Istennek női arca is van

2016. április 30. 15:39

Perintfalvi Rita
Magyar Narancs
Isten egyszerre nő és férfi – vagy éppen egyik sem. A hagyományban Isten mindig férfiképekben, atyaként, királyként, bíróként stb. jelenik meg, azonban a Bibliában vannak a női képek is: Isten vigasztaló anya, szülő nő vagy bába. Interjú.

Az 1960-as évek óta beszélhetünk feminista teológiáról. Hogyan alakult ki és milyen elveket fogalmazott meg?

Párhuzamosan indult el Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, jelen van Afrikában és Ázsiában is, de a hetvenes években Latin-Amerikából is kinőtt egy ága, a feminista felszabadítás teológia. A szekuláris nőmozgalmakból, illetve a II. Vatikáni Zsinatot (1962–65) követő megújulási mozgalmakból építkezik, mely szerint az egyház nemcsak a hierarchiából áll, hanem Isten népéből, és ebbe beletartoznak a laikusok és a nők is. A feminista teológia azt a közeget vizsgálja, amelyben létrejött, és mindig az adott helyzetre próbál meg válaszokat találni. Ez az új típusú teológia nem fogadja el azt az állítást, mely szerint az igazság egy és örök, amit nem írhat felül az ember és a társadalom változása. Egyébként a II. Vatikáni Zsinat idején sokan reménykedtek abban, hogy el fogják törölni a cölibátust – vagy legalább alternatívvá teszik –, és nők is tölthetnek be papi tisztséget, de sajnos ezek a változások azóta sem történtek meg. Sokan épp emiatt hagyták el az egyházat. De az utóbbi időben ismét előkerült a nők helyzetének témája, Ferenc pápa azt is kimondta, hogy az egyházon belül növelni kell a nők mozgásterét, illetve jelenlétüket erősíteni kell ott is, ahol döntések születnek, legyen szó akár az egyházi, akár a társadalmi életről. Azért addig még ő sem mert elmenni, hogy komolyan elgondolkodjon, hogy egy nő is lehessen pap, ám nyitott arra, hogy döntéshozói szerepekkel ruházza fel a nőket, ami hatalmas újdonság. Ferenc abban is újító, hogy kiáll a sokáig üldözött ún. felszabadítás teológia mellett, sőt annak alaptanítását, a szegények melletti választást teszi pápasága meghatározó elemévé. Ezt az irányzatot sokáig tanítani sem lehetett, mintha valami ártalmas dolog lenne, noha a társadalmi igazságosságért küzd, és az elnyomottak mellett emeli fel a szavát, akik közé a nők is tartoznak.

MN: Az elmúlt évtizedekben mit ért el a feminista teológia?

A nyolcvanas évek elején a többségében katolikus feminista gondolkodók megalapították a European Society of Women in Theological Research-öt (ESWTR), ám az alapítók egy része szinte azonnal indexre került, jó pár évig nem taníthattak egyetemeken és nem is publikálhattak. Ma már Nyugat-Európában ez a helyzet megoldódott, nők is lehetnek teológusprofesszorok, az ESWTR-nek – amelynek a vezetőségében hat évig dolgoztam – jelenleg több mint hatszáz tagja van. A rendszerváltás környékén úgy nézett ki, hogy Magyarország is nyitottabb lesz e téren, 1989 után páran azt gondolták, hogy jót fog tenni, ha szélesebbre nyitják a teológia kapuit, és beengedik a nőket is. Ez a lelkesedés 2000 környékén veszett el, és azóta csak visszaesés tapasztalható. Jelenleg ott tartunk, hogy magyar intézményekben egyetlen nő sem taníthat teológiai tárgyat. Csupán egyetlen kivétel van: a Sapientia szerzetesi főiskola, ahol tanítanak apácák és egy laikus nő is. (...)

Mit jelent az pontosan, hogy »újra felfedezni Isten női arcát«?

Mary Daly amerikai teológusnőt idézném: »Ha az Isten férfi, akkor a férfijellegnek isteninek kell lennie...« Vagyis ha Istenhez kötődik a férfi princípium, akkor a női princípiumról azt lehet elmondani, hogy az a »nem isteni«, vagyis mindenképpen csökkent értékű, másodlagos, alárendelt. Annak érdekében, hogy ez a szemlélet változzon, és hogy a nőkről másként kezdjünk el gondolkodni, meg kell keresni Istenben a nőit, vagyis Isten »női arcát«. Ez persze filozófiai kérdés is, hiszen Isten egyszerre nő és férfi – vagy éppen egyik sem. Igazából nincsen neme, a »női« vagy a »férfi« jelleget Isten nemére vonatkoztatva csak úgy használhatjuk, mint analógiát vagy metaforát. A hagyományban Isten mindig férfiképekben, atyaként, királyként, bíróként stb. jelenik meg, azonban a Bibliában vannak a női képek is: Isten vigasztaló anya, szülő nő vagy bába. A feminista szentíráselemzés feladata, hogy felhívja a figyelmet a Bibliában lévő női hősökre, és rámutasson arra, hogy milyen sokféle nőképpel találkozhatunk a szövegekben. Kritikusan elemzi azokat a részleteket, amelyeket évszázadokig a nők elnyomására használtak fel. Az ilyen típusú olvasatoknak köszönhetően megváltozhat az, amit a nőkről gondolnak, illetve egy nő is máshogy viszonyul az olyan Istenhez, amelynek női arca is van.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 108 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez egy protestáns dilemma. A katolikusok számára megvan a Szent Család és köszönik szépen.

Mi a lényeg egy Grimm mesében?

Emberi léptékkel mérve akár hetero, akár leszbi és akár "más" is lehet.

Isten az a "lény", akit normális ember nem férfinek, nőnek , vagy "más"-nak képzel el, hanem a dolgok és a teremtés "rendezőjének".
"Feminista teológia".
Eszem megáll.

Nekem már csodálkozni sincs kedvem semmi "újon".

Isten szellemi lény, nincs neme és nincs kora.

A teológiai feminizmus , mint minden "izmus" egy-oldalú . Isten végtelen lét , abszolút Titok . Igaza van tehát Pascalnak : Istenről jól csak Isten tud beszélni ...

"Ez a 19. század köbö derekára megoldódott, Darwinnak köszönhetően."

Hogyan oldódott meg, hogyan oldotta meg Darwin?

A 3:20-as tetszési arány nem meggyőző.
Szerintem ez a nő nem mond olyat, ami miatt el kellene ítélni, mindenesetre, az, hogy Jézus tanítványai férfiak voltak, valamit csak jelent.
Ám, ha onnan nézzük, hogy a férfi és nő a házasság szentségében ketten lesznek egy test, az is jelent valamit.
Isten, valószínű, mindenkit egyformán tart számon, mégpedig a szerint, hogyan követi az illető a saját lelkiismeretét, amelyet a Szent Lélektől kaptunk: "„Elküldöm nektek a Szentlelket, és Ő elvezet benneteket a teljes igazságra.”"
Ha hűek maradunk önmagunkhoz, e szerint próbáljuk élni a napjainkat.

"A feminista szentíráselemzés feladata, hogy felhívja a figyelmet a Bibliában lévő női hősökre, és rámutasson arra, hogy milyen sokféle nőképpel találkozhatunk a szövegekben."

Mit hablatyolsz itt össze? Ez nem a feminista szentírás elemzés feladata, ez egy Ó és Újszövetségi tananyag a teológián.

Nagy hősök voltak Judit és Eszter mondhatom!
Az egyik gyilkolt, a másik a befogadó nép ellen a saját népe kiirtására bujtotta fel a királyt.
Judit könyve, Eszter könyve.

"Egyébként a II. Vatikáni Zsinat idején sokan reménykedtek abban, hogy el fogják törölni a cölibátust – vagy legalább alternatívvá teszik –, és nők is tölthetnek be papi tisztséget, de sajnos ezek a változások azóta sem történtek meg. Sokan épp emiatt hagyták el az egyházat."

A cölibátus egy dolog, amit bármikor el lehet törölni, no, de egy teológusnak abban reménykedni, hogy női papság is lesz a Katolikus Egyházban?

http://www.depositum.hu/noipap..

http://szit.katolikus.hu/felto..

http://www.karizmatikus.hu/hit..

Nem feminista lelkész, hanem teológiát végzett feminista. Nem Magyarországon tanít, mert ilyen deformált felfogással nem is taníthatna.

Magyarországon a teológián, papok tanítanak.
Nyilván, hogy őket részesítik előnyben, mert ott papképzés folyik.
A Sapiencián sok okos, jól felkészült nő.

"Még az őskeresztény vallásban is benne
volt."

Na, mesélj!

Kifordít mindent ez a nő. Végül saját magát is.

Sokáig vacilláltak, hogy betegyék e a Bibliába a két történetet.
Ráadásul Eszter könyve történelmileg történelmietlen.

Judit nekem kifejezetten ellenszenves volt mindig.
Eszter sem képviseli a keresztény megbocsátást.
De hát a tanítása mindkét írásnak a zsidó nép fennmaradása, mindenáron. "Csodálatos megszabadulása," de milyen áron?

Azt még nem hallottam, nem olvastam, hogy Máriának az előképe lett volna, ez meglepett.

Semmi baj nincsen azzal, hogy Istennek a bibliában - néhol - anyai arca is van (mármint anyai, NEM NŐI !!!)

Mivel Isten természetesen se nem nő se nem férfi, ez nem is kunszt.

Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy az ember Istenre irányuló viszonyulása nem az anyai, hanem az atyai kapcsolatot mintázza.

És ennek oka van.

A bibliában ábrázolt Isten-ember-kapcsolat célja a kihívás, nem a dajkálás; a fejlődés nem a regresszió. Temérdek pogány vallásban ez fordítva van: az atyai szerep csak ideiglenes, a végén minden visszaomlik az ősi nagy anyaméhbe; semmibe, Nirvánába, lét előtti állapotba. A biblia skandaluma, hogy ezt a misztikus megsemmisülést nem támogatja. Az Atya létre hív, elhív az anyától, kiszólít a szimbiózisból az önálló, ön-azonos személyi létbe. Atyai szeretet, és atyai szigor.
Ezt sokszor nehéz elviselni, mint ahogy a kisfiú és a kislány is nehezen viseli az apai kihívást és bőgve fut vissza anyuka szoknyájába - de ez van: ez a bibliaszerű hit.

Az idézett ige, amiben Isten ígéri, hogy úgy vigasztal mint ahogy az anya vigasztal (NEM pedig anyaként vigasztal!) egy hosszú, kemény, számonkérés és ítélethirdetés utáni időre vonatkozik. Az atyai fenyítés után - nem helyette - jön a gyengéd vigasztalás.


Jézus maga nem sokat teketóriázik anyjával - aki egyébként emberi viszonyban anyja, és nem Isten(pótlék):
Az anya illetékessége a férfivé válással lejár: "Asszony, mi közöm hozzád".

A Mennyei Atyával szemben örökké gyermeki viszonyban marad - és tanítványait is erre tanítja. A férfiakat és a nőkét is.

Az Istennő kultusznak semmi köze az őskeresztényhez.

Amit te "őskereszténynek" becézel, az merő pogányság.

Hála Istennek, a magyarok messzemenőkig megszabadultak az istennőiktől.


Érdekes különben, hogy a macsó kultúrák örök velejárója az anya-imádat.

A túlkompenzáló, megcsökött, karikatúra férfiasság és a túlzott anyadominancia ugyanazon érem két oldala.


Az érett férfi NEM anyára vágyik, hanem hitvesre; az érett nő pedig szintén nem anyára vágyik, hanem az anyaságra.

Az anyakultuszba menekülő kultúrák egyszerűen éretlenek a Teremtő Atya Istennel való mély és érett szembesülésre. Torzak.

Fején találtad a szöget.


A biblikus megoldás nem az Istenre és "istenképre" vetített "önkeresés", hanem ellenkezőleg: Mivel a nő és ferfi EGYÜTT képviseli Isten személyét a teremtésben, együtt alkotják az Isten képmására teremtett embert, csak egymáson keresztül tapasztalhatják meg Isten karakterét.

A nő a férfin keresztül tapasztalja a hozzá vágyakozva, szerető szenvedéllyel közeledő igazságos, irgalmas, védelmező Istent; míg a férfi a nőn keresztül tapasztalja Isten teremtő, szerető, tápláló, vigasztaló lényét. Egymás felé közvetítik Isten ábrázatát - mint férfiak és mint nők.

Csak a másikon, másik neme keresztül teljesedik ki a képünk Istenről. Minden más meddő, narcisztikus öntükröződés.

A "feminista" teológia csak akkor lesz termékeny és áldásos, ha bátran kilép az áldozat-szerepből és reszkíroz: Felvállalja a kölcsönösség kockázatát. Ezzel még példát is mutathat a férfivilágnak.

Van egy nagyon egyszerű oka a maszkulin istenképnek: Isten a teremtmények előtt így jelenik meg. A férfi termékenység lényege egy asszony megtermékenyítése. Az asszonyi termékenység lényege e termékenység elfogadása. Namost, ami bennünket, teremtményeket illet, azért vagyunk, mert Isten termékennyé tette az anyatermészetet és vagyunk.

De természetesen Isten és a teremtmények relációja kevés ahhoz, hogy Isten lényegét leírja. A lényegi relációk Istenben az Atya, a Fiú és a Szentlélek viszonylatai. Ezek a viszonylatok fölötte állnak a teremtmények nemi kettősségének, de lényegük titok marad a számunkra, amíg evilágban élünk.

Kedves Uram!
Azt keresik, a nők, - és a férfiak is, - hogy nappalin, vagy levelezőn, lehetőségük van elvégezni a teológiát tudásuk elmélyítésére, bővítésére.
Ez lehet egyetemi, vagy főiskolai pl. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Ha egyetemi, akkor nappalin a kispapokkal együtt járnak lányok, és fiúk. Ez 7 éves.
Vannak akik hittant tanítanak és ezt csak diplomával tehetik. Ez lehet főiskolai is.
Sok közöttük a pedagógus. De nemcsak.
Olyanok is vannak, akik azért felvételiznek, mert érdekli őket a teológia, és erről akarnak mélyebb és átfogóbb tudást szerezni.
Tehát az érdeklődés és a tudásvágy, ami vezeti a nőket. Eszünkbe sem jut a felszentelés, mert tudjuk, hogy Jézus férfiakat választott ki erre a feladatra.
Jézus, korával ellentétben nagyra becsülte a nőket,
beszélgetett velük, pl. Szamariai asszonnyal, amin nem csak csodálkoztak, hanem meg is botránkoztak az apostolok.
Mégsem választott ki nőket tanítványainak. És nem azért, mert nem tudtak volna tanítani, hanem azért, mert más volt a hivatása egy nőnek.
A zsidók sem várták el, hogy a kötelező imákon részt vegyenek, mert ha éppen szoptatja a kisbabáját, nem rakhatja le, hogy elszaladjon a legközelebbi zsinagógába.
Mária ez alól később nyilván kivétel volt. Cönákulum.

Tudom, hogy protestáns vagy, de azért olvasd el.

https://hu.wikipedia.org/wiki/..?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911" target="_blank">https://hu.wikipedia.org/wiki/..

https://hu.wikipedia.org/wiki/..?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911" target="_blank">https://hu.wikipedia.org/wiki/..

Baritz Sarolta domonkos rendi apáca.

Nem tudom, hogy Perintfalvi Ritát komolyan veszik e a magyar teológusok.
Szűz Mária, mindig a háttérben maradt, mégis ott "ül" Jézus mellett.

Azért akár odavetett kritika, akár nem, a lényegi pontokat illetően elég negatív.

A feminizmusnak általában gyönge pontja, hogy nem tud mit kezdeni az anyasággal, mint asszonyi feladattal, és mint asszonyi dicsőséggel. Ez jelenik meg sajátos módon ebben a feminista teológiában is.

Természetesen van egy feminim őskép, amit gondolatkísérletként alkalmazhatunk Istenre: az "anya". Biblia, és dogmatikai alapokat is találunk.

Bibliai alap pl. az Iz 49,15: "De megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétől? S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad."

Dogmatikai alap lehet az a megfontolás, hogy Isten létünk minden pillanatában létben tart bennünket. Mint egy köldökzsinóron, mindenestül függünk tőle.

Akkor? Szólítsuk őt "Mindenható Anyánknak"? Nos, az én hátam beleborsódzott, nem tudom, a te hátad hogy van ezzel. Igazából mi teremtmények, férfiak és nők testvérek vagyunk abban, hogy a Teremtőre úgy nézünk, mint szülőre. De míg atyánk létünk első pillanatától utunkra engedett bennünket, anyánkkal 9 hónapig biológiailag is össze voltunk kapcsolva, és azóta is személyi önállóságunk része a különféle szellemi köldökzsinórok elszakítása. Az anya-gyermek viszonyban bizony természetes helye van a függetlenségi harcnak. Pl. nőtestvéreim a teremtésben hogyan válhatnának maguk anyává, ha nem következne be a természetes elszakadás a saját anyjuktól? Mármost, ha a Teremtő Istenemmel szemben kellene ezt a harcot megvívnom, már az első percben veszítettem. Ezért jobb, hogy ő maga utamra engedett, amikor atyámnak nyilatkoztatta ki magát, és ezzel ő nyilvánította lényegtelennek azt a köldökzsinórt, ami létemből fakadóan köt össze Vele. Ez a köldökzsinór egyrészt megvan, de másrészt semmi ahhoz a teremtményi feladatomhoz képest, hogy dolgom megtalálni Jézust, az Isten Fiát, és az ő testvéreként, az ő parancsai szerint élni.

Namost, mindezt megfontolva, a "feminista teológiát" egyszerűen a hitetlenség gyümölcsének tartom. Kizártnak tartom, hogy egyetlen feminista teológus is vállalta volna, hogy az összes következményt vállalva Istenhez, mint "Mindenható Anyjához" forduljon imádságban. Ha viszont imádság nincs mögötte, mert nem lehet, akkor nem más ez, mint ideológiával nyakonöntött hitetlenség.

Megint másképp közelítve, van egy olyan negatív teológia, amely az egész Teremtést Isten valamiféle visszahúzódásaként mutatja be. Ha Isten mindent kitöltene, nem volna hely a világ számára. De van, mert Isten valamilyen végső soron általa ismert okból visszahúzódott, helyet teremtett a teremtményeknek. Ennek a visszahúzódásnak a leírása, hogy "Atyának" szólítjuk.

Ha lájkot nem is, de egy szmájlit azért érdemel :-)

Persze, hogy kanonizált, különben nem lenne benne a Bibliában.

"Eszter könyve csak nehezen kapott helyet a kánonban és értékelésében is ingadozás észlelhető. A zsidóság kezdeti habozás után Jamniában (Kr.u. 90 körül) bevette a szent könyvek közé, de az ellenzése egészen a III. sz-ig megmaradt.
A kereszténységben is csak hosszabb bizonytalanság után kapott szilárd helyet a kánonban.
A kritikus megnyilatkozások később sem szűntek meg.
"Eszter a zsidók és a pogányok között kirobbant ellenségeskedést beszéli el. Egy kánoni könyvben azonban meglehetősen idegenül hat a mindkét oldalról megnyilvánuló vad gyűlölködés ábrázolása, de főként ennek a gyűlöletnek bizonyos mérvű felmagasztalása a pogányok elleni megtorlás bemutatásában.
Ebben a tekintetben Eszter és Mardokeus nem épületes és követendő példa.
Ugyanakkor a közvetlen vallásos motívumok
és Isten neve, hiányoznak a történetből.
A római katolikus egyház ezekkel a kiegészítésekkel olvassa Eszter könyvét"
Rózsa Huba

Önmaga szépségét vettette latba a férjénél.
Én erről beszéltem.
Eszter 9,5; 9,12-18-ig. Ez a Purim ünnepe. Vagyis Achasvéros perzsa király a saját népét gyilkoltatta le a zsidókkal, Eszter (zsidó) királyné kívánságára.
7550 perzsát!!!
De ez történelmietlen, mert kizárt, hogy ezt tette volna, hiszen Ezdrás és Nehemiás könyvéből jól ismerjük a zsidók iránti jóindulatát az Achemenidáknak.
Purim ünnepe régebbi, mint ahogy a történetben írva van. Vagyis, ahogy korábban írtam nem egy valós eseményt mond el.

Judit könyve ebből a szempontból más.
"Ki isten Nebukadnezáron kívül? Elküldi seregét és elpusztítja őket a föld színéről, nem menti meg őket Istenük." Judit 6,2 Válaszul a szerző az egész történelmet, - nem csak egy epizódját- mutatja be Isten és az istenellenes erők ellentétében. És ez Isten győzelmével végződik, amelyet egy gyenge nő hajt végre.

"Judit magatartása erkölcsi kérdést vet fel : Holoferneszt hazugsággal és csábítással győzi le. 10,11;12 ezért kérdés, hogy mennyiben lehet példája követendő. Ezért cselekedete nem épületes példa, hanem egy teológiai tanítás ábrázolása.
Példaként szolgál viszont hite és bizalma."
Rózsa Huba

Nem válaszol.

Darwin Istenhívő ember volt.

Azt olvastam egyszer, hogy nem is ez volt az eredeti munkája.

Eszembe jutott még egy érdekesség a poszthoz. Érdemes észrevenni, hogy Perintfalvi nem csak "anyának" nem meri nevezni Istent, hanem az "atya" szót is gyöngíti azzal, hogy mellé tesz más maszkulin képzeteket: "Isten mindig férfiképekben, atyaként, királyként, bíróként stb. jelenik meg".

Ebben a bemutatásban az "Atya" oda van téve a "király" és a "bíró" mellé, holott az Újszövetségben és az azt követő keresztény hagyományban az "Atya" kb. ezerszer hangsúlyosabb, mint a másik kettő. De ha ezt a derék teológus észrevenné, akkor női szerepek közül is csak az "Anya" maradna számára. Az meg ugye gáz...

Persze tényleg gáz: egy isteni anya mellett nincs helye semmiféle: sem maszkulin, sem feminim teremtményi autonómiának. Viszont akkor mi is a baj azzal, ha Istent csak Atyának szólítjuk, és önálló teremtményként elfogadjuk az ő atyai szeretetét? Na ja, gyorsan eljutnánk oda, hogy a feminista teológia abbiony lufi.

No, viszont hogy érdemben válaszoljak: különösebb eretnekséget nem találtam a szövegedben, részemről nihil obstat, azaz nincs ellenvetés. Ezt szokták írni az egyházi cenzorok, ha részükről mehet a könyv :-)

Azért annyit mégis, hogy a "S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad." - mondatot a szövegkörnyezettel együtt korrekt venni. Az "az" mutatószó az anyákra mutat, tehát a szöveg azt jelenti ki, hogy Isten szeretete nagyobb az anyákénál. Ez tehát tényleg feminim hasonlat Istenre. De akkor már: az Ószövetség asszonynak nevezi az Isteni bölcsességet. Kimondottan aranyos a Példabeszédek könyvének a 8. fejezete. Amíg Isten megalkotta a hegyeket és a völgyeket, a bölcsesség kislányként játszott a lábainál. Amikor pedig megalkotta az emberek fiait, a bölcsesség gyönyörűségét találta bennük. Fiatalasszonyként, mint aki örül a szexnek. A csattanó pedig: "Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám...". Mi, maiak vagyunk az ő, mint érett asszony gyermekei. Persze az itt megénekelt bölcsességet nem lehet egyértelműen a keresztények által hitt Szentlélekkel azonosítani, mert inkább a világ ésszerű rendjében megnyilvánuló teremtett bölcsességről van szó, de az biztos, hogy Isten Lelkének köze van ahhoz, hogy a világunk is kozmosz (magyarul ékszer) és nem káosz.

Isten nemiségét illetően keresztény dogma, hogy Isten a nemek fölött áll. Filozófiailag könnyű ezt bizonyítani. Az ember nemi kettősségét fölfoghatjuk tökéletlenségként is, vagy sajátos tökéletességként is. Tehát számolhatunk egy közös emberi lényeggel, amiből a férfiaknak is és a nőknek is más hiányzik. Ekkor azt kell mondanunk, hogy Istenből viszont semmi nem hiányzik. Vagy számolhatunk azzal, hogy van egy sajátos férfieszmény, és egy sajátos női eszmény, ekkor viszont azt kell mondanunk, hogy Istenben minden sajátos teremtményi tökéletesség megvan.

A maszkulin képzeteknek nem ekkor van helyük, tehát nem akkor, amikor ISten lényegéről elmélkedünk, hanem amikor az isteni személyek egymás közötti viszonyairól, ill. Isten és a teremtmények viszonyáról. Pont azért, mert a férfi már akkor útjára engedi gyermekét, amikor az még meg sem fogan, el sem kezd élni. Igazából pont az a lényeg, hogy a maszkulin reláció gyöngébb, több teret hagy a személyi önállóságnak, mint a feminim reláció.

Értem. De ismétlem még sehol nem olvastam, hogy Szűz Mária előképe volna Eszter.
Úgy értem, hogy teológusoktól.
Ez is egy vélemény.

Szűz Máriával összehasonlítani ezt a király háremébe kiválasztott Esztert...ráadásul gyilkolásra buzdít.

Szűz Mária bűntelen volt és szűz. Isten választottja.
Eszter háremhölgyként kezdte a pályafutását.
Van egy apró különbség ugyebár.

Úgy gondolom, hogy nem kell mindenbe mindent belemagyarázni, csak azért, hogy elfogadhatóvá tegyük.

1. Rendben.

2. Tévedés, mert Purim ünnepe akkor már létezett.

Kik voltak azok a szentatyák?

Ez mind igaz. Bátor volt és stb. De egy ember fejét levágni, előtte leitatni... nekem nem példakép.
Sosem szerettem ezt a Juditot.

Akkor a cél szentesíti az eszközt? Mi a véleményed?

Ezt ne csak nekem címezd, hanem Rózsa Huba professzor úrnak is.

Tudod az Ószövetséget nem a Katolikus Lexikonból tanítják.

Akkor nem írtam volna neked, hogy ezt nem tudtam.
Te viszont ne legyél kioktató.

Lehetséges, hogy mégis tudom?

Ószövetségi egzegézisről beszéltünk és te átváltottál "előképre". Két különböző fogalom.
Nem tipológiai jelképek volt a témánk, ha eddig elkerülte volna a figyelmedet.
Te előképről beszélsz én pedig Ószövetségről.

Az, hogy Mária attribútuma a szövetség szekrénye, ezt te is imádkozod, a litániában.

A szövetség ládája, előképe a Jézust hordozó és a mennybe fölvitt Máriának. Ezt természetesen tudom.

Mária legyőzi az ördögöt=Judit megöli Holofernészt.
De ez nemcsak Máriáé. Ez a kánaáni asszonyé is.

Cinkelt lapokkal játszol!
Majd, ha Mária születéséről beszélsz legközelebb én Jákob küzdelméről az angyallal. És biztosan jól megfogjuk érteni egymást.
Legalábbis én tudni fogom, hogy miről beszélek.

Ha idéznéd, hogy hol "fölényeskedtem" veled, talán magamba szállnék.

Kordart, látom megvan még a régi öreg Bibliád. :)

(Ószövetségi Szentírás, Káldi György S.J. 1932. Dr.Iványi János jegyzetével)

Ahogy az emberi tudat.

Nem vagyok biztos abban, hogy a szeretet ilyen egybites dolog: van/nincs. Az biztos, hogy különféle élethelyzetekben más és más következik belőle, akkor is, ha van.

Ami Isten atyai szeretetét illeti, tetszik Pap Miklós morálteológusunk fölvetése: az Atya szeretete sürget: "Kezdj már végre valamit az életeddel! Mert megsegítelek, mert ezért képes vagy rá, és mert véges!"

Az következik-e az aktív és pozitív szeretetből, hogy "megteszem helyetted", vagy hogy "tedd meg te, mert képes vagy rá!"

Aszondanám, hol egyik, hol másik. A megváltást pl. Krisztus megtette helyettünk, de egy csomó mindennel kapcsolatban azt mondja nekünk, hogy "tedd meg te, mert képes vagy rá"!

A feminim vagy maszkulin szeretet számomra kb. ezt a különbséget jelenti. Azért fontos Isten maszkulin, azaz atyai szeretetét erőteljesen hangsúlyozni, mert a feminim szeretete igazából természetes. Akkora túlhatalom velünk szemben, hogy természetesen bármit meg tud tenni helyettünk.

A férfi-nő testvériséget pedig a teremtményiségben lehet meglátni. Teremtett nőként és teremtett férfiként is akkor tudunk kibontakozni, ha Isten atyai szeretettel sürget bennünket erre a kibontakozásra.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. május 5. 14:07

kiegészítés:

Hogy egy kicsit konkrétabb legyek: amikor valaki olyasmit kérdez, hogy "Egy szerető Isten ezt vagy azt hogyan engedhette meg?", akkor igazából arra kérdez rá, hogy Isten miért nem feminimebb, védelmezőbb. A keresztény válasz pedig az, hogy "Egy Atyaként szerető Isten ezt vagy azt azért engedte meg, mert képesnek tartott téged arra, hogy a Szentlélek kegyelméből ezt földolgozd."

Nem mondhatom egy megerőszakolt nőnek, vagy haldoklónak, hogy: ...Isten ezt... azért engedte meg, mert képesnek tartott téged arra, hogy a Szentlélek kegyelméből ezt földolgozd."

Mit mondhatsz? Mert szerintem csak ezt mondhatod- minden más olcsó együttérzősdi, nem?
Nem ez az IGAZSÁG?

Válaszok:
Sulammit | 2016. május 6. 12:38

Egyszer egy tanárom leszidott, mert az egyetemi dolgozatomban nem használtam a "hermeneutika"-szót.

Mondtam: "dehát ezt a szót senki nem érti, ha kimegyek az egyszerű emberek közé".

Mondta: "az lehet, de Önnek értenie, ismernie és használnia kell, ha már Istentől azt a kegyelmet kapta, hogy bekerült erre az egyetemre, és több évig foglalkozhat elmélyülten különféle szövegekkel. Ha az Ön fejében rend lesz ezzel kapcsolatban, akkor az egyszerű embereknek is át fogja tudni adni a rendet a saját szavaikkal. De ha az Ön fejében nincs rend, akkor vak vezet világtalant."

Beláttam: igaza van.

Lehet, hogy valaki nem érett egy olyan mondatra, hogy "Isten azért mérte rád ezt a szenvedést, mert képes vagy, hogy elviseld", de neked tudnod kell, hogy ez az igazság, és ennek a tudásnak az alapján kell olyan szavakat keresned, amiket ő is megért.

Néhány mondat, gondolat, egy elmélkedésből.

"... Magyarán, miért a szenvedés?...
Különböző válaszok jutnak eszembe.
Mondjam azt, hogy Isten szigorú bíró, mindenki azt kapja amit megérdemelt? Örülj, hogy már itt a földön törlesztheted adósságaidat? De felelet ez? ...
És egyáltalán, ki érdemelte meg a rákos betegséget? Ki érdemelt olyan büntetést, amelynek semmiféle vétek nem volt az előzménye? Miért kell ártatlan kisgyermekeknek szenvedniük és meghalniuk? Mivé alacsonyítom az Istent, ha büntető bíróvá ítéletvégrehajtóvá nevezem ki? Hát erről az Istenről szólt Jézus? Ő volna az a jóságos Atya, aki elébe megy a tékozló fiúnak?
Nem, ezt nem felelhetem a beteg gyötrődő ember "miért"-jére.
Hadd említsek néhány választ! Isten próbára tasz minket a szenvedésben. S a próba által érlelődünk, tisztulunk.
Mivé teszem az Istent, ha kínzó hóhérként állítom magam, vagy mások elé? ...
Nem magyarázta meg az ősi emberi problémát, hanem végigszenvedte. Isten szenved velünk együtt szenved...
Az Isten nem félt belépni a szenvedők, betegek szobájába. Ezért merek én is bekopogni és belépni beteg testvéreimhez. Nem félszeg, vagy ostoba elméletekkel fogom őket vigasztalni, hanem arról szólok, aki velünk és értünk járta végig keresztútját, akit értünk feszítettek keresztre és aki értünk támadt fel."

Szennay András A kereszt titka
Miért a szenvedés, s hová vezet?

Hermeneutikai :-) azaz szövegértelmezési alapelv az Ószövetséghez, hogy nem tartalmaz teljes kinyilatkoztatást, mivel a teljes Kinyilatkoztatás az Krisztus Urunk.

Az Ószövetségben sejtések, utalások, néha meghökkentően egyértelmű próféciák találhatóak, de kifejlett keresztény dogmatikát keresni benne súlyos értelmezési hiba volna.

A szentíró nyilvánvalóan teremtett valóságnak fogta föl a bölcsességet, mivel a teremtett világ rendjén keresztül ismerte föl. Ugyanakkor általános, a világban mindenhol jelenlévő szellemi fogalomként ír róla, ami miatt a bölcsesség egy filozófiailag és teológiailag tisztázatlan félisteni státuszba kerül. Ez a státusz a Fiúisten kinyilatkoztatása után a keresztények számára nyitottá válik a Szentlélekkel való azonosításra.

Ha úgy teszed föl a kérdést, hogy "azonosítható-e a Példabeszédek könyvében megénekelt bölcsesség-asszony a Szentlélekkel?", akkor keresztény dogmatikát keresel a Példabeszédek könyvében, mégpedig annak eredeti, héber szövegében is. Lévén szó a keresztények Szentírásáról is, ez nem jogtalan, de számolnod kell egy jó nagy adag kétértelműséggel és homályossággal, mivel a szentíró még nem ismerhette Krisztus Urunkat és az általa küldött Vigasztalót.

A "félisteni státusz"-szövegem arra utal, hogy a szentíró személynek, gyermekes asszonynak látja a bölcsességet, és jóval maga fölött álló egyetemes hatalomnak ismeri el. Viszont a teremtett világ rendjében tapasztalja meg, ezért teremtett valóságnak tekinti ("útai kezdetén szerzett engem").

Szóval emberi oldalról nézve jóval több nálunk, akár "isteni"-nek is nevezhető, isteni oldalról nézve jóval kevesebb Istennél: teremtmény.

Az ókori gondolkodás számol ilyen félistenekkel, Szent Pál a levegőég hatalmasságainak nevezi őket valahol az Efezusi levélben (lusta vagyok kikeresni), de te is gondolj bele, hogy mondjuk a "szerelem" az nem ilyesfajta félisten-e? Mered-e mondani, hogy uralod, és fölötte állsz? De mered-e mondani, hogy önálló Isten, és a mi Istenünk, aki Atya, Fiú és Szentlélek, nem áll fölötte?

A bölcsességet a szentíró kb. ebbe a rangba helyezi, de azért gondolj bele, hogy többet mond róla. Már amikor a világot teremtette Isten, és ember sehol nem volt, a bölcsesség ott játszott Isten lábainál, nagyjából a világmindenséggel. A világmindenség azért olyan szeszélyes körülöttünk, mert egy kislány játéka. Ezek olyan "fölfelé nyitott" gondolatok, amelyek alapot adnak a Szentlélekről szóló beszédnek, amikor pl. Szent Pál kijelenti, hogy "Jézus Krisztus Isten ereje és bölcsessége... Általa van nektek életetek Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett".

Ez már egy erőteljesen szentháromságos gondolatmenet, ahol Jézus Krisztus, mint bennünket megszentelő személy az Atya által és a Szentlélekben cselekszik.

Mondtam én olyat, hogy a Szentháromságtan egyszerű? :-)

Ami a Szentháromságban egyszerű, és jól tanítható, az az, hogy miért kell vallanunk. Krisztus Urunk semmiféle bűnünket nem tudná megbocsátani, ha nem volna Isteni személy. Isteni személyként viszont azért van köze személyesen hozzánk, mert elküldte a megszentelő Szentlelket.

Ez az "immanens Szentháromságtan", tehát a Szentháromságtan úgy, ahogyan mi, földi teremtmények megtapasztaljuk. Ez egyfajta kályha, ahonnan el kell indulni.

Ami nehéz, az a személyi önállóság és az örök relációk együttese az egy isteni lényegen belül, tehát az immanens Szentháromságtanból következő transzcendens Szentháromságtan. Ez olyasmi, amivel én sem tudok mit kezdeni, csak elfogadom egyfajta logikai szükségszerűségként. Ha az Atya is Isten, a Fiú is Isten, és mégis csak egy Isten van, akkor ott magyarázkodni kell.

Aranyos egyébként a Cohen fivérek új filmje, az Ave Caesar! Van benne egy jópofa jelenet, ahol a Jézus filmet készítő filmes összeülteti a különféle felekezetek képviselőit, hogy kijelentsék, hogy minden OK a filmmel. Ezek meg elkezdenek egy remek vitaparódiába a Szentháromságról.

Egy ismerős a háromágú kötelet Istenre vonatkoztatta, aki belép a házasságba. Szerintem meggyőzőbb egyszerűen a gyermekekre gondolni. Egy idő után fölbukkannak.

A háromágú kötél említése teljesen váratlan, hiszen addig arról van szó, hogy jobb egy emberpárnak, mint egyedül maradni. A kétágú kötél az ilyen emberpár allegóriája. De ki a harmadik ág? Ez már szimbolikus beszéd, hiszen a korábbiak nem alapozzák meg. Szabad az olvasó asszociációja. Nekem a "gyerekek" ugrottak be, de ennek gyönge pontja, hogy belőlük általában nem egy van. Különösen ókori párkapcsolatokban... Az ismerősnek "Isten", aki megáldja a párkapcsolatot, de akkor miért nem nevezi meg a szöveg? Neked a "Szentháromság" ugrott be, tehát hogy az egész mondat másra vonatkozik, mint az addigiak: ez már Istenről beszél. Egy nehéz (de amúgy nagyon szép) vers utólagos olvasói interpretációjaként ez sem jogtalan, csak legyen tudatos, hogy a szentíró maga biztosan nem erre gondolt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában