Az Infotörvény módosítása Magyarország szégyene

2015. július 1. 8:22

Majtényi László
Ekint.org
Az ismeretektől elzárt ember a mindenkori hatalom bábja. Az ilyen világban az állam tervei szerint löttyen a gyűlölet ide és oda.
„Az Infotörvény módosítását az eredetileg kitűzött októberi dátum helyett már a jövő hétfőn, kivételes eljárásban, érdemi vita nélkül fogadja majd el az Országgyűlés. Ez többet jelent annál, mint hogy megint csúfot űznek belőlünk. Nem akármiről, arról a törvényről és az általa létrehozott, mára nagyrészt szétvert intézményrendszerről van szó, amely húsz éven át az alkotmánybíráskodás mellett a szabad Magyarország védjegye volt, és amelyet úgyszintén kivételes nemzetközi elismerés övezett. Ezt most úgy teszik tönkre, hogy a parlamenti ügymenet biztosította néhány hónapnyi haladék a kormánypártok szerint a »fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné«. A sors fintora, hogy a törvény előterjesztője Trócsányi László valaha maga is a jogtudomány művelője volt.  

De valójában mit is mond ez a törvénymódosítás és mik lennének a jogalkotói célkitűzések?

1.

Ezentúl nem lehet az adatkérő azonosítása nélkül közérdekű adatot igényelni, mert »az adatigénylésnek nem kell eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét«. E szabály szabadságkorlátozó jellege különösen veszélyes. A magyar jogállami forradalom annak idején ezt a közszabadságot a szóban forgó jog sajátos szerkezetére tekintettel kivételesen tágkeblűen biztosította. Abból indult ki, hogy a közérdekű adathoz hozzáférés nem állampolgári, hanem olyan alkotmányos jog, amely bárkit megillet. Ez a vonása pedig, noha a jog nem alanytalan, fölöslegessé teszi az adatigénylő azonosítását. Ennek mostantól vége. Az adatigénylőnek sokszor akad félnivalója, mert olyasmit szeretne tudni, amit éppen el akarnak előle titkolni. Ne szólj szám, nem fáj fejem! – mert a hatalom megbüntet.

A továbbiakban az adatszolgáltatás megtagadható, ha valaki egy éven belül azonos adatkörben kér információt. Mindenki tudja, hogy az adatkezelő gyakran nem arra válaszol, amit tőle megkérdezték, és ha válaszol is, válasza rendszerint hiányos.

Továbbá, miközben a demokratikus államban a hivatali működés természetesen nyilvános, és a nyilvánosság kérés nélküli vagy kérésre tájékoztatása minden közhivatal alapfeladata, a törvényjavaslat egyenesen a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű (brrr!) igénybevételéről beszél, és erre tekintettel állapíttat meg olyan, akár önkényes díjazást, amelyet az adatkérő vagy kifizet, vagy a közérdekű adathoz soha nem fér hozzá.

Amennyiben a szöveg szerzői jogi védelem alatt áll, ott ezentúl nincsen aktanyilvánosság, legfeljebb betekintés. Ez a szabály az állami pénzmosodák milliárdokért készített, feltehetően vicces tartalmú tanulmányait a nyilvánosság számára, legalábbis a következő rendszerváltásig, elérhetetlenné teszi. 
A döntéselőkészítő adatokat ezentúl akkor nem kell kiadni, ha az irat valamely ködös jövőbeli döntés megalapozását szolgálja. Azaz a határidők elteltéig sohasem.

2.

Vessünk egy pillantást azokra a »fontos jogalkotási célokra«, amelyekről a tervezet hallgat!

Az univerzális és a regionális nemzetközi emberi jogi dokumentumokban, az Ember és a Népek Jogainak Afrikai Kartáját leszámítva, az információszabadság rendszerint -- történetileg indokoltan, de logikailag tévesen --, a véleménynyilvánítás szabadságának árnyékában húzódik meg. Pedig a gondolkodásban jó esetben előbb van az ismeret, és ezt követi a vélemény.

Nyilvános bírálat nélkül nincsen demokratikus változás. Az elnyomó rendszerek legfőbb ellensége - minden demokratikus politikai berendezkedésnek pedig legfontosabb támasza - a gondolkodó személy, azaz az önálló ítéletet alkotó elme.

Az ismeretektől elzárt ember a mindenkori hatalom bábja.

Annak a véleménynek a neve, amely mögött nincs szabadon keresett, meglelt és mérlegelt ismeret: előítélet. Az ismeretektől elzárt egyén - Ezt ismételjük meg! -  a hatalmasok játékszere.  

Az ilyen világban az állam tervei szerint löttyen a gyűlölet ide és oda: lehet a gyűlölködés célpontja a szegény éppen úgy, mint a gazdag. Lehetnek a gyűlölet célpontjai a menekültek vagy a cigányok, a filozófusok éppúgy, mint az idegen zsoldban álló civil szervezetek, a zsidók, a muszlimok, a bankárok és az imperialisták vagy akár maga az Európai Unió. A lényeg csupán az, hogy azt ne lássuk, ami valóság. 
Mindez anakronizmus. Az informatikai korban az információs elnyomás nem tud korlátlan lenni.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Arról nem ír a szerző, hogyan viszonyulnak a tervezett lépések az európai joghoz?
Ha ellenkeznek vele, az Unió úgyis kiradíroztatja őket.

A közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás nem végtelen nagy.

A Majtényi László-féle jogászok őrült eszméi alapján működne az rendszer, amelyben az igénylő nem adja meg nevét és egy éven belül azonos adatkörben akárhányszor kérhet információt.

A Majtényi László-féle jogászoknak ez olyan fegyvert adna a kezébe, hogy egy Tibeti ima malomhoz hasonló eszköz segítségével lehetőségük lenne megbénítani bármely közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységét.

A közfeladatot ellátó szerv mást se csinálhatna, mint válaszolgatna Tibeti ima malomhoz hasonló eszközt működtető Majtényi László-féle jogászoknak

és még akkor is lehetne ostorozni közfeladatot ellátó szerveket, ha olyan nagy sebességgel működtetik az imamalmot, ami meghaladja a válaszadás lehetséges sebességét.

A szerző és akikeknek a védelmében szól, visszaélnek az információ szabadságával és annak megvalósítására használják fel, amit a szerző megfogalmaz.

"Az ilyen világban [...] löttyen a gyűlölet ide és oda: lehet a gyűlölködés célpontja a szegény éppen úgy, mint a gazdag. Lehetnek a gyűlölet célpontjai a menekültek vagy a cigányok, a filozófusok éppúgy, mint az idegen zsoldban álló civil szervezetek, a zsidók, a muszlimok, a bankárok és az imperialisták vagy akár maga az Európai Unió. A lényeg csupán az, hogy azt ne lássuk, ami valóság."

Ebbe tartozik bele a 23 millió román, a szegény-gazdag szembeállítása, a regnáló kormány-ellenzék politikai harca, a szellemi-fizikai munka, érték szembeállítása, stb...

Így lesz az igazságszolgálatból, jogszolgálat.

Nemcsak a Telenor emel díjat. Egyébként mindegy, hogy a szolgáltatást igénybe vevő nyilatkozik, vagy nem, mert az első feltöltésnél, kedvezményes telefon vásárlásnál, csomag váltás esetén, a hűségnyilatkozat lejártával a megemelt díjak lépnek hatályba.

A hölgy által elmondottak pedig téves információt tartalmaznak. Az ügyfélszolgálatnál kérik a személyazonossági igazolványt és csak akkor adnak ki információt a szerződés adatairól, ha az információ kérő és a szerződő fél azonos. Amennyiben a telefonszám nincs titkosítva, akkor viszont a szolgáltatást igénybe vevő, a szerződő fél neve ismert és erről bármikor informálódhat.

Való igaz, hogy a szerződés tartalma a szerződő félen kívül más számra titkos. Ezt csak külön nyilatkozattal oldhatja fel a szolgáltatást igénybe vevő szerződő fél.
A telefonszámhoz kapcsolódó név azonban alapból nem titkos. Ennek titkosítását kérni kell.

Tegnap voltam bent a Telenor ügyfél szolgálatánál és 10 perc alatt végeztem. Minden adatra, kérdésemre tájékoztatást kaptam. Ennek során derült ki, hogy a jelenleginél kedvezőbb csomag is létezik, amelynek a díjtétele nem változik. Így a 10 percbe még a módosítás is belefért.

"Ezentúl nem lehet az adatkérő azonosítása nélkül közérdekű adatot igényelni, mert »az adatigénylésnek nem kell eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét«."

Öööööö,
ha
a Majtényi adatkérő
megadja a nevét,
akkor

az adatigénylésnek eleget kell tenni.

Még egyszer:
az adatigénylésnek eleget kell tenni.

Mi itt a gond?

Öööööö,
nagyon bunkó vagyok, ha nem értem,
Majtényi adatkérőnek mi a gondja?
Ja, esetleg a fizetés.
Hát igen, demokráciában ez így megy.
Megrendeled az árut és fizetsz.
Elismerem, akkora kalibereknek, mint a Majtényi nevű, ez frusztráló.

Ez is a szokásos, Sándorzsuzsás szintű szellemi toprongy.

A szemét fideszesek, most mint

" országos közoktatási főnökök"

lettek nevesítve.
Értem. Világos.
Értsd, a Counter-féle trükkös sugallatot jól:
a rablóOrbánemberei.
Egyszerű, nem?

"Majtényi örülhet, hogy ép bőrrel megúszta a sok aljasságot, amit negyed századon át elkövetett."
Igen, de.
A sok aljasság - a többi hasonszőrűhez hasonlóan - az arcára van írva.
Letörölhetetlenül.
És még a szemek. Azokba beleég minden, amit elkövetett.
És minél jobban vergődik, ezek a jelek csak karcosabbak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés