A keresztény Európa mítosza

2015. október 13. 21:57

Gégény István
SzemLélek
Építsük a keresztények Európáját, de ne tűzzel és vassal, ne is félelemben élve, hanem igaz keresztény módon: meghívó példával, keresztény tettekkel élve saját környezetünkben!

„3. Aggódjunk-e a keresztény Európáért?

Egyrészt ne, mert keresztény Európa nem létezik. Másrészt ne, mert a keresztények Európáját a fogalomból következően keresztények alkotják, akik a Szentírást olvasva gyakran találkozhatnak a Szent II. János Pál által is úton, de még útfélen is hangoztatott »ne féljetek« felszólítással. Persze csak abban nincs félelem, akiben tökéletes szeretet lakozik, ettől pedig jó páran biztosan messze vagyunk még. Ám a kétségbeesés és az iszlám térhódításától való rettegés helyett foglalkozhatnánk inkább saját lelki életünk leporolgatásával, saját szívünk tisztogatásával. Hogy a világban egyszer béke legyen, azt magamon kell elkezdenem. Ha egyszer sikerülne megvalósítani a keresztények Európáját, az sem garancia rá, hogy akár külső, akár belső elnyomók ne tudnák lerombolni, leigázni a kontinensünket. De Krisztus nem is beszélt ilyesféle garanciáról, legalábbis nem rémlik számomra hasonló gondolata. Olyasmiről viszont szól a Biblia, hogy a keresztények igazi hazája a mennyben van. Az Európa népeinek megtérítéséért fáradozó szentek közül néhányan az életüket adták a hitükért – senki nem ígérte meg, hogy ránk nem várhat hasonló sors. Nem az tesz kereszténnyé embert, közösséget, nemzetet, társadalmat, hogy fejből tudjuk-e a tízparancsot, vagy betesszük-e a pártunk nevébe a keresztény jelzőt, hanem hogy életre váltjuk-e Krisztus követését. Ne aggódjunk hát, ha keresztények vagyunk! Ha pedig nem vagyunk azok, miért is aggódnánk a »keresztény Európáért«?

4. Arany középút

Azzal, hogy azt állítom, Európa nem keresztény, nem arra gondolok, hogy Európa nem-keresztény, ateista, multikulti, szélsőballib és hasonlók lenne. Ezt határozottan nem gondolom. Azt gondolom, éspedig határozottan, hogy Európának nincs egyféle, kizárólagosan valamilyen spirituális arca, kontinentális összvallása (amire a »keresztény Európa« kifejezés utalna). Noha papíron talán római katolikusok vannak számszerűen a legtöbben, ám a teljes képet tekintve látható, hogy színes közeg vagyunk, sokféle - így bőséges keresztény - kulturális, vallási örökséggel. Az itt élő keresztények alapvető feladata pedig az, hogy saját hitükhöz hűen tiszteletben tartsák a nem-keresztények (ateisták, más vallásúak, agnosztikusok stb.) saját világnézetét.

Építsük a keresztények Európáját, de ne tűzzel és vassal, ne is félelemben élve, hanem igaz keresztény módon: meghívó példával, keresztény tettekkel élve saját környezetünkben! Szép feladat, nemes kihívás, tipikus szűk út.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én tiszteletben tartom minden nem keresztény vallását, amit odahaza gyakorol. Ide nem jöjjön.

Nem vitatva, hogy a fogalmazása néhol hülyeség, a szerző pont rólad írt. Amikor te - deklaráltan ateistaként - a keresztény Európát véded, akkor egy mítoszt védesz félelemmel, tűzzel-vassal, amihez valóban keresztény embernek semmi köze.

Igaza van a cikkírónak: Milyen szép is oroszlánok elé vetve megáldani azt, aki ezt cselekedte. Legfeljebb kevésbé hatékony és gyakrlatias.
(Barom.)

"Persze csak abban nincs félelem, akiben tökéletes szeretet lakozik, ettől pedig jó páran biztosan messze vagyunk még."
Ez igaz.

Azért ugye félteni félthetjük a keresztény Európát?
Ugyanis a migránsokkal szemben határozta meg magát Európa, és egyből megint kereszténnyé vált.
Addig szekularizálva volt. De most rájött, hogy mit kell védeni.
A vallásunkat, kultúránkat, gyökereinket, valamivel, valakikkel szemben.

Nálunk vannak templomok szép számmal, ahol nincs, ott mi is építünk.
Ha hitedet gyakorló katolikus? lennél tudnád, hogy ez nincs így, már amit a magyar papságról állítasz.
Ami a tömegeket illeti, a magyar nép sosem volt olyan hitbuzgó, mint a lengyel, vagy a szlovák.
Amit az is bizonyít, hogy a legdurvábban beszélő trágár, Istenkáromló nép vagyunk.
Nem véletlenül van a templomainkban annyi felajánlott ima az Istent káromlások engeszteléséért.

"Gégény István 1978-ban született, az Imperfectum keresztény könnyűzenei együttes alapító tagja, s megjelent már néhány verseskötete is. 2000 óta a média világában dolgozik: nyomtatott lapok munkatársa, online hírportál szerkesztője, egyetemi magazin főszerkesztője, majd szerkesztőségvezető. Néhány éve vállalkozóként segíti a hozzá fordulókat abban, hogy üzeneteiket minél hatékonyabban juttassák el a címzettekhez. Aktívan részt vesz az Életjel rádió működtetésében is.

Feleségével 2006 óta Győrben él."

Kezdjük azzal, hogy az egészből a részt kiragadva az írás hamissá, így értéktelenné válik. Azután a féligazság még nem igazság.

"allegorikus értelemben vett Európa nem azonos a valódi keresztény Európával. Én utóbbiról írtam valamit, számosan látszólag az előbbit érzik megtámadva." - írja.

Szerintem a kereszténység nem allergikus és a kereszténységhez szervesen hozzátartozik a keresztény kultúra. Még akkor is így van, ha az évszázadok folyamán más kultúrákból is merített.

"Joseph Weiler 2003-ban megjelent könyvének kiindulópontja a kereszténységre való hivatkozás kérdése volt az Európai Unió számára kidolgozott alkotmánytervezetben.

Európa igazi identitását keresi és akarja megmutatni. Elemezésében történelmi tényként mutat rá arra, hogy Európa kulturális-szellemi világának nemcsak a humanizmus és felvilágosodás elvei, értékei, hanem a keresztény tradíció is része. Ennek elutasítása Európa múltjának tagadását is jelenti. Az igazi agnoszticizmus elve és következménye az, amelyben együtt van a laicista és a keresztény értékek közössége, toleráns együttélése. Weiler európai krisztofóbiáról ír, s keresztény gettóról, amelyet külső és belső falak határolnak. Emlékeztet rá: a kölcsönös ellenségesség az egyház és az állam viszonyát illetően a francia és az amerikai forradalom idején valóban fennállhatott, de felteszi a kérdést: „… vajon ez az az üzenet, amelyet Európa a mai világnak küldeni akar? Az európai alkotmány vajon azt is hirdesse meg, hogy Istent száműzni kell a közéletből? Meddig kell még e több mint 200 éves történeti hagyomány rabjaiként élnünk? Az állam időközben megváltozott, az egyház pedig még inkább.”

Részletesen vizsgálja a szerző, vajon helytálló-e az az igen széles körben elterjedt és lassanként dogmává merevült álláspont, hogy ha tisztelni akarjuk az alkotmányos értékeket, akkor a kereszténységre vagy az Istenre való hivatkozás felvétele az alapjogi charta vagy egy európai alkotmánytervezet preambulumába egyenesen lehetetlen. Joseph Weiler alkotmányjogi vizsgálódásai alapján állítja: az európai alkotmány kontextusában az Istenre és a kereszténységre vagy a vallásra való utalás nemcsak hogy nem zárható ki, de egyenesen nélkülözhetetlen. Emlékeztet rá: mindegyik alkotmány, még a leginkább technikai jellegű szakaszaiban is, valami mélyet mond el arról a népről, amely azt elfogadta. A vallás rendkívül fontos helyet kap az európai államok alkotmányainak preambulumaiban. A könyvben felsorolt példákból kiderül: az Istenre és/vagy a kereszténységre való utalások a preambulumban annyi ország alkotmányjogi hagyományaiban jelennek meg, hogy összességükben az európai népességnek jóval több mint a felét teszik ki. Ez azonban egyáltalán nem sérti az európai kötődést a valláshoz való szabadság, vagy a vallástól való szabadság biztosításához."
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hire..

Nos kedves keresztségben névrokonom szerintem az hiányzik az Ön írásából. Ezért felteszem kérdésként; Mi a véleménye Joseph Weiler: Keresztény Európa c. könyvében megfogalmazottakról, illetve az idézett szövegről?

Még nem is mondtál sokat, mert van olyan és nem kevés pap, akire 8 falu jut.
Gondolj csak bele. Kikerül a fiatal atya a szemináriumból, 25 évesen és bajlódnia kell 8 falu híveivel. Ez csak akkor sikerül, ha a hívek segítik a munkájában és nem magányosodik el.
A temetést nem csak a pap végezheti, hanem világi diakónus is.
Az Urral szóba állhatunk, meg is hallgat templomon kívül is, de Jézus felhatalmazta őket, a papokat - nyilván tudod, hogy mire, - és ezt egy Krisztus követőnek nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Mindjárt gondoltam, hogy nem lelkigyakorlatot tartasz, hiszen azt nem a templomokban tartjuk.

Vasárnap, a katolikus templomokban, minimum 4 szentmisét tartanak. Ha a vidéki városokban üresek az elég szomorú, lenne.

Részemről maximálisan meg vagyok elégedve a papok viselkedésével, tevékenységével. 1 pappal volt eddig problémám, de hozzá nem megyek és ezzel le is van tudva a dolog.
Nem minden pap volt békepap azt azért tudd!
Egymásról tudták, hogy ki az és ki nem.

Ne is nevezz meg senkit, mert lehet, hogy belefutsz egy rágalmazásba.

Tudod, hogy miért olyan kevés a pap? Azért, mert bomlanak fel a családi kötelékek. Általában hívő katolikus családokból kerülnek ki a papnövendékek.
Van ellenpélda is. Ha ateista családból, akkor annak a srácnak igencsak meg kell harcolnia a családjával, hogy pap lehessen.
Ha több lenne a hívő, több lenne a hivatás is.

Szerintem a kérdésemre Robert Schumanntól vett idézet,m amely az Ön írásában megjelenik nem válasz a kérdésemre, így az általam felvetetteket sem írja felül.
A 12 csillagnak is van története és az csak egy része amelyet Ön idéz. Eredetileg úgy tervezték, hogy annyi csillag lesz amennyi a tagországok száma. Ezt azonban elvetették. Szóba került a 13 szám is, de ezt is elvetették. Végül a 12-ben maradtak. Ennek indoklása, hogy a 12 szám a számmisztikában a teljesség és tökéletesség szimbóluma, amely több helyen is megjelenik. Így;
* az állatöv (zodiákus) 12 jele
* 12 hónap egy évben
* 12 óra egy óralapon
* 12 olümposzi isten
* a XII táblás törvény, a római jog egyik korai forrása
* 12 apostol
* a Kerekasztal 12 lovagja

Albert Einstein szerint „Az idő korántsem olyan, amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre létezik benne a jövő a múlttal.”
Másként fogalmazva; a jelenben benne van a múlt és a jövő is.

Ön arra hivatkozik, hogy különválasztotta a kultúrát a vallástól, ugyanakkor rendszerességgel– ha úgy tetszik az érem két oldalát - összemossa. Emiatt előtérbe kerül az anyag, a tudat és háttérbe szóról a lélek, vagy teljesen eltűnik. Az ember érzelmi lény és nemcsak fizikailag, tudatilag vagyunk különbözők, hanem érzelmileg is. Azzal egyet tudok érteni, hogy a különbség csak kompromisszumok révén hozható közös nevezőre, de ez mindig kettőn áll. A probléma pedig mindig akkor keletkezett, amikor megszűnt a kompromisszum készség és az érzelem összeütközésbe került az értelemmel. Szerintem ez van jelen a mostani migráció megítélésében és megoldásában is.

A különböző politikai irányzatok, a politikusok napjainkban gyakran hivatkoznak a keresztényi tanításokra, a Biblia egyes részeire, holott a gyakorlati ténykedésük során elutasítják és tagadják a lélek létét. Másként fogalmazva; farizeusi magatartást tanúsítanak.
Ehhez kapcsolható az Ön által írt példa is: „Emlékszünk talán, ugyanezen évben leszavazták a magyar biztosjelöltet is (egyesek Kovács László kommunista múltját, mások szakértelmét vonták kétségbe), ám ő nem lépett vissza. Az uniós politikai elit tehát egyszer már határozottan jelezte, hogy nem kellenek ide a névlegességen túl valódi tartalommal bíró keresztény mércék, illetve az azokat következetesen képviselő politikusok.”

Térjünk azonban vissza a migráció kérdéséhez, hiszen az Ön írásának a gerince a migráció kérdése.
Valóban humánus megoldás ami Merkel és más politikusok állításaiban megjelennek? Valóban csak a befogadás a legjobb megoldás a körülményeket figyelembe véve? Netán más okok is közrejátszanak?

Ha mélyebbre ásunk, akkor láthatjuk, hogy vastagon megjelenik benne a gazdasági, politikai tényezők. Ez pedig nem más, mint a profit növelése, a tudás elszívás. Vajon nem az lenne a humánus megoldás, hogy az okokat megszüntessük, és amíg ezek a problémák nem szűnnek meg, addig olyan helyet biztosítunk a menekülők számára ahonnan vissza tudnak települni i?
Ennek a közegnek pedig nem olyannak kellene lenni, amely a legközelebb áll a kultúrájukhoz, életvitelükhöz?

Bizony kedves István, szerintem ha logikailag és komplexen végigvezetjük a történéseket és figyelembe vesszük a keresztényi identitást akkor a következtetés is más lesz, mint amit Ön és mások is megfogalmaznak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés