A keresztény önfelszámolás módszertana

2015. október 19. 8:57

Köntös László
reposzt
Tegyük fel például azt a kérdést, hogy a mi a demokrácia? Na, ugye. S le lehet vonni azt a következtetést, hogy demokrácia voltaképpen nincs is.

„Természetesen lehetne sorolni az ellenérveket a keresztény európai múlt tagadásával szemben, s még csak nem is kell ehhez kereszténynek lenni. De nem ez az érdekes, hanem az a gondolkodásmód, ahogyan egy keresztény szerző eljut ehhez az elképesztő konklúzióhoz. Ez a keresztény önmegszüntetés módszertana. A séma végtelenül egyszerű, de egyben ijesztő is. Mint látni fogjuk, ezzel a logikai sémával el lehet jutni bárminek a tagadásához.

Először is, fel kell tenni azt a kérdést, hogy a mi a kereszténység? Aztán az így fogalmilag megkonstruált kereszténységet, a tiszta képletet, az igazit, keresni kell a valóságban. Könnyű belátni, hogy az elvontság szintjén megfogalmazott »tiszta« kereszténység a valóságban, vagyis a történelemben - társadalmi szinten - nem létezik. Ki mondhatná ugyanis, hogy a kereszténység klasszikus korszakaiban is, amikor úgymond mindenki keresztény volt, a szó teológiai értelmében mindenki keresztény volt? A »keresztény társadalom« valóban fogalmi konstrukció, de ettől még nem hazugság. A fogalmilag megalkotott »láthatatlan« egyház sohasem azonos a történelemben megvalósuló, „látható” egyházzal. Nincs az egyház számára elkülönített történelem. Ezek után le lehet vonni a következtetést: keresztény Európa nem is volt.

De ugyanezt a logikát alkalmazni lehet más tartalmak nemlétének az »igazolásához« is. Tegyük fel például azt a kérdést, hogy a mi a demokrácia? S aztán meg kell vizsgálni, hogy a demokrácia tiszta fogalmi konstrukciója miként valósul meg a történelemben. Na, ugye. S le lehet vonni azt a következtetést, hogy demokrácia voltaképpen nincs is.

A módszer javasolható mindazoknak, akik valamiképp igazolni akarják, hogy a valóság bizonyos tartalmaihoz való érzelmi viszonyuk kérdéses, mert a hagyományos evidenciák megszűntek a számukra. Bizonytalan identitásúaknak különösen javallt. Ez a dekonstrukció módszertana. Mindent meg lehet kérdőjelezni, aztán számonkérni a valóságon, hogy aztán végül a magától értetődőségek világát felváltsa a teljes kétség. Bajod van a magyarsággal? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy a mi a magyar? Mi is? Na, ugye. Bajod van a nemi identitásoddal? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy voltaképpen mi a férfi, vagy mi a nő? Mi is? Na, ugye. Bajod van a történeti kereszténységgel? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy voltaképpen mi is a kereszténység? Mi is? Na, ugye. Egészen vigasztaló eredményekhez lehet eljutni, ha az ember a bizonytalan identitását racionálisan igazolni akarja.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez is egy komoly ok európa válságtörténetében.

Igazából tetszik a poszt, még akkor is, ha GI-t szerintem félreérti, ugyanis valódi gondolkodási csapdára hívja föl a figyelmet.

Azonban ez nem változtat azon, hogy az a "keresztény Európa", amire akárhányszor vallásukat nem gyakorló, vagy istentagadó politikusok, mint védendő értékre hivatkoznak, nincs.

Na ez az, amit sem GI nem vitat, sem én. Viszont szerinted ilyenekre gondol az a politikus, aki manapság "keresztény Európáról" beszél?

Bocs, még nem felejtettem el a múltkori "vitánkat", úgyhogy ezt most engedelmeddel nem folytatnám. Ha még emlékszel az "intellektuális becsületesség" hívószóra.

Hirtelen fogalmam sincs, mit értesz a Biblia "közvetlen" értelmezésén. Gondolom valamilyen saját értelmezést.

Megbeszéltük. Elsőre is tévedésből válaszoltam, bocs.

Chesterton mondá vala, hogy a bűn az ugyanolyan hétköznapi emberi tapasztalat, mint mondjuk a krumpli.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés