XVI. Benedek nyugalmazott pápa: A vallások egyáltalán nem egyenlőek

2016. március 17. 20:29
Ha elérhető az üdvösség másképpen is, akkor a keresztény miért ragaszkodjon hitéhez és a keresztény erkölcshöz? – eme szavakkal kritizálta XVI. Benedek nyugalmazott egyházfő az Avvenire-nek adott interjúban azt, hogy a II. Vatikáni Zsinat után átértelmezték az „egyházon kívül nincs üdvösség” dogmáját. Benedek szerint ezután alábbhagyott a missziós lelkület. A volt pápa hozzáteszi: egyáltalán nem igaz, hogy minden vallás egyenlő és ugyanúgy hasznos az üdvösség eléréséhez.

Több ok miatt is mély krízisbe vetette a katolikus egyházat a II. Vatikáni Zsinat – nyilatkozta az Avvenire-nek az olasz püspöki konferencia lapjának XVI. Benedek emeritus pápa. 

A március 16-án megjelent interjúban a volt egyházfő elmondja: a 16. századi misszionáriusok azzal a tudattal láttak neki a munkának, hogy a megkereszteletlen személy örökre elveszett. A II. Vatikáni Zsinat azonban, amelynek nemrég ünnepelte az egyház az 50. évfordulóját, egyértelműen elhagyta ezt a meggyőződést. Azonban az üdvösségre való eme figyelem nélkül – fogalmaz a pápa – a hit elveszti megalapozását.

A volt pápa hozzáteszi: mélyen megváltozott annak a dogmának az értelmezése is, hogy „nincs üdvösség az egyházon kívül” (extra Ecclesiam nulla salus), s ezzel alábbhagyott a missziós lelkület – „eltüntettek minden motivációt a jövőbeni missziós elköteleződés iránt”. Joseph Ratzinger rámutat: ha másféleképp is megmenthetjük a lelkünket, miért kellene, hogy a keresztény ragaszkodjon a keresztény hithet és erkölcshöz? Mint mondja: „ha a hit és az üdvösség nem függ egymástól, a hit is kevésbé motivál”.

Benedek pápa az interjúban elutasítja a Karl Rahner jezsuita teológushoz köthető ötletet az „anonim keresztényekről”, ahogy azt az indifferentista álláspontot is, ami szerint minden vallás egyenlő értékű és ugyanúgy elvezethet az üdvösségre: „még kevésbé elfogadható az a megoldás, amit a pluralista elméletek nyújtanak, melyek szerint minden vallás a maga módján út az üdvösséghez, és így hatásában egyenlőnek mondható”.

Technika és szeretet

Az emeritus pápának van pár kritikus szava a technika térnyeréséről is: „a pápa az emberi szeretet fontosságára emlékeztetve megjegyzi, hogy „a technológia kemény világában – amelyben az érzések nem számítanak többé – nő a szeretet megmentésének esélye, a szereteté, amit szabadon és nagyvonalúan kell adnunk”.

Végül a volt egyházfő emlékeztet rá, hogy az egyházat Isten alapította, belépni pedig nem bürokratikus procedúrákkal, hanem keresztséggel lehet, ami egy szentség segítségét jelenti. XVI. Benedek figyelmeztet: szükségünk van a kegyelemre és a megbocsátásra.

 

Összesen 117 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ejnye, micsoda előítélet és általánosítás. Vagy keresztények esetében a libsik kivételt tehetnek? Akkor mégiscsak ti vagytok a nácikok?
Más. Egyetlen példát citálj pl. tőlem, mely állításod igazolja.

Mint a katolikus egyház tagjainak, jogunk volna tudni, hogy miért kellett lemondania egy ilyen világosan gondolkodó és fogalmazó embernek.

Akiben tökéletesen meg tudtam bízni.

Habzsolom a könyveit , szuper teológus ! Az egészsége meggyengülése miatt mondott le .

Amit Benedek pápa mond , az egy egyszerű , 2000 év óta ismert igazság : Jézus Krisztus léte a teljesség . Ezért nem egyenlő minden vallás . A liberális szemlélet pedig nem ismeri / el / Krisztus abszolút létét . Ehelyett egy nivellált fogalmi konstukciót hoz létre , az "egyenlőségről" . Tehát : Jézus az Isten felől világítja meg az ember létet , a liberális pedig - fordítva - az emberi konstrukció felől / szeretné / az Istent...

Tipikus fordítói félreértés - ahogy a magyar sajtóban megszokhattuk. A pápa valós dogmafejlődésként ismeri el, hogy ma másképp értjük az "egyházon kívül nincs üdvösség"-dogmáját, mint abban a középkori világban, amelynek csak az átlagember számára úgyszólván ismeretlen peremein éltek pogányok. Viszont ebből teológiai kérdések és kísértések is következnek. Valós teológiai kérdés, hogy hogyan lehet egyszerre várni a katolikus kereszténység egyetemes elterjedését, és remélni, hogy addig is üdvözülhetnek hitre el nem jutó emberek. Teológiai kísértés erre azt válaszolni, hogy minden vallás egyenlő, vagy hogy lelke mélyén mindenki keresztény, csak van, aki ezt még nem fedezte föl.

A pápa szerint az igazi válasz Henry de Lubac zsinati teológus fölvetése, hogy a keresztények Krisztus testét alkotják ebben a világban, az a küldetésük, hogy másokért éljenek, mások számára nyitva tartsák az üdvösséget - ahogy maga Krisztus is tette. Kereszténynek lenni tehát nem egyszerűen egy exkluzív belépőjegy az üdvösségre, hanem a Krisztus-test tagjaként részvétel a világ üdvözítésében. Szeretet dolga ezt vállalni, vagy aszondani, hogy így-is, úgy-is üdvözülök, akkor minek menjek misére? Persze azt semmiképpen nem mondja a pápa, hogy mindenki garantáltan üdvözül. De aki igen, az Krisztus egyszeri áldozatán keresztül, és mindazon kersztül, amivel a keresztények a saját testükben kiegészítik, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik. Az is Krisztus kegyelme, hogy kiegészíthetjük, mert Krisztus szenvedéséből eredendően nem hiányzik semmi.

Na jó, ez más nem csak a pápa, hanem Szent Pál, és de Lubac és mindez úgy, ahogyan én megértettem, de még mindig közelebb áll a pápa saját gondolataihoz, mint a Mandi-féle "fordítás".

listázgatunk, listázgatunk?
Kereszténytörvényt szeretnénk? Hármat is talán?
Ez antikeresztényizmus!
:-)

1.Amit valaki nem ismer el , azt nem lehet neki bebizonyítani . Azért nem , mert az ember belülről irányított . Például : ha Ön azt állítja ,hogy ez a szöveg németül íródott , s ragaszkodik ehhez a véleményéhez , az Ön számára cáfolhatatlan lesz , hogy ez a szöveg németül íródott...
2. Én-megismerek-valamit . Mindig ez a képlet . Látható tehát , hogy az én szerepe a valóság megimerésében kiktathatatlan .

Semennyire, ugyanis azt állítja, a katolikusok által tolt vallás az egyetlen igaz út Istenhez. Szokásos képmutató szöveg. Teljesen olyan, mintha valamelyik magyar párt mondaná meg a tutit.

Egy igazságos világba mi bele sem születtünk volna. Se te, se én. Mivel szolgáltuk meg anyánk szenvedését, amíg a vérét szívtuk 9 hónapig?

Az igazságos világ embermentes világ. Ember azért van a földön, mert a szeretet legyőzi az igazságot. Még az emberi szeretet is. Pl. anyádé.

Nehogy azt hidd, hogy annyira máshogy látják! Az pl. egyetemes keresztény hitvallás, hogy "hiszem a katolikus egyházat". Nyilván egy református mást ért a "katolikus" jelzőn, másképp is fordítja magyarra, ti. "egyetemes"-nek, de egy olyan távlatban, amelyben a katolikus egyház egész világra történő kiterjedését reméljük, ez a különbség nem döntő. Másképp fogalmazva, az üdvözülteknek nincs pápájuk. Apostolaik vannak, ők a kapuk a mennyei Jeruzsálembe, de őket meg a reformátusok is hitbeli eleikként fogadják el.

Hogy az üdvösség örök örömöket jelent-e olyan hurikkal, akiknek a szűzhártyája minden aktus után visszanő, vagy örök közösséget azzal a Jézus Krisztussal, akinek lelkesítő jelenlétét földi életében a tanítávnyai annyira megtapasztalták, hogy Föltámadása után elindultak 12-en meghódítani a Római Birodalmat - nos ezt te döntsd el, én a magam döntését meghoztam.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés