Táncoló papok? Ki látott már ilyet?

2015. november 24. 12:19
Gégényi István
Szemlélek blog
Hogy zavarba ejtő lenne a táncoló papok, apácák látványa? Ezen kevésbé érdemes csodálkozni, ugyanis nem ezt a képet sugallja magáról a katolikus egyház. Jól van-e ez így? Nem tudom.

„És akkor itt van most ez a videó (ha nem töltődne be a blogban, itt az eredeti lelőhelye), amit egy hét alatt közel 2,5 millióan láttak, s amiről szívesen meghallgatnám a megtisztelően nyitott liberális újságírók véleményét is. A hazánkban megszokottnál érzelemgazdagabb megnyilvánulásokat az is indokolhatja, hogy a nyilvánvalóan mise utáni (tehát nem mise közbeni), amolyan kiterjesztett záróéneknek tűnő performanszot olasz kultúrkörnyezetben kell értelmezni. A bejátszott dal legalábbis ezen a nyelven szól, a 127. zsoltár szavai szűrődnek ki: »Ezt a napot az Úristen adta, örvendjünk és vigadjunk rajta.« Később a »dicsőség neked« szövegrész ismétlődik. Ezúton is köszönöm a fordítói közreműködést Kató Eszternek! Ezt a zsoltárt Húsvét vasárnapján szokás énekelni, de biztosat nehéz mondani, mivel a videót feltöltő vietnámi Duy Nguyên egyelőre nem válaszolt a megkeresésemre. A helyszín kissé profánnak tűnik, mintha lakóépületek között, egy udvaron tartották volna előtte a misét. Érdekes látvány, hogy a táncos-dalos átélés hőfoka mintha az életkorral egyenes arányban növekedne, kivéve a »sekrestyés« hölgyet, aki zavartalanul, avagy megérintetlenül pakolja el a liturgikus eszközöket a háttérben.

Szabad-e tehát táncra perdülni liturgikus környezetben? Ha valakiben a látottak alapján ilyesmi kérdés merülne fel, forduljon bátran Dávid királyhoz tanácsért. :) Hogy zavarba ejtő lenne a táncoló papok, apácák látványa? Ezen kevésbé érdemes csodálkozni, ugyanis nem ezt a képet sugallja magáról a katolikus egyház. Jól van-e ez így? Nem tudom. A katolikus, tehát egyetemes kifejezés meggyőződésem szerint magában hordozza a sokszínűséget, a változatosságot. Én mindenképpen örömmel nézem meg újra és újra ezt a felvételt, s bizony eszembe jut ilyenkor, hogy magyar papoktól sem áll távol a misevégi tánclejtés. Aki tamáskodik ezzel kapcsolatban, ide kattintva nyerhet bizonyosságot.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az orgonára vonatkozóan azt olvastam valahol, hogy Bizáncból került Nagy Károly udvarába, amikor Nagy Károly elvett egy bizánci hercegnőt, hogy császári igényeit Bizánc felé legitimálja.

Hogy a hercegnő valahogy elviselje a távoli északi barbárokat, küldtek vele egy bizánci kocsmákban használt zeneszerszámot: egy orogonát.

A barbárok meglátták, megtetszett nekik, és hogyan is tisztelhették volna másképp, betették az Aacheni Dómba. Ennek köszönhetjük Bachot.

Hümm. Hát, ez egy apró szépséghiba. Az "orgona" szócikk megemlékezik arról, hogy a IX. században kezdték egyházi célokra használni, és nyilván nyugaton, merthogy keleten ma sem.

Ezek után az, hogy valami frank-bizánci tárgyalás van a háttérben, ami a nyugatiak császári ambíciói miatt vált szükségessé, nem anakronizmus, de eszerint nem Nagy Károly a főszereplő.

Majd utánanézek Ostrogorskynál a Bizánc történetében, bár ő orgonáról biztosan nem ír. De tárgyalásokról igen :-)

Válaszok:
Csomorkany | 2015. november 25. 14:17

Pont, hogy a gitáros szentmiséket szeretik nagyon az emberek. Gyönyörű dalokkal, fiatal hangokkal.

Ha már idehozod a szenteket, olvasd már el Avilai Szent Teréz életét, és láss csudát!
Ja és vond le magadnak, a megfelelő konzekvenciát.

Nem mi értelmezzük másként, hanem Teréz ír másképp.
Bemutatom akkor neked a legkedvesebb női szentemet Avilai Szent! Terézt 1515- 1582

"Szórakoztatta nevettette társait. Ezt a művészetet, hogy embereket megvidámítson, és nevetésre indítson, mindhalálig megőrizte."

"A derűjét semmi sem tudta beárnyékolni. Mikor az egyik nővér meghalt, a többieknek megtiltotta, hogy gyászénekeket énekeljenek. Vidám vallásos dalokat komponált, melyeket a nővérekkel énekelt a ravatal körül."
"Azt kívánta, hogy ez a vidám derű uralkodjék az összes kolostorban: "
Jobban félnék, egy savanyú apácától, mint egy sereg gonosz lélektől!"
"Környezetében nem tűrt meg szomorú arcot: Isten őrizzen a szomorú szentektől!" Verte a tramburint, énekelt, verselt, vidám kedélyével mindenkit felderített. Ha valaki emiatt szemrehányást tett neki, így válaszolt: "Erre mind szükség van, hogy elviselhessük az életet."

Olaszországban voltam papszentelésen. Ami utána következett, azt "paplagzinak" nevezik az olaszok.
Valamilyen együttest hívtak meg, és mindenki táncolt, természetesen a felszentelt kispapok is.

No, utánanéztem, 802-ben volt egy lánykérés Nagy Károly részéről, amikoris Eiréné császárnőt próbálta Károlyunk megcsípni, hogy egyesítse a két császárságot, de valóban nem jött neki össze. A hölgy annyira nem ellenkezett, viszont mire lett volna valami az esküvőből, addigra megpuccsolták, és száműzték. Mindenesetre a sztoriba elvben beleférnek bizonyos Aachenbe jutott bizánci ajándékok, így akár egy orgona is, de az is tény, hogy zenetörténeti vonatkozásokat Ostrogorsky nem említ (vö. A bizánci állam története, 172. o.)

Akkora, mint amit Aquincumban találtak? Simán.

Amúgy ahogy tűnődöm a dolgon, ez egy modern zenetörténeti elméletnek tűnik. Adva van 3 tény:

- az orgona az ókorban, és a középkori Bizáncban kocsmai hangszer volt
- a IX. században nyugaton, vélhetőleg a frankoknál egyházi használatba gyütt. Vélhetőleg addig nem is ismerték.
- Károlyunk meg 802-ben lánykérőket küldött Bizáncba.

No, a három tényt egy modern történész rakhatta össze egy elméletté, ami mindenesetre egy lényeges fokkal valószínűbb, mint hogy Nagy Károly nem is élt :-)

Csak amennyire emléxem a sztorira (tényleg sok éve olvastam) az orgonálás észak felől terjedt el, Nagy Károly udvarából. Biztos vannak erről kolostori följegyzések.

De ahhoz, hogy bemenjen, valóban meg kellett kapniuk ajándékba, vagy meg kellett venniük, és reális, hogy Bizánc lehetett a forrás, mert a nyugaton esetleg fönnmaradt orgonák nem lehettek valami jó karban, Bizáncban meg ekkor is gyártották őket.

Az ajándék mellett az szól, hogy ha megvették volna, akkor rájöttek volna, hogy ez egy kocsmai cucc, az ajándékra viszont esetleg valóban csak néztek, mint ló a mozijegyre.

De nem tudom vannak-e eredeti források, anélkül csak spekulációink lehetnek. Gyanús, hogy ha volnának, akkor Ostrogorsky említette volna őket, mert amúgy alapos pasas. Mondjuk az is igaz, hogy az én ízlésemhez képest túlságosan csak a diplomáciatörténetre koncentrál.

Szerintem nem. Inkább arról lehet szó, hogy aki Jézus menyasszonya az boldog legyen, boldogságot tükrözzön, közvetítsen.

Én is ismerek.

Ezt nem tudom, gondolom, hogy szabadidejükben.

Ezt én is így gondolom.

Félreértés ne essék, mise után nem tudnék táncolni, mert, - bár nagyon szeretek - a liturgia ünnepélyessége és komolysága ezt nem engedi meg.
Ebben a videóban, nem tudjuk, hogy mi volt az előzmény. Az olasz környezet azért fontos. Az olasz egy laza nép. Más a mentalitásuk. Ha csak Szent Benedek Reguláját olvasod, már látszik a mindenre kiterjedő gondossága, rendje, de egyben látszik, hogy olasz írta és nem a spanyol, szigorú Szent Ignác.

Afrikában sem tudják tánc nélkül elképzelni a liturgiát. Az egyház megengedi nekik, mert rájöttek, hogy nem lehet Európai mentalitást elvárni, rájuk erőltetni.

Én is örülök neked. Amikor áthívtalak múltkor, akkor még írtunk neked egypár dolgot Csomorkánnyal, de nem jöttél vissza.
Már nem tudom hogy hol. Meg kellene keresned.

Csinálj úgy, mint Nagy Sándor a gordiuszi csomóval.
Nyísz és kész! :) Ehhez minek csoda?

Például amikor Erdő Péter elmondta a homíliát - olaszul - megtapsolták és a kimenetelnél is.
Nálunk nincs taps.

Ha jól belegondolok, akkor nem volt olyan ügyes az a fiú. Csak egyet, de azt sem biztos. Lehet, hogy csak városi legenda. :)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés