hogy az emberek sokkal jobban elhiszik, (fogadják el) a másik emberről a rosszat.
Ha jót hallanak, - figyeld meg - egyből megkérdőjelezik.
A rosszat ellenben fenntartás nélkül.

Én pedig azt mondom, hogy az emberek sokkal jobban elhiszik, (fogadják el) a másik emberről a rosszat.
Ha jót hallanak, - figyeld meg - egyből megkérdőjelezik.
A rosszat ellenben fenntartás nélkül.

"Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!"

Mt 10,28

"Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!"

Mt 10,28

"Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!"

Mt 10,28

Valami van a gépemmel. Próbálom óvatosan lenyomni az egeret, de akkor meg sem mozdul. Kétszer küld el több commentemet. És, ha törölni akarok egy betűt, vagy szót, akkor bejelöli, ha nem vigyázok, kitörli azt is, amit nem akarok. Valahogy megszalad a gép.
Nagyon zavaró.

Csak tudnám, hogy mi az a "böngésző fül"?
Miféle "két karika"?

Engem aztán nem csap be ez a kérdés.
Már van. De sokat kínlódnak vele. Sokan nem is hajlandók megcsinálni.

A Biblia ezen kívül megkülönbözteti az élő és a halott test fogalmát is (szóma/szarx), továbbá az élet (biosz) és a lélek (psziché) szavak is használatosak benne. A pneuma mellé pedig érdemes odatenni a sophia, azaz a "bölcsesség"-szót, valamint a logosz, azaz "Ige"-szót is.

Egyszerűen nincs mód arra, hogy a konkrét szövegösszefüggéstől elvonatkoztatva általános megoldást adj erre a gazdagságra a magyarban. Viszont remekül lehet vele a másikat revolverezni, és közben okosnak érezni magad.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. június 4. 13:28

kiegészítés: továbbá a tegnapi és a mai ünnepre tekintettel még idetenném a "szív"-szót is, mint az emberi élet leírására használt szentírási fogalmat.

Nézd, ezzel most én nem sokat tudok kezdeni. Leírást adtam arról, hogy az embereknek szerintem miért van igényük vallási kultuszra. Negatív oldal: nem akarják fegyelmezni általa a társadalmat, nem akarnak jobbá sem lenni, másokat sem akarnak jobbá tenni általa, a GDP-t sem növeli különösebben (bár az életminőségen szerintem nagyot dob, ha van egy szép templom az ember városában).

Pozitív oldal: kapcsolatban kívánnak lenni Istennel általa. Ennyi.

Te például elfogadod a Szentlélek "hatékonyságát"?
Nem inkább azon munkálkodsz, hogy minél messzebb űzd az életedből?

Sokan vannak a hozzád hasonló "ateisták".
Mivel szabd akaratod van, elfogadhatod, de el is utasíthatod azt.

Azok akik a másikról a rosszat fenntartás nélkül és egyből elhiszik azok, nem hívő emberek.
Vagy magukon javítani nem akaró rosszhiszemű emberek.
Persze az is lehet, hogy észre sem veszik ezt a rossz tulajdonságukat.

Úgyhogy a rossz emberi természetet ne írd a Szentlélek számlájára.

Először is magadban teremts csendet.
Másodszor az otthonodban.

Ha be vannak csukva a templomajtók, az azért van, hogy legyen a híveknek legközelebb is hová bemenniük.

Amikor még volt kötelező iskolai hitoktatás, - régen - nagyapám idejében, nem is kellett zárni a templomokat. Az emberek tudták, hogy mi az övék, és mi a másé.
Te miért zárod be az otthonod ajtaját? Miért nem tartod nyitva? Miért nem teszed a lábtörlő alá a kulcsot, mint régen.
Te azért zárod, mert irigy vagy, ugye? Nem akarod, hogy elvigyenek belőle, azt, ami másoknak megtetszik.
Mi is ezért vagyunk kénytelenek zárni.

De jellemző rád, hogy ezt is a MI rovásunkra írod.

Nincs olyan ember? Mutassak neked egyet? :)
Nézz csak a tükörbe!
Ami a példámat illeti, tök egyszerű próbáld ki.

Ne nézz meg te semmit, ne számolj meg te semmit.
A lelki erősségre szükségem van ahhoz pl. hogy rád ne borítsam az asztalt amikor ilyeneket írsz.

De komolyra fordítva a szót, tényleg, ne a mi gyónásunkkal, bűnbánatunkkal foglalkozzál.
Nem veszed észre, hogy egyre sértőbb vagy. Én viszont sértődékeny. Itt a mandin azt mondják, hogy túlérzékeny. Úgyhogy ehhez tartsd magad.

A csendnek van hangja. Az a te hangod. Vagyis sosem tudsz csendet teremteni magadban, mert Dübörögnek benned a gondolataid.
Ha majd elhallgatsz Istent is meghallod.
Meg fogod tudni különböztetni Isten hangját a te hangodtól.

https://www.youtube.com/watch?..

Egyszer egy nagyon népszerű templomban hallgattam egy előadást. Zsúfolt volt a templom. Amikor is, egy fiatal cigány srác bejött a templom elejére az oldaloltárhoz és kezébe fogott egy gyertyatartót és ki akart vele menni.
Érted, mindannyiunk szeme előtt. Persze elvették tőle és kiküldték.
A másik esetet meg is írta az újság. Ott a perselyt akarta felfeszíteni egy hajléktalan mise közben. Ott is sokan voltak. Mindez a pappal szemben, de hátul.
Még jó, hogy észre vette és rászólt.

Számtalan esetet tudnék felsorolni, amikor a perselyt kirámolják.
Ezek ellen azt hiszed elég "egy jól képzett shaolin szerzetest,"?

Azt hiszed, hogy ez nekünk jó? Jó, hogy zárni kell minden templomot?

Szükségünk van a csendre. Az elmélkedésre.

Jó volt! tetszett. Köszi.
De nem harcolok veled, mert még legyőzlek és nem akarom elveszíteni az itteni "udvarlómat".
Valami ilyesmit írt ancilla, hogy udvaroltatok magamnak veled. Pedig nem. Ugye?

Két példát említettem a nagy rengetegből.
Írhattam volna azt is, hogy vannak olyan templomok, ahol meg lehet oldani a nyitva tartást, mert az előtér után van a rácsos ajtó. Az zárva van.
Nem csak magányos perselyfeltörők járják a templomokat, vannak párok is.
Sőt olt amikor a fekete Mercedes állt meg és rendszeresen kirabolta az összes templomot a környéken.

Ha van rácsos ajtó, akkor be tudsz menni imádkozni.

Misék előtt nyitva vannak a templomok. És, mint írtam már több mise van egy templomban.

Azt tudtad-e, hogy a bazilika is le van zárva egy idő óta a külföldi turisták elől? Pedig van és volt őr.
Ott ettek, vizeltek, székeltek!!!
Egy őr az nem fog az emberek nyomában járni. Akkor fel lennél háborodva, hogy még itt sem hagynak nyugodtan imádkozni. Ez nem egy bevásárlóhely, ahol az őr utánad jár és nézi, hogy mit loptál el.

Az a helyzet, hogy meg kell, hogy kérdezzem, hogy mennyiben érint ez téged? A zárt templomok.
Nem hiszel Istenben, nem jársz misére.
Folyamatosan ítélkezel felettünk. Állandóan támadsz bennünket, hol ezzel, hol azzal.
Mi tudjuk, hol vannak nyitott templomok, ha valakinek igénye van, hogy ott imádkozza el a rózsa füzért odamegy.
Imádkozni nem csak a templomban lehet, hanem mindenhol.
Mi ezt tudjuk és nem kérjük, hogy egész napra vegyenek fel valakit. Igen ez bizony pénzbe kerül.
És elég egy templom plébánosának kifizetni a közüzemi számlákat.

Azt tudtad, hogy Isten munka közben szólítja meg az embert?

Idézőjelbe tettem az udvarlás szót, mert egyáltalán nem vettem észre, hogy udvarolnál.
Mi vitatkozunk és te azzal együtt kedves vagy velem.
Én is néha veled. Azért csak néha, mert sokszor azt gondolom, hogy hiábavalóság ez a párbeszéd.
Sokszor meg azt, hogy nem.
Egyre jobban támadsz. Nem engem, hanem a keresztényeket.

Nem tehetek, nem tehetünk arról, amit átéltél gyerekkorodtól kezdve. De miért mi vagyunk a hibásak, azért, mert anyukád így is szerette az apukádat.
Az persze nagyon zavar, hogy az egyházra, papokra fogja és nem állt elétek, őszintén. Gondolom őt is zavarta ez az érzelmi kiszolgáltatottsága.

Szóval, ne rajtunk verd el a port.

Már meg sem fogja tudni, hogy őt is szereted, mert amint olvashattad kiikszelt téged.

"Van úgy, hogy én is borítanék asztalt, ahogy megmondod a véleményedet."
Bocsánat, ha megbántottalak! Ezek szerint sokszor. Jáj! :)

Onnan lehet megtudni, hogy megírja neked.
Ancilla megírta, de nem neked, hanem Csokormánynak, hogy köszöni az ötletet, ki fog ikszelni téged.
Közben én írtam neki, hogy ki kötelezi arra, hogy olvasson téged. És miért nem ikszel ki, ha annyira zavarja amit írsz.
Bro1 is mindenkit kiikszel, úgy, mint kordart korában tette.

Látod Zsolt, Jézus sosem ikszel ki bennünket.
Az Isten végtelenül irgalmas és erős. Az emberek gyengék. Mi könyörgünk a bocsánatáért, de amikor nekünk kellene gyakorolni az irgalmat...

A szívtelen szolgáról szóló példabeszéd. Mt 18,21-35

Akkor odalépett hozzá Péter és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” „Mondom neked – felelte Jézus –, nem hétszer, hanem hetvenhétszer. A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki el akarta számoltatni szolgáit. Amikor elkezdte a számadást, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott neki. Mivel nem volt miből megfizetnie, megparancsolta, hogy adják el feleségestül, gyerekestül, minden vagyonával együtt, s úgy fizessen. A szolga leborult előtte, és úgy kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent megfizetek neked! Az úr megkönyörült a szolgán, szabadon engedte, s adósságát is elengedte. Amikor kiment, a szolga találkozott egy másik szolgával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, elkezdte fojtogatni és követelte: Add meg, amivel tartozol! A másik szolga leborulva kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent visszafizetek neked! De ő nem engedett, hanem fogta, börtönbe vetette, míg meg nem fizette tartozását. Amikor a többi szolga látta a történteket, igen elszomorodott. Elmentek és jelentették uruknak mind, ami történt. Az úr maga elé hívatta, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Kérésedre minden adósságodat elengedtem. Nem kellett volna néked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én megkönyörültem rajtad? – Ezzel az úr haragjában átadta a poroszlóknak, míg meg nem fizette mind, amivel tartozott. Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyiktek meg nem bocsát szívből felebarátjának.”

Te úgy teszel, ahogyan én tettem régen.

Ne viccelj!
Avilai Szent Teréznek egy mondását szállóigeként idézik: „A fazekak között is ott jár Isten.”

Ez a legkedvesebb filmem. Néri Szent Fülöp, pedig a legkedvesebb szentem.

Van egy jó életrajzi könyv róla. Olvasd el.

Mi van a számlás résszel? Tudod, te, hogy mennyit fizetünk villanyra, fűtésre?

Foghatnád viccesre is a dolgot. Több ötletem is van.

- Már épp akartam kérdezni, hogy mennyibe került.
- Micsodaaa, ilyen drágán vesztegetik?
- Várjunk csak, én ezt láttam már valahol, ott le volt értékelve.
- Ez is kínai, már semmiben nem bízhat az ember.

- Anyuka, hoztam magának egy szép virágot, x összegbe került.
- Képesek voltak ennyit kérni ezért!

Szóval viccesre, ne megbántva.
Úgy ahogyan egy férfi ugratja az anyját, amikor jó kedve van.
De minden ajándék után.

Lehet, hogy még sosem szóltál érte és észre sem veszi.
Vagy megszokta a férjénél, hogy el kell számolnia. Vagy az is lehet, hogy ezzel jelzi, hogy milyen fontos vagy neki.

Azért írtam a számlát, mert amikor először hallottam, megdöbbentem, hogy ennyit kell fizetnie a templomunk világításáért havonta.

Csakhogy Bíboros Úr ezek az emberek, - mint gondolom ön előtt sem titok - nem szegények. Több ezer euró van náluk. És ugye azt is tudjuk, hogy honnan van ez a rengeteg pénz náluk.
A szegény ember megköszöni, ha kap valami segítséget, nem úgy viselkedik, ahogy ez a "menekült" áradat.
Úgyhogy azt a tükröt nem tarthatják.

"azt a tükröt, amelyet a szegény ember tart a gazdag ember elé”."

Fiatal, feleségét, gyerekeit, családját abban a bizonyos életveszélyben hátrahagyó srácoknál találnak ennyi pénzt.
Az is lehet, hogy függetlenek, de a tény, hogy rengeteg pénz van náluk, amikor Magyarországra érkeznek, vagy a németekhez.
Hátrahagynak olyan dolgokat, - elvesztenek, eldobnak - amiből kiderült, hogy honnan utalják nekik.

Tudod, a szolgálatok nem tétlenkednek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában