A rosszkedv előbb-utóbb beszivárog minden intézménybe

2016. február 18. 8:28

Kézdy Edit
Kötőszó
Első látásra a különböző kiáltványokban felsorolt gondoknak egy része nem érinti az egyházi iskolákat. Az oktatásban kialakult általános feszültség, túlterheltség, rosszkedv azonban előbb-utóbb beszivárog minden intézménybe.

Miért éppen most lett elege a szakmának az oktatás problémáiból?

A pedagógusok központi ellenőrzése ebben a tanévben zuhant rá az iskolákra. Hogy mit jelent egy iskolában egy félév alatt 30 ilyen látogatás, azt nem modellezte senki. De más gond is van ezekkel a szakértői látogatásokkal. A 2011. évi Köznevelési Törvény bevezetése az egész oktatási rendszer minden elemét a központosítás felé mozdította. A helyi tantervekben 10%-nyi szabadságot engedtek az iskoláknak, holott nyilvánvaló, hogy a fővárosi elitiskolában és a borsodi általános iskolában egész más a kiindulási helyzet, és mások a célok is. A tankönyveket egységesítették, ami ugyanezért jelent nagy gondot.

A pedagógus szakma eleinte jól bevált reflexeivel reagált a változásokra: behúzzuk az osztályterem ajtaját magunk mögött, és végül is tanítunk, ahogy tanítunk, viszonylag szabadon. Ezt a kicsi belső szabadság-érzést döntötték romba a minősítő szakértők, tanfelügyelők látogatásai. Ők tételesen vetik össze a naplókat, a gyerekek füzeteit, a tanmeneteket, nincs kibúvó. Szerintem ezért cseppent az utolsó csepp a pohárba éppen most.

Hiába tett engedményeket az államtitkárság, töröltek el 9000 tanfelügyeletet egy hét alatt, könnyítették az adminisztrációt, az elszabadult hajóágyút már nem lehet megállítani. Folytatódnak a tüntetések. Nyilván készségesen csatlakoznak a pártok is, látni kell azonban, hogy a köznevelési/közoktatási rendszer működési hibái nem politikai, hanem szakmai és állampolgári kérdések. A pedagógusok tiltakoznak a szakma nevében, a szülők pedig azon az elven, hogy ők az állampolgárok, akiknek a gyerekei örömmel ülnek kínlódnak az iskolákban.

Az egyik legnagyobb gond az állami iskolafenntartó, a KLIK működésképtelensége. Szívesen írnék anekdotákat krétáról, rágcsálóirtásról az érettségi ideje alatt, kiadott tornatermekről, csúszó kifizetésekről, a szülőktől havonta a túlélésért szedett összegekről és hasonlókról, de nem teszem. A KLIK ügye az egyházi fenntartású iskolákat nem érinti. Hacsak úgy nem, hogy évről évre több szülő keresi fel a nem állami iskolákat, hogy »kimentse« a gyerekét. Az egyházi iskolában megmaradt az a rendszer, hogy az iskola – bár nagyon erős központi szabályozók mellett – mégis tárgyalhat a szülői közösséggel, a diákokkal. Létrehozhatunk és működtethetünk saját szabályrendszereket, a döntéseket ott hozhatjuk, ahol a következményeket vállalni kell. Az egyház iskola igazgatója megmaradt igazgatónak, munkáltatója a kollégáinak, vezetője a szakmai közösségnek és nem valamiféle felsőbb főnökség utasításainak betartatója.

Számos sajtóorgánumban azonban olyan kiváltságokat tulajdonítanak az egyházi intézményeknek, amelyekben nem részesülünk. A kötelező tankönyvek, a tantervek ugyanúgy vonatkoznak ránk is.

Az egyházi iskolai normatívánkat az állami iskolákra fordított összeg alapján számolják, elvben nem kevesebbet fizet az állam egy gyerek után, és nem többet, mint egy »állami« diákért. A hatalmas különbség, hogy helyben gazdálkodhatunk ebből az összegből.

A gyerekek heti óraszámai megnőttek. Sokszor délután 4-ig is bent aszalódnak az iskolákban. Ennek a növekménynek jelentős része a horrorisztikus »mindennapos testnevelés«, amely városi iskolákban hozzárendelt források híján lépcsőházban, pad tetején, utcán és számos hasonló alkalmatlan helyen, vagy csak papíron megy végbe.

A tanári óraszámok nem kötelezően emelkedtek, de aki nem heti 26-ra állítja be a tanárok tanóráinak számát, könnyen anyagi zavarba kerülhet. Így aztán túlhajszolt tanárok hajszolják a fáradt gyerekeket, a jókedvű iskola helyett.

A 2013-as fizetésemeléssel vezették be azt a rendszert, hogy heti 32 óra iskolai elfoglaltságot vezetni kell, hétről hétre. A maradék 8 órában otthonunkban készülhetünk, kijavíthatjuk a dolgozatokat. Ezzel nem az a baj, hogy nem töltenek bent a tanárok heti 32 órát az intézményekben. Még csak nem is az a gond, hogy a munkaidő- nyilvántartást vezetni fárasztó, hanem hogy visszafogja a teljesítményt.

A munkaidő percre pontos nyilvántartása bérmunkássá degradálja a tanárt, aki addig hivatásszeretetből, lendületből számolatlanul töltötte a gyerekek között az órákat, bőven többet, mint heti 32-t. Nem használ az értelmiségi munkakedvének, ha a háta mögött állva noszogatják, ellenőrizgetik, mert feltételezik, hogy egyébként nem dolgozna.

A bérek növelése igen örvendetes, (nem egyszerre történt, nem követi a minimálbér-emelést, ám) nem panaszkodunk. De a béremelés a dologi kiadásokra szánt források drasztikus csökkentésével járt. Az intézmények informatikai felszereltsége nem fejlődik, hanem rohamosan romlik. Nincs már »informatikai normatíva«, amely az IKT eszközök fejlesztését tenné lehetővé, pedig nemcsak a kor, hanem a hivatalos elvárásrendszer is azt követelné, hogy a pedagógusok rendszeresen használják ezeket.

Első látásra a különböző kiáltványokban felsorolt gondoknak egy része nem érinti az egyházi iskolákat. Az oktatásban kialakult általános feszültség, túlterheltség, rosszkedv azonban előbb-utóbb beszivárog minden intézménybe. Végül szolidaritásunk okán sem tűrhetjük szó nélkül az állami iskolákban dolgozó kollégáink (rokonaink, gyermekeink) egyre nehezedő körülményeit.

A Deák Téri Evangélikus Gimnázium tantestülete úgy döntött, hogy aláírásával csatlakozik a Herman Ottó Gimnázium felhívásához.

Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 147 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szerző tévedésben van, mert hibás alapokról indul. A kiindulási alapnak a fenntartónak kell lenni. Ebből kiindulva más az alapállás az állami, az alapítványi és az egyházi iskoláknál.

Az alapítványi iskolánál a kuratórium, az egyházi iskolánál az egyház a fenntartó, működtető. Az állam ehhez forrásokat biztosít. Ebből eredően más a jogállása is.

Az állami iskola fenntartója az állam, így mindazon jogok amelyek a másik kettőt megilleti, az államot, mint fenntartót megilleti. Ugyanakkor mindhárom esetében az államnak vannak közös feladata. Ilyen a tankönyv, a tanterv és az oktatásban eltöltött kötelező óraszám meghatározása. A kötelező munkaidőt pedig a munkatörvénykönyv tartalmazza, heti 40 órában.

Úgy gondolom elvitathatatlan, hogy a fenntartónak a kötelezettségek mellett jogai is vannak. Ilyen az ellenőrzés, amely biztosítja a jogszabályok betartását, az egységes működést.

Az ellenőrzés milyenségén, gyakoriságán, mélységén lehet vitatkozni, de ennek megszüntetését követelni ahhoz a következményhez vezet, ami az oktatásban az elmúlt 50 évben történt.

Mindenkinek joga van a tanuláshoz, ugyanakkor az óvodai és általános iskolai oktatásban való részvétel kötelező. Ennek biztosítása az állam feladata. Ennek levezénylése történhet a 3200 önkormányzat közbeiktatásával, de történhet e célra létrehozott állami intézményhálózat közbeiktatásával. Lehet vitatkozni, hogy a létrehozott szervezet mennyiben felel meg a követelménynek, az elvárásnak, miben kell javítani. A régi rendszerhez való visszatérés azonban továbbra is ugyanazzal a káosszal járna ami 1990-2012 időszakban létrejött. Ebbe az is beletartozik, hogy a 3200 település kétharmada csak nagy nehézségek árán tudta biztosítani a feltételeket, eldohosodtak és az oktatás veszélybe került. A pedagógus állomány felhígult, ahány iskola annyiféle "gerinc" jelent meg. Ennek a káoszos helyzetnek az alapfokú oktatás után a közép-, felsőfokú oktatásban jelentkeztek a negatív tényezői. Másként fogalmazva; A nem megfelelő alapokra építkező falak nem lesznek megfelelőek.

Amit te írsz az nem alap, hanem következmény. A fenntartó, működtető tevékenységből eredeztethető. Ebben van különbség az alapítványi, egyházi és önkormányzati-állami oktatás között.
Az alapítványi, egyházi intézményeknél az oktatók minőségi kiválasztása a fő szempont. Ennek során a szakmai tudást, tapasztalatot, a hivatástudatot veszik figyelembe. Más az erkölcsi követelmény rendszer is, mert tisztában vannak vele, hogy a szülők csak akkor viszik oda a gyermekeiket, ha az átlagnál jobb az oktatás, és minél jobb a kihasználtság annál nagyobb a rendelkezésre álló forrás a működtetéshez. Ez az alap, ez biztosítja az oktatás hatékonyságát, eredményességét.

Ha 5,6,7 órája van egy tanárnak, hova spriccel haza délben?

Miért nem alkalmaz több pénztárost a Spar?

Óra közben? Miről beszélsz te?

A jó fa, jó gyümölcsöt terem. Mint tudjuk.

Miért írsz "aszalódást"?
Hol aszalódik a gyerek, amikor tanítás után bent ebédel, játszik az udvaron, manuális foglalkozásokat tartanak számukra a tanárok, tanul, hangosan olvastatják tanulási időben, ellenőrzik a háziját, uzsonna, és végül megint játék. Sok gyerekért 5 után jönnek csak a szülők vagy 6-kor, mert dolgoznak. A gyerekek addig vidáman futkároznak az udvaron, vagy játszanak a teremben.
Sokan jobban érzik magukat az iskolában, mint otthon az ingerszegény környezetben.

"Sokszor délután 4-ig is bent aszalódnak az iskolákban."

„A pedagógus egy olyan jószág, aki húzódozik tüntetésnek nevezni azt a fajta társadalmi megmozdulást, melyen erőt demonstrálhat. Hiszen a pedagógusok a jófiúk, még ha kockásinges fajankóknak titulálják is őket, ők nem balhéznak. Mert, mint mondtam, a tanárember szabálykövető. A Kossuth téri metrómegállóban csendben, kedvesen mosolyogva, egymásra köszöngetve várták a sorukat a metróból felkígyózó tömegek, dacolva a klausztrofóbiával, kivárva a sorukat a mozgólépcsőn. Ugyanilyen türelmes, békés és derűs arcok sétáltak a szakadó esőben a Parlament elé, mintha korzózni indultak volna egy nyári délutánon. Mert ha egy tanár feladatot észlel, ott feladat van, és azt a feladatot végig kell vinni, mese nincs. A nemzet napszámosa általában a végsőkig ragaszkodik ugyanis az engedelmességhez, és kínlódva, nyűglődve, erejét a végtelenségig megfeszítve, fogát összeszorítva teszi, amire utasították.” – írja Vukovári Panna.
http://barankovics.hu/cikk/jov..

Miközben a közvetítést néztem nekem nagyon nem ez jött le, hanem az ellenkezője annak, amit Vukovári Panna megfogalmaz.

Ugyanakkor érdemes elolvasni az írását, mert jól látszik belőle, hogy a 3200 települést egyszínűre hozza és nem veszi figyelembe az eltérő körülményeket, lehetőségeket, mint ahogy azt sem – ahogy ezt a mostani poszt szerzője sem – hogy különbség van az állami, alapítványi, egyházi iskolák működtetése tekintetében, a követelmény rendszerben.

Ugyanakkor Vukovári Panna felvetései között nagyon sok olyan van amit érdemes megfontolni, ami a minisztérium által kezdeményezett kerekasztal alaptémája lehet. Ebből viszont az következne, hogy le kell ülni szakmai tárgyalást le kell folytatni és nem az utcán pártpolitikai PR tevékenységet megvalósítani.

Javaslom; maradj a kaptafánál. Az a te "asztalod".

Ja! Pedig, ha bemegy valaki egy iskolába, mindent lát, csak nem aszalódó gyerekeket.
Amennyiben ilyet látna, az a pedagógus, igazgató munkáját minősítené.

Szóval mi van ezzel az "aszalódással"?

Azt szeretnéd, ha a szülő elvinné tanítás után a gyerekeit?
Vagy engedje haza az iskolából egyedül az akár alsós gyerekeit?
Legyenek egész nap szülői felügyelet nélkül?

Mert ugye, ha nem az iskolában, akkor vajon hol?

Nem is értem azt, hogyan gondolkodhat ilyen felelőtlenül egy pedagógus, aki iskolaigazgató is egyben, ráadásul egyházi iskolában és nem utolsó sorban gondolom anya és talán nagymama is, ezt a kép alapján nem tudom eldönteni.

Már aki! Ez egy egyedi vélemény, szerintem nem sokan osztják.
Ha 4-ig van benn a gyerek, az azt jelenti, hogy 1 tanítói, állással több van, vagyis nem kell elbocsátania a kollégáját.

Az viszont igaz, hogy semmilyen manuális foglalkozáshoz nem ad pénzt a KLIK- bár ők nem tartoznak alá.

Az! Remek, vidám tesiórát lehet tartani a padok között, pad tetején.

A tanár ebédidejéről beszélsz? Mert az neki nincs.
A tanár szüneteiről beszélsz? Mert az neki kellene, hogy legyen, de a tanítónéniket nem hagyják ám békén a gyerekek, mert mindig van kérdezni és beszélgetni valójuk.
A szünet a következő óra felkészülésére van.
Gyereknek és tanárnak egyaránt.

A gyerek napközi után otthon folytatja a tanulást, mert nem készült időben el vele. A gyengék, vagy a lassúak.

A lecke fenn van a neten, vagyis naprakészen megy vissza az iskolába.

A többivel egyetértek.

Én is voltam napközis, de anyám otthon is tanult velem, ellenőrzött, hangosan olvastatott.
Ma sok szülő egyáltalán nem foglalkozik a gyerekeivel.
És neked van gyereked és hány évesek? Te tanultál velük otthon? Elmagyaráztad a matekot?

Az ilyen összefoglalásokból válik érthetővé, hogy mik a problémák. A pontokba szedett követelések politikai demonstrációkra valók, semmi másra. Láthatóan azért is készülnek, jórészt "szakszervezeti" asztalokon. A szakszervezeteket pedig akár pártnevekkel is lehetne helyettesíteni.

A tanfelügyeleti rendszer egészen ostobán lett megszervezve. A KLIK adminisztratív szervezet, ezért adminisztrál, mert túl messze van az iskoláktól. Nincs elég pénz a rendszerben, mert amíg nem volt balhé, úgy voltak vele a politikusok, hogy működik az úgyis. A politikusok már ilyenek. Óriási probléma, hogy nincs forrás az informatikai eszközök megújítására. A sportTAO-t ideje lenne az iskolákba átirányítani.

A tankönyvrendszert viszont istenments, hogy visszaállítsuk a régi mederbe. A tanárok kapjanak ismét jelentős szabadságot az okatatásban. A központi tankönyvek csak a minimális kötelező tananyagot tartalmazzák, a tanárok pedig szokjanak hozzá ahhoz, hogy maguk állítják össze az általuk kidolgozott többlethez a szakmai anyagokat és maguk adják a diákok kezébe, lehetőleg elektronikus úton. Ez nálunk gazdagabb országokban is így történik, s a jövő útja az oktatásban az elektronikus tananyag. A szabadsággal élni is kell tudni, nem csak követelni. Az nem szabadság, hogy magánkiadók jó pénzért "szabadságcsomagokat" állítanak össze a tanároknak, akik azt megvetetik a diákokkal (szülőkkel), s egyébként pedig egy egész állami apparátus dolgozik a csomagok minősítésén.

A tanárok nőjenek fel a szabadsághoz, az állam tekintse őket felnőttnek, de működjön egy komoly, szakszerű tanfelügyeleti rendszer, amely kiszelektálja az alkalmatlanokat, műveletleneket, lustákat, motiválatlanokat az iskolából. Mert erre sem a fenntartó, sem az igazgató nem képes igazán.

Neked is javaslom, hogy maradj a kaptafánál. Menjél zabot hegyezni az a te feladatod és nem a témák minősítése.

Mivel többszöri figyelmeztetésre sem vagy hajlandó figyelembe venni, így nem marad más, mint mész a trolltartóba. Jó mulatást.

Ennek te vagy a címzettje Berecskereki 2016. február 18. 11:22 :

Már annyira elegem van ebből az örökös panaszkodásból. Minden szinten ez megy.
Aztán, ha tényleg baj van, már senki sem veszi komolyan a panaszt.
Most tényleg baj van, erre ez az igazgató ilyen hülyeségekkel jön, mint aszalódás, tesi, stb.

Azért a szülőket se felejtsd ki. Ja, és nézd csak meg, hogy ma mennyi a kezelhetetlen gyerek.
A régi pedagógusok tudnának neked adni egy kis összehasonlítást.
Hol verték régen az anyjukat a gyerekek?
Hol verték régen a tanárukat a gyerekek?
Rá mersz szólni az utcán, vagy egy járművön egy tizenévesre vagy évesekre?

Felsorolták. És ezekkel a Fideszes pedagógusok is egyetértenek, csak ők a tárgyalás és nem a tüntetés útját választották.

Majd pont Fabinyi Tamás fog egy állásfoglalást kiadni. Azt aztán várhatjuk. Vagy, amennyiben kiad, az biztos, hogy még bicskanyitogatóbb lesz.

"és hogyan élte meg a feliratot:ki a papokkal az iskolából?"

Hú ezt nem is láttam. Azt a!

Azért arra kíváncsi lennék, hogy mit szólnak ehhez a nyilatkozathoz a szülők?!

Végtelenül szomorú, h. azt a kevés gyereket sem tudják úgy nevelni, ahogy kellene.

Van az, amit hozunk magunkkal -ez a születés börtöne, amiből végső soron NEM lehet kitörni- azután amit kapunk otthon és az iskolában. Az, h. mindez hogyan hasznosul megint nagy mértékben tőlünk függ.

A kompetencia csak tudás alapú lehet.

Nem tudom, miért kellene tudomásul venni, h. az általános és elvileg egységes közoktatásban más kell Borsodban és más a Deák téren. A valóság nyilván ez, de miért NEM lehet Borsodban az első 4 általánosban kiscsoportban, nagyon jól megfizetett nevelőkkel megpróbálkozni az otthoni, sajnos, akár születési hátrányokkal szemben megkísérelni a felzárkóztatást?

A mostani rendszer nyilván tökéletesítésre szorul, de ha évtizedekkel ezelőtt az egyféle tankönyvvel, központi irányítással a mainál vitathatatlanul eredményesebb iskolákat lehetett

Válaszok:
Agnieszka | 2016. február 18. 12:01

működtetni, akkor nem a központosítás maga a baj, hanem központosított fenntartó szervezet gördülékeny működését kell biztosítani.

Ez itt nem a kerekasztal. Minden fel lett sorolva.
Még, ha mazsolázunk, akkor is marad elég megoldandó probléma.
Mint mondtam a tárgyalások, megbeszélések híve vagyok. A problémát régóta jelezték a pedagógusok oda kellett volna figyelni rájuk, a panaszaikat komolyan venni.
Ha nincs az a médianyomás, mikor kapták volna meg az óraadók a bérüket?
Ennek hatására kapták meg nov. 26-án a két havit. /szept-okt./ 4 nap múlva kellett volna a novemberit. De nem kapták meg azt sem időben, hanem dec. 30-án!!!
És így tovább.
Amikor rákérdeztek Czunyinénál levágott egy érthetetlen blablát.
Ezt akarod velem megbeszélni?

Ültesd egy biciklire. Úgyis az lett a jelképük.

Hát ez remek! :) Szeretek ilyen történeteket hallani.
Óvodás korban leginkább azok tudnak olvasni, akiknek iskolás testvérük van. Gratulálok nektek. Minden lecó kész és még van kedve gyakorolni! Ez igen!
Persze, hogy szeret, mert sikerélménye van a kisgyermekednek. Fiú vagy lány? A szorgalmáról lánynak tippelem, a matek szeretetéről fiúnak.
Hidd el nekem, vannak másodikosok akik a matekot vagy bármit már azért sem tudják megcsinálni, mert elolvasni is alig tudják. Hát még értelmezni.
Nem cigánygyerekekről beszélek.
Szerencsés vagy. És persze a gyereked is. Önmagáért és azért, hogy ilyen apja van. Aki nem azért pedálozik, hogy milyen sok a házi, hanem még motiválja a gyermekét a tanulásra.
Rengeteg az ellenkező példám.

A vietnámi gyerekek például nagyon szorgalmasak.
Ez szülői elvárás is feléjük.

Most biztos, hogy nem fogjuk folytatni. És nem vagyok egy menekülős fajta. Egyszerűen nincs több időm.
A kérdésedre megkapod a választ, ha beírod a Google-ba.

Catalina9, catalina9! Nem bízol te az emberekben.
Vagy pedig magadból indulsz ki.

Szóval, mi ez, tetemre hívás?

1. Nézd meg a jogszabályban, hogy ki lehet óraadó.

2. Miért és honnan kellene nekem ezt tudnom?
"mennyi az átlagban fejenként?"
Nem tök mindegy az neked? Nem fogod fel, hogy nem tudja kifizetni a fizetni valókat?
Majd kitolja a Spárból a bevásárlókocsit, mert neki sem fizettek ő sem fizet. Stb.
Annyit nyilván olvastál, hogy az óraadók nem kapták meg a pénzüket. Nem néhány óraadó.

3. Hívj fel egy iskolát és kérdezd meg. Vagy hívd fel a KLIK-et. Majd "biztos" válaszolni fognak neked.

Ezeket akarod velem megbeszélni?
"Akkor fejtsük végig ezt!"

Csak a rend kedvéért Sulammit a nevem és nem "Sulammait". És nem szokásom blöffölni.

Múltkor olyasmit írtál, valakinek, hogy a pálya közelében vagy. Lehetett ezt úgy is érteni, hogy te magad is pedagógus vagy. Ha igen, akkor ezekre a nekem feltett kérdéseidre add meg magadnak a választ, vagy érdeklődj a főnöködnél, ne engem próbálj meg hazugsággal, blöfföléssel vádolni.

Ha pedig velem kapcsolatban tudod a választ, mit kérdezgetsz? Válaszold meg.

Ja, hogy én mit ütnék be? Pl. ezt, de csak akkor, ha valóban kíváncsi lennék és nem a másik emberrel akarnék egy jót szórakozni.

http://www.petroczigabor.hu/ci..

Szóval catalina9 férfi nick, mert egy nő nem használ ilyen szavakat.

Sulammit nem blöfföl és tudja mit irkál a mandira.
Érted! Irkál és nem"írkál" csak a rend kedvéért.

Az, hogy nem bízol az emberekben annak szólt, hogy nem hiszed el, hogy lehet az embernek más dolga is, minthogy veled beszélgessen az adott időben.

Most meg jössz ezzel az ostoba ötletelgetéseddel. Annyira korlátolt vagy, vedd már észre magad!

"szegény üldözött, kisemmizett tanárok mellett."

Te nem látod a fától az erdőt.

Valami baptista két tannyelvűben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés