A megbocsátás korát éljük

2015. október 26. 10:24

Ferenc pápa
Magyar Kurír
Mindenkit arra bátorítunk: értse meg, mennyire fontos a család intézménye, valamint a férfi és nő között megkötött, az egységen és a felbonthatatlanságon alapuló házasság intézménye.

„Miközben figyelemmel kísértem a szinódus munkáját, feltettem magamban a kérdést: Mit jelent majd az egyház számára ennek a családról szóló szinódusnak a lezárása? (...)

Biztosan nem azt jelenti, hogy a családot érintő vagy fenyegető összes nehézségre és kétségre hiánytalan megoldásokat találtunk, hanem azt, hogy ezeket a nehézségeket és kétségeket a hit fényébe helyeztük, alaposan megvizsgáltuk, és félelem nélkül, fejünk homokba dugása nélkül szembe néztünk velük.

Azt jelenti, hogy mindenkit arra bátorítunk: értse meg, mennyire fontos a család intézménye, valamint a férfi és nő között megkötött, az egységen és a felbonthatatlanságon alapuló házasság intézménye, és becsülje meg ezeket mint a társadalom és az emberi élet lényegi alapját. (...)

Azt is láttuk, hogy – az egyház tanítóhivatalának világosan meghatározott dogmatikai kérdésein kívül – vannak dolgok, amelyek megszokottnak tűnnek az egyik földrész püspökének, egy másik földrész püspökének viszont furcsának, sőt botrányosnak bizonyulhatnak; az, amit egy jog megsértésének tartanak az egyik társadalomban, világos és érinthetetlen előírás lehet egy másikban, az, ami egyeseknek lelkiismereti szabadság, az másoknak merő zavarosság lehet. Valóban, a kultúrák nagyon különböznek egymástól, és minden általános alapelvnek be kell ágyazódnia az egyes kultúrákba, ha igényt tart arra, hogy megtartsák és alkalmazzák. (...)

A szinódus megélése azt is jobban megértette velünk, hogy a tan igazi védelmezői nem azok, akik a tanítás betűjét, hanem akik a szellemét, akik nem az eszméket, hanem az embert, akik nem a formulákat [megfogalmazásokat], hanem Isten szeretetének és megbocsátásának ingyenességét védelmezik. Ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy lekicsinyeljük a megfogalmazásokat, a törvényeket és az isteni parancsokat, hanem hogy felmagasztaljuk az igazi Isten nagyságát, aki nem érdemeink, de még nem is tetteink szerint bánik velünk, hanem egyedül irgalmának határtalan nagylelkűsége szerint.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nekem is úgy tűnik, mintha lenne ebben egy kis visszakozás a melegházasság támogatását illetően
és a más vallás térnyerését európában.

Nagyon fontos kérdés, hogy milyen elképzelés van a kereszténység elterjesztésére európában?
Rengeteg az ateista, hatalmas tartalékok vannak és európa megerősödhetne.

Meglájkoltam, mert hála Istennek nem ment túl a TAN határán ma sem Szentatyánk, bár megint elvánszorgott egészen a határig. Különösen azzal, hogy az érdemek szerzésének kérdését szembeállította az isteni kegyelemmel. Innen csak egy lépés az eleve elrendelés.

A szeretet hangsúlyozása valóban fontos a tanítás betűjével szemben. De a házasságtörés továbbra is házasságtörés. Az elváltak nem ördögök, de az egyház kebelére való ölelésük még a látszatát sem keltheti annak, hogy Jézus tanítása a házasság felbonthatatlanságáról érvényét vesztette. Ezért is bocsátotta előre Szentatyánk a felbonthatatlanság törvényét. De továbbra is figyelnünk kell, mi zajlik a Vatikánban. Mert a katolikusok minden ellenkező híresztelés ellenére nem pápisták, hanem Krisztus gyarló követői.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés