Quo vadis, lengyel jogállam? Az alkotmánybíróság hatalmi harcban

2016. március 24. 20:31

Chronowski Nóra | Lukonits Ádám
MTA TK
Míg Magyarországon a formális jogállamiság kereteit betartva zajlott a folyamat, addig Lengyelországban alkotmányellenesen hozták függő helyzetbe az alkotmánybíróságot.

„Az Alkotmánybíróság egyfajta ellentámadást is intézett a törvényhozó ellen – figyelemmel az ügy hátterében zajló politikai diskurzusra: megállapította, hogy a módosító törvény elfogadása olyan súlyos eljárási szabálysértésekkel zajlott – három olvasat helyett két olvasat, a gyorsított eljárás miatt az ellenzéki tárgyalási jogok sérelme, az érintett állami szervekkel való konzultáció elmaradása, az alkotmánybíróság által korábbi döntésében megállapított (eljárási) alkotmányossági követelmények figyelmen kívül hagyása, a vacatio legis hiánya –, amely önmagában alkotmányellenességet eredményez. Az eljárási szabályok negligálása a döntés, vagyis a törvényi tartalom legitimációját ássa alá.Tartalmi alkotmányellenességet okoz – mivel összhatásában ellehetetleníti az alkotmánybírósági döntéshozatalt – az eljárási határidők szabályozása, valamint a kettős kétharmad követelménye is.

Mindezekre figyelemmel az alkotmányellenes szabályokat a testület megsemmisítette, és azt is kijelentette, hogy az alkotmány alapján más állami szerv a döntését nem vonhatja kétségbe, hanem köteles azt tiszteletben tartani és végrehajtani.

Néhány következtetés

A működő illiberalizmus az alkotmányosság dimenziójában a jogállamiság kontra demokrácia típusú intézkedésekben jelenik meg, azaz a hatalom birtokosai két alkotmányi elv összehangolása, együttértelmezése helyett azok szembeállításával, a többségi demokráciára hivatkozással korlátozzák a jogállamiság elvének érvényesülését. A hatalomgyakorlás síkján ez az alkotmánybíróság (jogállamiság) és parlament (demokrácia) egymásnak feszülésében jelenik meg. Pontosabban a parlamenti többség a demokratikus legitimációjára hivatkozva felülbírálja, hatásköreiben vagy eljárásában korlátozza az alkotmánybíráskodást. A különbség a magyar és a lengyel modell között az, hogy míg Magyarországon a formális jogállamiság kereteit betartva zajlott a folyamat, mivel alkotmányi, majd alaptörvényi bázist teremtett hozzá a kormányzó többség, addig Lengyelországban a formális jogállamiságot is áttörve, alkotmányellenesen hozták függő helyzetbe az alkotmánybíróságot.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Lengyelországban alkotmányellenesen hozták függő helyzetbe az alkotmánybíróságot."

Az előző parlament látva bukását, beágyazott az Alkotmánybíróságba, 9 évre, így kezdődött.
Komolyan veszzük-e , hogy népfenség, meg választott képviselők, vagy van más külső akarat?

"Az Alkotmánybíróság egyfajta ellentámadást is intézett a ( választott) törvényhozó ellen"

Ami eleve egy abszurdum! Miért nem rögtön teokrácia, vagy Vének Tanácsa?

Orbánék annyival csinálták ügyesebben az autokratikus államcsínyt, hogy először kiherélték az alkotmánybíróságo, aztán jött az új alkotmány, ami lehetővé tette a demokratikus intézményrendszer felszámolását. Persze valódi legitimáció nálunk nem volt, hiszen a 2010-es választás során egyetlen szó sem esett arról, hogy alkotmányozás lesz 2/3 esetén.

Válaszok:
hátakkor | 2016. március 25. 8:34

Nem is értem, hogy tudnak államok meglenni írott alkotmány, meg alkotmánybíróságok nélkül!
Csak az EU-ban hány királyság van?
Ami származáson alapszik, semmiféle választás és külön jogaik vannak.
Jó témát adnak a bulvárnak.

"Kormányváltással minden köztisztség mandátuma megszűnik alkotmánybírótól, elnöktől az utolsó falusi bakterig?"

Nem.

"hiszen a 2010-es választás során egyetlen szó sem esett arról, hogy alkotmányozás lesz 2/3 esetén"

Nem-e? Legkésőbb a két választási forduló közt a megroggyant kommunisták már ezt tették célkeresztbe. Látták elkerülhetetlen összezuhanásukat, szinte könyörögtek, hogy legalább az alkotmányozó többség lehetőségét elkerüljék, hogy maradhasson a sztalini, ideiglenes és láthatatlan alkotmány.
A Jobbik felfuttatásának is ez volt az egyik fő eleme. Hogy leválasszák a forrófejűbb , fiatalabb szavazókat, ha már az SzDSz-nek buknia kellett. Hirtelen az SzDSz plakátok felét kopaszokkal, meg fekete mellényes manökenekkel árasztották el, Bánó, meg Bethlen Balónét futtatta a tévékben, aztán Vonát és végül Novákot is.
Csak, hogy ne legyen alkotmányozó többség.

A "szocialista" jelző egy fosztóképző.

Az Egyesült Királyságban 51% megváltoztathatja az államformát és csomagolhat a királynő.

"Döntésképtelen lesz az alkotmánybíróság."

Ami nem akadálya a törvénykezésnek.

"amit az elnök jogellenesen akadályozott meg"

ha jogellenes lenne, akkor minek az elnöknek kinevezési jogkör?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés