Zarándoklat

Elindult a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors a csíksomlyói búcsúba

2016. május 13. 7:45
Pénteken kora reggel elindult a Keleti pályaudvarról a csíksomlyói búcsúba a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors zarándokvonat. A zarándoklat fővédnöke és lelkivezetője Böjte Csaba, akivel Madéfalván találkozhatnak majd a programon résztvevők.

Elindult a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors pénteken kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói búcsúba. A Csíksomlyó Expressz éjfélkor kelt útra Szombathelyről, majd Budapesten csatlakozott hozzá hajnalban a Székely Gyors. A két vonat Budapestről egy tizenhat kocsiból álló szerelvényként indult Erdélybe. A csaknem fél kilométer hosszú vonatot Szent Mártont ábrázoló mozdony húzza, és mintegy 1200 zarándok utazik rajta.

A Kárpáteurópa Utazási Iroda kilencedik alkalommal megszervezett négynapos programjának legfontosabb eseménye a csíksomlyói Mária-ünnep, a pünkösdi búcsú, valamint a zarándoklat Gyimesbe, a történelmi Magyarország ezeréves határához. Idén a programot Madéfalván a Csík zenekar szabadtéri koncertje zárja. A zarándoklat fővédnöke és lelkivezetője Böjte Csaba ferences szerzetes, akivel Madéfalván találkozhatnak majd a programon résztvevők.

A csíksomlyói búcsúba közlekedő másik, Boldogasszony zarándokvonat már csütörtök reggel elindult Erdélybe.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda. 

Összesen 160 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igazából meg is nézhetted, csak kicsit hunyorítani kell. Erdélyből nézve már nincs nagy különbség német és osztrák között. Na, ha így veszed, a németek/osztrákok úgy vívták ki az autonómiát a románokkal szemben, hogy megszűnt az ottani németség/osztrákság.

Ha így vesszük, a magyar bizonyítvány még mindig nagyságrendekkel jobb. Annyival, amennyivel több magyar él ma Erdélyben.

Valahol azt olvastam, hogy a határon túli magyarság fogyása sem a "magyar anyákon" múlt a XX. században, hanem jórészt migrációs veszteség. Rögtön az I. vh. után 400 ezer magyar hagyta el Erdélyt.

Viszont a XXI. században a románok még nagyobb tömegekben vándorolnak ki. Így arányeltolódás most nincs, csak egyszerűen ürül ki Románia és Erdély.

Erről Antall József egyik kivételesen jó mondása jut az eszembe: a csatamezőről nem megfutamodni kell, hanem meg kell nyerni a csatát.

Elfogadom, hogy ez ránk, katolikusokra vonatkozik. De nekünk dolgunk elmenni Csíksomlyóba, megünnepelni a keresztény Pünkösdöt, a Szűzanyát, akire ott leszállt a Szentlélek, és a beste kálomista fejedelem legyőzését. Utóbbi lehet, hogy csak legenda, de az mindenképpen jelentős teljesítmény, hogy a kálomista Erdélyben ez az egy katolikus kegyhely ferences barátokkal fölszerelve fönnmaradt, mivel mi katolikusok kicsit másképp emlékezünk a legendás erdélyi vallási türelemre, mint a kálomista propaganda. Ahhoz, hogy Csíksomlyót ne zárják be, bizony katolikus állhatatosságot kellett eleinknek fölmutatni.

No, szóval aki katolikusként megy oda, katolikusként imádkozik, végighallgat egy katolikus prédikációt egy katolikus püspöktől, maghoz veszi a katolikus Oltáriszentséget, és elnyeri a teljes búcsút a tisztítótűzben fenyegető időleges büntetéstől is, az helyesen teszi. Aki táltosdobokat keres ott, sajna az is megtalálja, de ez nem lehet ok arra, hogy föladjuk az egyik legszebb katolikus hagyományunkat. Aki meg reformátusként vesz benne részt, annak nem fogjuk megtiltani, bár Ferenc pápával meg a prozelitizmus elítélésében értek egyet. Szóval ha valaki dogmatikai megfontolások nélkül, valamiféle esztétikai szimpátia alapján választ felekezetet, az ne tegye. Az prozelitizmus, és a saját vallási közösség cserbenhagyása.

Akkor nem vagy fideszes sem, ugye, nehogy "a többivel szembehelyezkedjek." :)

Miért, Jézus nem Isten?
Valóságos Isten és valóságos ember. Nem tudod szétválasztani!

Egyébként igazad van. Amikor felajánlotta István király a koronát, először is Magyarországot ajánlotta föl - elsőként a világon!
Másodszor pedig még nem léteztek a protestánsok.

Nofene! Már itt tartanak, némely protestánsok?

Jól tudod, az ortodoxoké is.
Nekem hívő katolikusnak történelmi személyiség IS.

Ha nem igazolta hiteles forrás, miért tanította ezt róla a szoci történelem oktatás is?

Sajna annyiban egyetértek kgyulával, hogy nekem is gyanús, hogy aki protestánsként megy oda, az jó eséllyel Babba Máriát, az ősmagyar Anyaistennőt keresi, meg a táltosdobokat, meg ilyesmit. És persze meg is találja, mert mindez jelen van ott sajnos.

Akkor pedig jobb, ha itthon marad.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. május 25. 5:56
Csomorkany | 2016. május 25. 5:56

Persze katolikusként is szólnak érvek az itthon maradás mellett, ha mindezt keresi, viszont katolikusként érhetik tisztes katolikus hatások is. Bekapcsolódhat a valódi katolikus vallásgyakorlatba is, kérheti a Szűzanya közbenjárását életére, épülhet az ottaniak valódi katolikus hitén, szóval a saját közege, no!

Persze katolikusként is szólnak érvek az itthon maradás mellett, ha mindezt keresi, viszont katolikusként érhetik tisztes katolikus hatások is. Bekapcsolódhat a valódi katolikus vallásgyakorlatba is, kérheti a Szűzanya közbenjárását életére, épülhet az ottaniak valódi katolikus hitén, szóval a saját közege, no!

Na most mér? Vért is adtak! Hogy a túzokok-e, arról nincs infó.

Nagyrészt igen. De ha nem látod a zarándoklathoz kapcsolódó újpogány idiótaságokat, az legföljebb a szokásos elvakultságod újabb jele. Ha pedig egy magyarországi protestáns a zarándoklaton kívül nem sok jelét adja a lángoló Mária-tiszteletnek, akkor mindenesetre fölvethető, hogy Csíksomlyóra sem az vezeti, hanem pont az újpogány idiótaságok.

Az újpogányság térhódítása miatt a Püspöki Karunk aggódott. Általában mindenütt, ahol a Katolikus Egyház tömegeket tud megszólítani, próbálkoznak az újpogányság hamis prófétái. Ez Csíksomlyóra is vonatkozik, hazai párhuzamára, Pilisszántóra méginkább. Te is tudod, én is tudom, ugye nem akarsz tényekről vitatkozni?

A protestánsok megjelenése a Csíksomlyói zarándoklaton jórészt ennek a jelenségnek egy tünete. Önmagában nem értékelhető. Nem valamiféle katolizálási szándék vezeti őket, amit lehetne üdvözölni, ha dogmatikai belátások képeznék az alapját, hanem jó esetben a tömeg által közvetített érzelmek vonzzák őket, meg Erdély, meg hogy 700 km-re Budapesttől több százezer magyar emberre lehet találni (ez tényleg élmény, és a szélrózsa egyetlen más irányába elindulva sem élheted át). Rossz esetben az újpogány mitológiát erősítik.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. május 27. 8:37

A "hazai"-ért bocsánat. Csíksomlyót egyértelműen a hazám részének tekintem, csak most a távolságokról meg az utazásokról írtam, és figyelmetlen voltam. Pilisszántó Csíksomlyó helyi párhuzama.

Úgy saccolom, (bár valóban nem ellenőriztem), hogy nagyjából minden mai táltos meg van keresztelve.

Szerintem meg csak annak tesz jót, aki Istent keresni megy oda.

Egy középkori ír szerzetes verse:

"Rómába menni, Rómába menni...
Túl sok fáradtság, túl kevés haszon.
Amit ott keresel, ha nem viszed magaddal,
meg nem találod."

Azért én ezt a verset csak mint figyelmeztetést szeretem, magam is szívesen járok kegyhelyekre, de tényleg magammal kell vinnem azt, amit ott keresek.

kiegészítés: ha szerinted Csíksomlyó látogatása annak a táltosnak is jót tesz, aki dobolni megy oda és híveket vadászni, akkor igen tág toleranciát mutatsz itt be.

Kéretik tudomásul venni a tényt, hogy a pogányság nem csak emberek fejében van ott jelen, hanem aktívan gyakorolt kultuszok formájában is. Pilisszántón meg végképp, koncentrált formában.

Emiatt a háttér miatt nem gondolom - vagy nem gondoljuk kgyulával - hogy egy odalátogató protestáns éppen megtérőben van katolikusnak.

Úgy látszik a test kívánságainak nem tudott ellenállni. Bezzeg másban milyen puritán volt, milyen szigorúságot tanúsított.
Gondolok a képek, szobrok, orgona, oltárok kidobálásáról a templomokból.

Nem arról van szó. Arról van szó, hogy magától semmit nem vont meg, amit megkívánt.
Istentől pedig, amit az Ő dicsőségére készítettek az emberek, azt bezzeg megvonta.

A zsidók áldozatkor Istennek mindenből a legjavát adta. A keresztények nem az elsőszülött hím bárányt, hanem szépen feldíszített templomokat adtak.
A saját házát is feldíszíti az ember, Isten háza se legyen üres és kopár.

Undor fogott el a történet olvastán, amit közre adtál. Katolikusoknál bűn nagyböjtben húst enni, de erre másokat is rávenni még nagyobb bűn.

Az általad idézett szentírási rész:
1. Nem erre vonatkozik.
2. Jézus pénteki kereszthalála előtt történt.
3. Igazán "hívő magatartás" Jézus halálát ilyen lakomával ünnepelni. Mert ez egy akkor ünneplés volt.

Tehát lakomát rendezett kolbásszal nagyböjt péntekén az embereknek, Istennek pedig a szentmiséből ridegségig szerény új Istentiszteletet léptetett érvénybe!
Ami prédikálásból, - mert beszélni is szeretett - némi közös imádságból, - ezt nem annyira -
és évenként NÉGYSZERI Úrvacsorából állt.
De minek is több, hiszen azt tanította, hogy NEM Krisztus testét, hanem CSAK annak jelképét és emlékét veszi magához.
Azt, hogy veszitek?

Nem a jobbról, vagy rosszabbról van szó. Hanem arról, hogy a Megváltónk, Jézus Krisztus halálára emlékezve, nem bulizunk hússal. Aznap háromszor eszünk és egyszer lakhatunk jól, akárcsak hamvazószerdán.

"Lemondásunk szent éneke, legyen az Úr dicsérete."

Szabó István református püspök, egyszer egy halottak napi TV műsorban, kigúnyolta a katolikusokat, azért, mert gyertyát visznek a temetőbe ilyenkor. És a saját híveit is elítélte, hogy sokan követik ezt a katolikus babonát.
Azelőtt bírtam a püspök urat, de azóta nem tudok felnézni rá. Még ilyenkor is rúg egyet a katolikusokba. Nem azt mondja, hogy ez náluk nem szokás.

Nem figyeltél. Azt írtam, hogy hamvazószerdán és nagypénteken, 3x ehetünk, de csak egyszer lakhatunk jól. Nem annyit, amennyi belénk fér. Azért hívják nagyböjti időnek. Önfegyelem!
Nem a judaizmus, hanem Jézus példáját követjük a böjtben.
Másrészt lemondás Jézusért Aki életáldozatot hozott értünk.

Gondolom, hogy akkor Jézussal sem értesz egyet, amikor 40 napig böjtölt.

Örülök, hogy nem tudta elintézni, hogy eltörölje a cölibátust ez a kis lázadó Zwingli, - hiszen ezt csak a pápa teheti meg, ő pedig bármikor. És a szerzetességet sem volt módjában eltörölni, ami pedig, "alulról jövő" kezdeményezése volt, a Jézusért szent életre vágyó férfiaknak. Ja és, ha már a zarándoklatokról folyt a beszélgetés, azt sem tudta eltörölni, pedig nagyon akarta, szorgalmazta.

"Ennek demonstrálására rendezett Zwingli 1522. nagyböjtjének egyik péntekén kolbászos vacsorát a zürichi nyomdászoknak. :)"

Na ne viccelj! Mi volt ez, ha nem buli?
Pápa, és katolikus ellenes buli.
Nyilván meggyőzte a nyomdászokat, hogy üdvös dolog amit tesznek, és egyenek csak.

Nem azt írtam, hogy "silányság".
Az Eucharisztia van egy szentmisén a középpontban.

És ahhoz mit szólsz, hogy "öt perc dörgedelem" a pápisták ellen?

Szerinted a prédikáció is latinul folyt? Mert szerintem nem.

A gyertya Jézus világosságának jelképe.

Jézus ezt mondja magáról: „én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár többé sötétségben, hanem az övé lesz az élet világossága”.

„Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) E

János apostol evangéliumának elején így ír: „A világosság a világba jött.” Izajás is így jövendölt Jézusról: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad” (Iz 9,1).

"Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12)"

Jézus pedig a tartóra tett mécseshez hasonlít mindannyiunkat, amelyeknek világítaniuk kell.

Szóval hagyjuk ezt a "jámbor" szöveget.

Már beszélgettünk mi erről a témáról és akkor sem akartad megérteni. Ha annyira érdekelne téged, hogy miért éppen a hús, - bár kézenfekvő - már régen utánanéztél volna.

Nektek értelmetlen, nekünk katolikusoknak, Jézusért áldozat.
Persze nem mindenkinek. Aki amúgy sem fogyaszt húst annak nem áldozat. Az más egyebet is kitalál magának. Olyan "értelmetlenségeket", mint TV nézés, cigi, süti...
A lényeg a lemondás. Ez egy erőpróba is. Ha éhesek vagyunk, akkor látjuk, hogy milyen nehéz megállni, hogy ne együnk. Mindent fel lehet ajánlani Jézusért.

Ha "semmit" akkor nem értenéd, mert már nem lennél.

Mint írtam, Jézus nevezte magát, fénynek, a világ világosságának.
Ez a ti bajotok, hogy válogattok a tanításában.

A lelki valóságot nem helyettesítjük, mert a hús és ételről való lemondás, - Jézusért - csak egy kis valami a többi sorában.

Kinyitod a hűtődet, és a) eszedbe jut a Jóisten, b) nem jut eszedbe a Jóisten.

Az a) eset kívánatosabb, eszköze valamilyen emberi, böjti elhatározás. Amely természetesen csőd, ha a Jóisten helyett csak annyi jut eszedbe, hogy "ma nem szabad húst ennem". De az egyház szintjén a böjti előírásokhoz általában értelmes kommentárok is tartoznak, amelyek megmagyarázzák a dolog célját. Persze téged ez már nem érdekel, csak a botránkozás, hogy a "hús miért igen, a hal miért nem". Erre van egy egyszavas válasz: "Csak."

A Pitagorasz-tétel meg a háromszögek oldalairól szól. Ez is egy igazság, meg az is, amit te írtál.

De mi köze ennek vagy annak ahhoz, hogy a táltosok híveket toborozni mennek Csíksomlyóra meg Pilisszántóra, lelkes térítést folytatnak, pogány kultuszokat mutatnak be, és az odalátogató protestánsok különösen jól bepalizhatóak, már csak a fejükben eleve megmutatkozó zűrzavar miatt is?

Ha egy protestáns katolizálni akarna, szeretettel várjuk a vasárnapi misénken, vagy remek, és pogányok által nem túl látogatott kegyhely Márianosztra és Mátraverebély-Szentkút, de pont Csíksomlyó erősen ellenjavallt.

Szabó István református püspökkel a legfőbb probléma az, hogy halottak napi megemlékező beszédet kértek azoktól, akiket felkértek a műsor összeállítói.
És ő nem átallotta azt a pár percet arra felhasználni, hogy a katolikusok ellen beszéljen.
Mi köze ahhoz, hogy mi gyújtunk-e gyertyát a temetőben, avagy sem? Arról kellett volna beszélnie, hogy ő vagy a reformátusok hogyan emlékeznek meg a halottaikról ezen a napon és nem arról, hogy hogyan a katolikusok.
Halottak napján az emberek rendbe teszik a sírokat. Virágokat visznek gyertyát gyújtanak. Az egész temető ünnepi köntösbe öltözik. Este világít az a rengeteg gyertya.
A legtöbb gyertya és virág, Jézus keresztje előtt és Szűzanya szobra előtt van. És az a rengeteg ember, aki előttük imádkozik folyamatosan.
Ez megható felemelő és nem szánalmas.

Nagyon sok helyet hozhatnék még a Bibliából. Azért azt látnod kell, hogy a fény Isten első attribútuma.

Te protestáns vagy? Mert ha netán katolikus volnál, akkor nem is vonatkozik rád a javallatom, tehát nincs mit figyelmen kívül hagynod. Tudod: szövegértés...

Részedre az a javallatom, hogy ha teheted, menj Csíksomlyóra, ajánld magadat és nemzetünket a Szűzanya oltalmába, és ha egy mód van rá, kerüld el az ott folyó táltoskultuszokat.

Na, ezt is figyelmen kívül hagyod?

Nem is, de ha egy katolikus fejben szinkretista butaságok volnának, akkor is gondolom, hogy Csíksomlyó a javára válik, mivel kap ott egy tiszta, átélhető katolikus hitélményt.

Katolikusok számára inkább az ellenjavallt, hogy csodálattal csüggjenek mondjuk ifj. Hegedűs Lóránt ajakán.

Egy reformátusról jobban elhiszem, hogy meg tudja különböztetni, mi a baromság abból, amit ifj. Hegedűs mond, és mi a hiteles keresztény igehirdetés.

Ez egy ünnepi műsor volt. Amiben a halottaikról emlékeztek meg a megkérdezettek.
Ebbe vitte bele Szabó azt, amit írtam.
A katolikusokat sértegette azzal, hogy ez egy babona.

A pásztor nem azért van, hogy más birkáival foglalkozzon. Pláne nem egy ilyen műsorban. Nem úgy különböztetek, hogy a másikat lehúzom, a halottakra kellett volna emlékeznie, Jézusról beszélnie, a feltámadásról és nem az élőket lenéznie, mert gyertyát gyújtanak a sírokon halottak napján.
Amihez egyébként semmi köze.
A szószékről, ha ütlegeli a saját birkáit az egy dolog, de őket sem egy ilyen műsorban.
Engem megbotránkoztatott.
Örülök, hogy nem abba az akolba tartozom.

Ez egy ünnepi műsor volt. Amiben a halottaikról emlékeztek meg a megkérdezettek.
Ebbe vitte bele Szabó azt, amit írtam.
A katolikusokat sértegette azzal, hogy ez egy babona.

A pásztor nem azért van, hogy más birkáival foglalkozzon. Pláne nem egy ilyen műsorban. Nem úgy különböztetek, hogy a másikat lehúzom, a halottakra kellett volna emlékeznie, Jézusról beszélnie, a feltámadásról és nem az élőket lenéznie, mert gyertyát gyújtanak a sírokon halottak napján.
Amihez egyébként semmi köze.
A szószékről, ha ütlegeli a saját birkáit az egy dolog, de őket sem egy ilyen műsorban.
Engem megbotránkoztatott.
Örülök, hogy nem abba az akolba tartozom.

A hívek menjenek. Hol írtam az ellenkezőjét? Viszont akik nem a Katolikus Egyház hívei, pl. protestánsok, azokról miért gondolod, hogy a katolikus tanítást keresik ott, és nem a katolikus tanítás táltosok által eltorzított karikaturáját, amiben a Szűzanya Babba Mária, az elképzelt ősmagyar termékenységistennő?

Ha már egy katolikus számára etalonná válik ifj. Hegedűs, akkor szerintem semmit semmitől nem tud megkülönböztetni. Legalábbis hitelesen nem.

De a lényeg az, hogy ha az illető föltételezett katolikus csak ifj. Hegedűsre kíváncsi, és nem a református felekezetre általában, akkor vélhetőleg nem vallás elleni bűncselekményt készül elkövetni, tudniillik elhagyni a katolikus hitet a református kedvéért, hanem csak egyszerűen telement a feje valamilyen jobbikos nemzeti-keresztény káposztalével.

Azt mondta, hogy a reformátusok is átveszik ezt a katolikus babonát a gyertyagyújtást a temetőben.
Ez igenis sértő.

Ha csak annyit mondott volna, akkor is hülyének néznék, mert ez vallástól független szokás. Az ateista és az evangélikus is gyertyát gyújt ilyenkor.

Magyarország a magyaroké és Szűz Máriának lett felajánlva. Vagyis Mária országa. Ez a kettő nem ambivalens.
Ez olyan, mintha azt mondja az ateista, hogy nincs Isten. Attól, még, hogy neki mi a véleménye, van Isten.

Azt mondtam, hogy válogassa meg a helyet, hogy mit hol mondd.
Ha református vallási műsorban mondja, vagy a saját híveinek az rendben van. De ez nem az a műsor volt.
Nem azt mondta, hogy: "mi reformátusok nem gyújtunk ilyenkor SEM gyertyát."
Ha ezt mondja nincs probléma.
Nem úgy kell fényezni egy vallást, hogy a másikét leszólom.

Azt mondta, hogy a reformátusok is átveszik ezt a katolikus babonát a gyertyagyújtást a temetőben.
Ez igenis sértő.

Ha csak annyit mondott volna, akkor is hülyének néznék, mert ez vallástól független szokás. Az ateista és az evangélikus is gyertyát gyújt ilyenkor.

Magyarország a magyaroké és Szűz Máriának lett felajánlva. Vagyis Mária országa. Ez a kettő nem ambivalens.
Ez olyan, mintha azt mondja az ateista, hogy nincs Isten. Attól, még, hogy neki mi a véleménye, van Isten.

Azt mondtam, hogy válogassa meg a helyet, hogy mit hol mondd.
Ha református vallási műsorban mondja, vagy a saját híveinek az rendben van. De ez nem az a műsor volt.
Nem azt mondta, hogy: "mi reformátusok nem gyújtunk ilyenkor SEM gyertyát."
Ha ezt mondja nincs probléma.
Nem úgy kell fényezni egy vallást, hogy a másikét leszólom.

Nem szoktad túlzásba vinni a másik szövegeinek az olvasását. Így elég nehéz ám! Ezt írtam: "A hívek menjenek.", majd ezt: "Akik nem a Katolikus Egyház hívei...".

Nem, a protestánsok nem hívek, azaz nem a Katolikus Egyház hívei, ezért katolikus tanácsom az, hogy ne menjenek Csíksomlyóra, ha ez az egyetlen találkozási pontjuk a Katolikus Egyházzal. Csíksomlyón ugyanis sokminden van, többek között a kelleténél jóval nagyobb számban saját identitásukban bizonytalan lelkekre vadászó táltosok, és az ő híveik is.

Ha az illető protestáns személy protestáns gyökerei némi családi kultúrprotestantizmust jelentenek, viszont elkezdett ismerkedni velünk: katolikus szentmisére kezdett járni, kezdenek épülni katolikus közösségi kapcsolatai, netán a vőlegénye/menyasszonya katolikus, és vonzó számára az ő hívő tanúságtétele, stb, az nyilván teljesen más helyzet, de akkor a premissza nem stimmel: nem olyan egyértelmű, hogy az illető protestáns.

A te katolikus tanácsod az, hogy menjenek. Rendben. Ez akkor két tanács. Egyikünk sem protestáns, majd a protestánsok eldöntik. Aki elég nagy ahhoz, hogy Csíksomlyói utazásról gondolkodjon, az ahhoz is elég nagy, hogy a véleményeinket mérlegelje abban a valószínűtlen esetben, ha elolvassa. Én befejeztem.

Csak kíváncsiságból, mert az érdemi részt tényleg befejeztem: hol látsz ellentmondást abban, amit írtam? Fölhoztál három idézetet, amelyek között én teljes értelmi egységet látok most is, ezért természetesen mindhármat vállalom.

??? A "hívek" szó a szokásos köznyelvünkben valamely felekezethez való tartozásra utal. Nem kitüntető jelző, amit valakitől meg lehetne tagadni, hanem egyszerű ténymegállapítás. Egy református a református egyház híve, és nem a katolikusé. Egy katolikus meg a katolikus egyház híve és nem a reformátusé.

Ha Szabó István református püspök besorolna a hívek közé, jeleznem kellene a tévedését.

Más értelemben az is igaz, hogy mindenki, aki vallja a Nícea-konstantinápolyi hitvallást, keresztényként Krisztus híve, de ez csak a köznyelvi szónak egy lehetséges árnyalata, egyáltalán nem kötelező, és én világosan nem is ilyen értelemben használtam.

Krisztus hívei közül azoknak, akik a katolikus egyháznak is hívei, van dolguk Csíksomlyón. A "hívek" szót tágan értve, tehát a katekumeneket is idesorolva, meg azokat is, akiket valamely protestáns felekezetben kereszteltek ugyan, de mostanában inkább a katolikus szentmisét látogatják, akár formális katolikus szentségfölvétel nélkül is.

Na ja, jó buli lehet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában