Ne használd a #PrayForParis címkét! A franciáknak csak egy kis része hisz Istenben.

2015. november 17. 16:42

Yann LeCun
Facebook
A racionális gondolatok és a vallásos maradiság, a humanizmus és a vallásos „erkölcsök”, a gondolat szabadsága és az agymosás közötti küzdelmeket Franciaország túlságosan is ismeri. Franciaország már megvívta ezt a háborút, és győzött.

„Kedves Barátaim!

Köszönöm szépen a sok imát és az összes #PrayForParis (#ImádkozzPárizsért) kívánságot. Tudjuk, hogy ezzel Ti jót akartok.

De kérlek, vegyétek tudomásul, hogy jelen pillanatban nagyon sok francia mérges minden olyasmire, ami a vallással kapcsolatos.

Franciaország az egyik legkevésbé vallásos ország a világon. A francia embereknek csupán egy kis része hisz Istenben, és még kevesebben hisznek az imák erejében.

Sokan gondolják úgy, hogy a vallás a legerősebb módszer, hogy olyan atrocitások elkövetését neveljék bele az emberekbe, mint amelyeknek most szemtanúi voltunk.

Franciaországnak bőséges történelmi tapasztalata van arról, hogyan tisztítsa meg magát és polgárait a vallásos agymosás veszélyeitől: a felvilágosodás, a francia forradalom, a szekularizáció, az állam és az egyház szétválasztása, vagy akár a vallásos jelképek betiltása az állami iskolákban.

A történelem folyamán Franciaország végigszenvedte a vallásos inkvizíciót, a vallási háborúkat és vérengzéseket, a vallási kisebbségek üldözését. Ezért ragaszkodnak annyira a franciák a »la liberté«-hez, és ezért nem tűrik az agymosást, különösen a vallásos agymosást.

A racionális gondolatok és a vallásos maradiság, a humanizmus és a vallásos »erkölcsök«, a gondolat szabadsága és az agymosás közötti küzdelmeket Franciaország túlságosan is ismeri.

Franciaország már megvívta ezt a háborút, és győzött.

A franciák sosem fognak harcba szállni egy olyan háborúban, amelyben egy vallás a másik ellen küzd, de együtt fognak küzdeni a középkori maradiság ellen.”

(Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligencia-kutatási igazgatójának írása a Mandiner fordításában. A bejegyzés több ezer ember mellett a Facebook alapítója, Mark Zuckerbeg tetszését is elnyerte.)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 99 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez nem a szabadság eszméje, hanem defetizmus és akármilyen ellenség úgy hatol be oda, mint kés a vajba.

ezek szerint az a kijelentés, hogy a "hitetlenek ellen" vívják a háborújukat a terroristák még igaz is

ide is el kellett jutni azért valahogy a frankoknak...


de majd lesz ez még másként is
:DD

"Franciaországnak bőséges történelmi tapasztalata van arról, hogyan tisztítsa meg magát és polgárait a vallásos agymosás veszélyeitől:

a felvilágosodás,
a francia forradalom,
a szekularizáció,
az állam és az egyház szétválasztása, vagy akár
a vallásos jelképek betiltása az állami iskolákban."

És eme megtisztított polgárok felhatalmazása alapján vet ki és hajt be a Fekete-Afrika szegény országaitól

ÉVI 150 MILLIÁRD USD GYARMATI ADÓT.

Ha nem, akkor pedig "a vallásos agymosás veszélyeitől" megtisztított Franciaország hadserege bombáz.
Ilyenformán a gyarmati adó fizetésre kötelezés versus bombázás "több ezer ember mellett a Facebook alapítója, Mark Zuckerbeg tetszését is elnyerte."
Ez megnyugtató - a jó és felvilágosodott franciáknak.
A fene esne a gusztusukba.
"Az elmúlt 50 évben összesen 67 puccs történt 26 afrikai országban. Ezekből 16 állam volt francia gyarmat. Ahogy a számok is tükrözik, Franciaország kétségbeesetten és igen aktívan törekedett arra, hogy megtartsa kolóniáit. Afrika nélkül nem megy 2008 márciusában a volt francia elnök, Jacques Chirac elismerte: "Afrika nélkül Franciaország a harmadik [világ-] hatalom helyére csúszna a rangsorban." De Chirac elődje, Francois Mitterand is megjövendölte már 1957-ben: "Afrika nélkül Franciaországnak nem lenne történelme a 21. században." Jelenleg 14 afrikai országot kötelez a gyarmati szerződése arra, hogy devizatartalékuk 85 százalékát a francia központi bankba, és ezzel a francia pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezzék. 2014-es adatok szerint Togónak és még 13 másik afrikai államnak kell gyarmati adót fizetnie Franciaország számára. Az ellenálló vezetőket vagy meggyilkolták, vagy eltávolították a pozíciójukból.
A "világ szégyene dobogón" ez az ország "örök versenyző".

Ha valakinek a "la liberté" nem fér össze az imával, akkor az már mindent elmondott magáról...

Yann LeCun agit-prop brosura színtű , demagóg szöveget írt :
1. Nem érti , hogy a felhívás nem vallásos töltésű , hanem annak kifejezése , hogy itt már nincs mit tenni , a halottak , halottak .
2. A szekularizáció és úgynevezett felvilágosodás témájában pedig csak annyit jegyzek meg , hogy a szerző nem felvilágosult az úgynevezett felvilágosodás kapcsán...

Egészen elképesztően öntelt, gőgös, beteges szöveg. Hogy képzeli ez a fazon? Ki jogosította fel őt arra, hogy a francia nemzet nevében beszéljen?
És egyáltalán.

Kíváncsi volnék, mit írtál volna ehelyett, ha a te szeretteidet érte volna a "menetrendszerű" merénylet, amivel "együtt kell élnünk"

A buddhizmus lényegében önmegváltás, úgyhogy nem lep meg.

Tipikus francia beszéd.

Olvasgatva a kommenteket,tényleg nem lehet másra jutni,mint arra,hogy ez bizony konzervatív ország,a magyar tényleg konzervatív.

Jellasics és oroszok mellett harcoltak volna a mai forradalom-gyűlölők Petőfi Sándorék ellen.

Ha szabad beledumálnom, ezzel vitatkoznék:

"a tolerancia győzelmét életem során például egyszer sem sikerült sem látnom, sem tapasztalnom."

A tolerancia győzelmét mindig megtapasztalod, amikor
a) elmégy templomba, és nem vágják le a fejed/nem bocsátanak el a munkahelyedről/nem sújtanak különadókkal/nem szól meg a szomszédod
b) nem mégy el a templomba, és emiatt sem történnek hasonlók.

Az érzékelési probléma annyi, hogy ez egy természetes nullpont. Nem tűnik föl.

Ha már föltűnik, igénnyé és ideológiává válik, akkor kilépett a valóságból, és tényleg kérdés, hogy vissza lehet-e oda juttatni. Végképp kérdés, hogy vissza lehet-e úgy juttatni, hogy a másikon számon kérjük a saját toleranciával kapcsolatos ideológiánkat...

Még a 90-es években a néhai Igen c. katolikus újságban volt egy jó szösszenet, amit (nagyjából) megjegyeztem, szóval emlékezetből:

"Nézem a tévét, a Tégy a gyűlölet ellen!-mozgalom aktivistáit mutatja. Merev tekintetek, összeszorított száj. Ezek nem viccelnek! Ezek megteszik!"

"Nagyon sok francia"
- Mégis mennyi?

"A francia embereknek csupán egy kis része hisz Istenben, és még kevesebben hisznek az imák erejében."
- Mennyi ez a kis rész? És mennyi ennek a még kevesebb része?

"Sokan úgy gondolják"
- Kik és hányan?

Ezután pedig elragadtatod magad és egész Franciaország és a francia nép nevében beszélsz.

Ezek általánosítások.
Hány ember nevében szólaltál meg?
Kik kértek meg arra, hogy elutasítsd a hívő emberek imáit?
Talán a fiatal áldozatok szülei, nagyszülei tiltakoztak nálad?

Így megsérteni az ateista áldozatok emlékét! Azért én nem haragszom ám majd, ha valaki mond értem egy imát!

Válaszok:
Sulammit | 2015. november 19. 16:10

Ráadásul, mivel 17 ország fiataljai voltak az áldozatok, honnan tudja ez a fogadatlan prókátor (szerző), hogy ki volt hívő közülük.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. november 19. 16:20

Ja, persze, ha arra gondolsz, hogy pl. egy városnegyed szlömösödése során a lakók egy darabig lemossák a graffitiket, majd belefáradnak, és onnantól eltűrik, az egy jó példa a türelem spontán növekedésére. Csakhogy ebben az esetben a graffitik alkotói nem azzal jöttek, hogy "legyetek irántunk toleránsak", hanem fölnyomták a falakra a graffitiket oszt csókolom. Tehát erőből érvényesítették, amit akartak, nem hisztiztek azon, hogy "kedves lakók, legyetek toleránsak a mi önkifejezési szabadságunk iránt!" Ha cselekvés helyett értelmiségi sírást rendeznének a graffitizők jogairól, akkor elhajtanák őket a türelmi ideológiájukkal együtt.

Na most mond meg! Ezentúl majd úgy mondom az imádságot, hogy "kivéve azokért, akik erre nem tartanak igényt".

Persze a vicc az, hogy dogmatikailag minden imádság egészen pontosan így értendő. Akik elkárhoztak, azoknak tényleg nem használ semmit, csak ezt az imádkozó eleve rábízza a Jóistenre.

Válaszok:
Sulammit | 2015. november 19. 16:44

Akik elkárhoztak azoknak nem használ.
Viszont a rengeteg sebesült, élet-halál harcot vívó, megmenthető a kárhozattól. Már aki oda igyekszik.
Biztos, hogy sok "Jaj Istenem!" és hasonló kétségbeesett kiáltások hangozhattak el azon az estén, az "ateisták" között is.

Dogmatika ide vagy oda, ismerek két neves dogmatikust, akik azt mondták, hogy hátha!
Hátha van valami útja, módja az onnan való kijutásnak.
Illetve, hogy hitük szerint kevesen vannak a pokolban, mert Isten biztos, - mivel az egész embert nézi és az egész életútját, - talál valami mentséget a számára.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. november 19. 16:48

Én mondtam, hogy imákat kérek, ha földobnám az pacskert :-) Vagy ha valaki kiperforálna.

Válaszok:
Sulammit | 2015. november 19. 17:15
Sulammit | 2015. november 19. 17:20

Szükségünk van a szeretet energiára. (imádságra)
Protekciót kérünk a szeretteinkért.

"tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek tőle".

Ez igaz, de tedd mellé a "Kérjetek és kaptok" mondatot is.

Vagyis, tudom, hogy mire van szükséged, de ugye nem esik nehezedre azt KÉRNI!

Egyébként sokféle IMA van. A KÉRŐ az egyik.
Van hálaadó, dicsőítő, közbenjáró, bűnbánó - gondolj csak Dávid 50. bűnbánó zsoltárára.

A keresztény ima végső oka, hogy Krisztus Urunk imádkozó ember volt. Innentől kezdve általában vett dogmatikai probléma nincs :-)

Filozófiai probléma valóban van, tehát nemigen lehet az emberi józan észből és Isten abszolút fölségének (mindenhatóságának, mindentudásának) elvéből egy kényszerítő gondolatmenettel eljutni ahhoz, hogy márpedig az embernek imádkoznia kell. Végső soron arra kell jutnunk, hogy "annál rosszabb a filozófiának".

Csak persze ha ebben megegyezünk, akkor a következő kérdés, hogy a protestánsok miért támadták meg jószerivel filozófiai érvekkel azt az ősi keresztény gyakorlatot, hogy imádkozni szoktunk a megholtakért...

Jó, de miben tévedek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés