Migráció

Menekültek százait integrálják a reformátusok

2015. július 14. 15:48
Évente száz menekültet integrál a magyar társadalomba a Magyarországi Református Egyház (MRE) Menekültmissziója. Bogárdi Szabó István református püspök szerint Európa mélyen hallgat a vallási üldözésekről. Elmondta: „Könnyű kikiabálni az államnak, hogy fogadjon be mindenkit, de az államnak nincs saját háza, hűtőszekrénye, ágya, cipője, szeretete: az csak nekünk van”.

Évente száz menekültet integrál a magyar társadalomba a Magyarországi Református Egyház (MRE) Menekültmissziója – mondta Bogárdi Szabó István, az MRE zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek.

Bogárdi Szabó István ismertetése szerint a 2006 óta működő misszió három állandó, tizenhét pályázati pénzből alkalmazott és ötven-hatvan önkéntes munkatársa sokrétű munkát végez: magyar nyelvet és kultúrát tanítanak, élelmet és lakhatást biztosítanak, a gyermekeket eljuttatják a közoktatásba, jogi segítséget adnak a menekült státussal rendelkező külföldi, többnyire afrikai migránsoknak. Az egytől négy évig tartó képzés végén pedig, amikor a menekült már rendelkezik megfelelő nyelvtudással és tapasztalattal, a misszió munkatársai munkához segítik.

A református püspök kiemelte: bár ez nem látványos és gyorsan elvégezhető munka, a misszió adatai szerint igen nagy hatásfokú, hiszen többnyire nyolcvan-kilencven, olykor százszázalékos ezeknek az embereknek az integrációja a magyar társadalomba. Ezekből az emberekből nem lesz bűnöző, a misszió munkája pedig jelzi, hogy Magyarország nem idegengyűlölő. Maguk a menekültek is azt mondják, hogy a magyarok segítőkész, jószívű emberek. Hozzátette: abban azonban vita van a szakemberek között, hogy meddig növelhető az integrációban részt vevők száma.

Ugyanakkor az látszik – hangsúlyozta a református püspök –, hogy a menekült státust megkapó emberek száma 300 és 500 között volt akkor is, amikor csak néhány ezer ember érkezett Magyarországra és tavaly is, amikor már 40 000 ember lépte át a határt. Ennek szomorú oka, hogy azokról a helyekről, ahonnan valóban menekülni kell, nagyon nehéz elmenekülni – fogalmazott. Ráadásul ezek az emberek sokéves sodródás után érkeznek Európába. Ők – mivel nem akarták elhagyni az otthonukat - először csak a szomszéd országba mennek, mondjuk Afganisztánból Iránba, és ott két-három évig is várják a híreket, hátha hazatérhetnek. Onnan sodródnak aztán tovább, van, hogy hét-nyolc év alatt négy országban is élnek egy-két évet. Ezeknek az embereknek tehát igen rövid idő alatt négy szokásjogot, négy rendet és – úgy-ahogy – négy nyelvet kell megtanulniuk.

Bogárdi Szabó István kitért arra is, hogy a menekültek között sok a vallása miatt üldözött keresztyén, ez azonban a legtöbb esetben nem derül ki. Az Európába érkezők ugyanis azt tapasztalják, hogy nem szívesen fogadnak be vallási okokból üldözött embereket. Miközben a menekültekről szóló 1951. évi Genfi Egyezmény leszögezi, hogy a vallási okokból üldözött ember menekültnek minősül, a nyugati hatóságok az európai fogadó állomásokon azt tanácsolják a menekülteknek, ne hivatkozzanak arra, hogy vallási okokból üldözik őket. Meglehet, hogy ezt csak a menekültek érzik így, az azonban biztos, hogy a kikérdezőknek nem kell sokat biztatni ezeket a sokat sodródott embereket, hogy változtassanak történetükön.

Európa mélyen hallgat a vallási üldözésekről – fogalmazott Bogárdi Szabó István. A média persze végzi a dolgát, „a kivégzések, a merényletek megadják az esti borzongást az elkényelmesedett európai lakosságnak. Ezen túlmenően azonban összetett szándékot sem az Európai Unióban, sem az európai országokban nem látok arra, hogy jelezzék, nincs ez így jól”.

A kérdésnek a magyar politikai és közéletben való megjelenéséről a református püspök úgy nyilatkozott: a legfontosabb, hogy nem lehet, nem szabad ebből a problémából napi politikai tőkét kovácsolni. Az idén hetvenezer ember érkezett Magyarországra, és aki azzal foglalkozik, hogy ebből a helyzetből hogyan tud a következő közvélemény-kutatáson vagy választáson százalékpontot nyerni, az nem érti, hogy átszakadt a gát – mondta.

„Könnyű kikiabálni az államnak, hogy fogadjon be mindenkit, de az államnak nincs saját háza, hűtőszekrénye, ágya, cipője, szeretete: az csak nekünk van.” Az állam elsődleges feladata, hogy gondoskodjon a polgárairól és megvédje őket. Aztán ki-ki –engedelmeskedve a bibliai parancsnak - nyissa meg az ajtaját, és fogadja be a menekülteket! Ilyen egyszerű és ilyen hihetetlenül nehéz ez – mondta, felidézve, hogy a délszláv válság idején az ő házában is laktak menekültek, akiknek más kulturális szokások szerint szerveződő életét bizony nem volt könnyű összeegyeztetni saját, kisgyermekes családja mindennapjaival. 

Bogárdi Szabó István végül arra figyelmeztetett, hogy miközben – okkal – mindenki a migránsokról beszél, elfelejtjük, hogy a szomszédunkban is vannak nekünk menekültjeink: azok a behívót kapott fiatalok, akik nem akarnak elmenni az orosz határra vérüket ontani egy számukra átláthatatlan háborúban. A református egyház eddig 200 millió forintot vitt Kárpátaljára: tudja és teszi a dolgát – mondta. De fontos újra és újra emlékeztetni arra, hogy miközben mindenki a déli határra figyel, addig a keleti határon lassan humanitárius katasztrófahelyzet alakul ki.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

És naponta ezer jön.

No comment.

Jaj már. Ne kezdd.

Azért írtam, hogy ne kezdd, mert erről egy (?) másik cikknél már folyt vita.

Ott eléggé lerágtuk ezt a csontot, úgy emlékszem.

Először is: respect a református egyháznak, és azoknak a szakembereknek, akik ezzel foglalkoznak.

Másodszor: kérhetnék egy hasonló respectet azoknak az olasz katolikus szakembereknek és az olasz katolikus egyháznak, akik ugyanezt csinálják?

Harmadszor: bár tényleg nem tudok arról, hogy mondjuk a Máltai Szeretetszolgálatnak volnának konkrétan erre a problémára modelljei, azért ez max. pár éves lemaradás, ha egyáltalán az, és nem csak én maradtam le valamiről. Azért a cigánymisszióban pl. a katolikus egyház határozottan jobban áll, mint a református. A református egyház még csak mostanában mozdult el a nullától, a katolikus egyház már elért egy határozott elégtelent. - Bocs, ez egy úgynevezett "vicc" volt, te ezt nem érted, de a többi olvasó talán igen.

A poszthoz: van itt egy csomó szűk keresztmetszet. A pénz az egyik, de az ezzel foglalkozni képes szakemberek száma és munkaideje is ilyen. Vö. Hofi: - Tudsz focizni?
- Nem.
- És ha adok pénzt?

Nagyjából ehhez hasonló a "Tudsz menekülteket integrálni?" kezdetű kérdés is. Van, aki igen...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés