Veres András lett a győri megyéspüspök
Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét nevezte ki Ferenc pápa a Győri Egyházmegye püspökévé, áthelyezve őt a szombathelyi megyéspüspöki székből – tájékoztatta az MKPK sajtószolgálata kedden az MTI-t. Veres András 2006 óta vezette a szombathelyi egyházmegyét, az MKPK elnöki tisztségét 2015 szeptembere óta tölti be.
A Győri Egyházmegye jelenlegi püspöke, Pápai Lajos 2015. szeptember 6-án töltötte be 75. életévét és nyújtotta be nyugdíjazási kérelmét Ferenc pápának, mostantól Veres András – a beiktatásáig – apostoli kormányzóként vezeti az egyházmegyét.
Az MKPK közleménye felidézi, hogy Veres András 1959. november 30-án született Pócspetriben. A Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú teológiai tanulmányait Egerben, Budapesten, majd Rómában végezte, licenciátust morálteológiából szerzett a római Alfonsiana Egyetemen. 1989-ben doktorált erkölcstanból a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián.
Veres Andrást Nyíregyházán szentelték pappá 1986-ban, 1990-től 1996-ig az Egri Papnevelő Intézet teológiai tanára és prefektusa, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996-tól 1998-ig a római Pápai Magyar Intézet rektora volt.
1998-ban nevezték ki az MKPK titkárává. 2000. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké a római Szent Péter-bazilikában. Szombathelyi megyéspüspökké 2006. június 21-én nevezték ki. Püspöki jelmondata: Adduxit eum ad Jesum (Elvitte őt Jézushoz).
Összesen 31 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Köszönjük Pápai püspök atya szép szolgálatát , s kívánunk András püspök atyának sok-sok kegyelmet a további működéséhez . Mindketten hűségben kipróbált főpásztorok . A hit jó harcának további megküzdéséhez Isten áldása kísérek őket !
Mondjuk, hogy a "krisztianosz" egyik magyar megfelelője a "keresztyén". Az a változat, amely szláv közvetítéssel érkezett. A másik megfelelője meg a "keresztény", az közvetlen átvétel a latinból.
Én akkor is fontosnak tartom a latinból átvett változatban a "kereszt" szót, ha tudom, hogy nincs köze az etimológiához, csak véletlen találkozás. Ezért valóban nem értem, hogy mit lovagoltok ezen a szón, de az kétségtelen, hogy a Szúnyoggal folytatott vitádban igazad van :-)
Ez az egész nem több, mint esztétikai kérdés. Szerintem a "kereszt" és a "keresztény" ténylegesen véletlen (vagy nyelvújítás-kori) találkozása sajátos szépség, ezért a "keresztény" egy jó szavunk, kár ellene nyelvi harcba fogni a "keresztyén"-szóváltozat erőltetésével. De a tényleges jelentés valóban ennyi: "Krisztushoz tartozó".
Szóval a protestánsokra azért ráerőltetnéd :-)
Eszembe jutott egy érdekesség: igazából a "keresztel"-szavunknak sincs sok köze a "kereszt"-hez. Aki keresztel, az "krisztel", vagyis kereszténnyé tesz.
Szóval egy igazán következetes protestánsnak keresztyelőt kellene tartania.
OK, igazad lehet, vagy legalábbis én is megtaláltam a valószínű forrásodat :-)
http://site-44438.mozfiles.com..
Szóval akkor nem kell keresztyelnetek, de akkor is kérdés marad, hogy ha a "kereszt"-szó beleszövése a "keresztel"-igébe még az ószláv nyelvben megtörtént, az miért nem zavar benneteket, és ha csak a magyarban történik meg a "keresztény"-szó esetében, az meg miért zavar?
Erre azt tudom mondani, hogy nem én tettem :-)
De ha már idétlen magyar keresztény elnevezések, a "húsvét" toronymagasan vezet...
Ösztönből kb. azt mondtam volna, amit ez a cikk megerősít:
http://www.nyest.hu/hirek/hust..
Amúgy a bevezetője kimondottan idétlen, de a továbbiak érdekesek.
Szóval ha nyelvi harcba akarnék kezdeni, a "Húsvét"-ot kellene átkeresztelnünk "Föltámadásnak". A világnak maradhatna a "Húsvét", elég lenne keresztény körökben...
Bejelentkezés