Elkülönülések

Roma-magyar együttélés: mi számít szegregációnak?

2015. június 4. 12:54
Ahol szabad az iskolaválasztás és azért van cigány többség egy iskolában, mert a környékén többségben vannak a cigányok, ott nincsen szegregáció, mivel a szegregáció tudatos elkülönítés – szögezte le Székely János cigányreferens püspök a katolikus újságíró-szövetség iskolai integrációról szóló kerekasztal-beszélgetésén a Kúriának a nyíregyházi Huszár-telepi görögkatolikus iskolával kapcsolatos döntése kapcsán.

Mi számít szegregációnak és lehet-e elkülönítve felzárkóztatni? Mi lesz azon települések iskolávival, amelyeket a távolság miatt már nem lehet integrálni? E kérdések voltak a központjában a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége szerdai kerekasztal-beszélgetésének, amelyen Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek, a cigány kultúráról és történelemről tankönyvet író Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a püspöki kar cigánypasztorációs referense és a cigányokkal régóta foglalkozó Hofher József jezsuita szerzetes beszélgetett. Mindez annak kapcsán lett vitatéma, hogy a Kúria nemrégen úgy döntött: nem szegregál a nyíregyházi, Huszár-telepi görög katolikus iskola, amelynek bezárásáért a Mohácsi Erzsébet-féle Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) küzdött. Mondhatjuk-e, hogy legalizált szegregáció folyik az iskolában?

Kocsis Fülöp a beszélgetés elején elmondta: a Huszár-telepen lakó gyermekek többsége máshova jár iskolába, ők fenntartóként pedig nem tartják számon, mennyi diákjuk cigány. De mivel a telepen többségben vannak a cigányok, ezért az iskolában is ez a helyzet. Az érsek hozzátette: a telepi gyerekeket gyakran viszik a belvárosi iskolájuk uszodájába és más alkalmakkor is találkoznak a két iskola diákjai. 
 
Hofher József szerint azonban nem az a lényeg, hogy a telepről hányan járnak oda; hanem az, hogy az iskola szegregátummá lett környéken működik a szabad iskolaválasztás miatt kialakult spontán szegregáció miatt. Azon cigány többségű falvakban, amelyeknek iskolája is cigány többségű, nincs mit tenni, csak a minőségjavításban gondolkozhatunk, de a Huszár-telepen nem ez a helyzet. Hofher atya szerint csak a kormány és az önkormányzat érdeke, hogy legyen egy iskola, amivel demonstrálni lehet a szegregált oktatás működését, hogy utána kétszáz másik iskolát is szegregátumként tarthassanak meg. 
 
Kocsis Fülöp rámutatott: a lehető legjobb iskolát próbálják fenntartani és a szülők is szeretik azt, a diákok pedig jó eredményeket mutatnak fel. Az integrált oktatással szerinte az is probléma lehet: nem biztos, hogy csak a jobb tanuló húzza felfelé a másikat, az is lehet, hogy a rosszabb lefelé húzza a jobbat. Hozzátette: nem igaz, hogy a kormány ki akarná szelektálni a cigányokat az oktatásból, szerinte minden szereplő elkötelezett a cigányok ügye mellett. 
 
Székely János hosszasan fejtegette, hogy a cigányokat miként üldözték Nyugat-Európában; szemben Magyarországgal, ahol pusztán Mária Terézia alatt akarták őket erőszakosan integrálni azzal, hogy elvették a szüleiktől a cigánygyerekeket és magyar családokhoz adták őket, valamint a második világháború kapcsán érték borzalmak a cigány közösséget. Hozzátette: ma Magyarországon a cigányok 2-3 százaléka tanul a felsőoktatásban, ami ugyan nem sok, de mégis a legjobb adat Európában. Székely szerint a magyar kormány sok pozitív eredményt ért el ezen a téren.
 
A püspök szerint a szegregáció képlékeny fogalom. Nyilvánvalóan az integráció a jó út a szegregáció és asszimiláció közt, de a szegregálás tudatos elkülönítést jelent az állam részéről, mint ahogy a faji törvények idején az Egyesült Államokban és az apartheid idején Dél-Afrikában történt. A spontán szegregáció viszont nem szegregáció, s mivel a Huszár-telepen is szabad iskolaválasztás van, ezért semmiképp sem beszélhetünk szegregációról. Székely leszögezte: nem szegregált a pécsi Gandhi gimnázium, ahová főleg beás cigányok járnak; nem szegregálnak a határon túli magyar iskolák, s nem szegregálnak a kicsiny cigány falvak iskolái sem. 
 
A résztvevők között kisebb vita bontakozott ki az ügyben, hogy a kezdetektől egy közösséget kell-e csinálni magyarokból és cigányokból, vagy jobb előbb külön nevelni a cigány gyermekeket, felkészíteni a cigány közösséget. Hofher József a saját tapasztalatai alapján a teljes integráció híve volt, a többiek azonban úgyszintén saját tapasztalataik alapján az óvatosság álláspontján voltak. Székely János az esztergomi, cigány nyelvű misék sikerét is megemlítette, hozzátéve: a magyar gyerekek előtt büszkeségi kérdést csinálnak egy-egy leszidásból a cigányok, miközben ha magukban vannak, probléma nélkül elismerik, ha hibáztak.  
 
Hofher józsef hosszasan fejtegette, hogy a szegregátummá válás mintapéldája, a csobánkai iskola miként vált cigányiskolává, miután szép lassan minden környékbeli nem cigány magyar szülő elvitte onnan a gyermekét a szabad iskolaválasztás miatt. Székely János azonban rámutatott: a szabad iskolaválasztás lehetősége nem fog változni a jövőben, nem innen kell megközelíteni a problémát.
 
Hofher atya a vita vége felé kicsit visszakozott, és hangsúlyozta, hogy egyébként számos kérdésben egyetért Kocsis Fülöppel és Székely Jánossal, akikkel régóta ismerik egymást. Kocsis Fülöp felidézte azt az esetet, amikor az autópályán egy pihenőben találkoztak, és mivel az érseknek gyerekcipőkre volt szüksége, Hofher atyánál meg épp volt egy adaggal, áttették a lábbeliket az érsek autójának csomagtartójába.
 
Végül a résztvevők megállapították, hogy semmit sem ér az iskolai nevelés és felzárkóztatás, ha otthon lerombolják azt, amit az iskola felépített. A háttérrel, a családokkal szülőkkel is foglalkozni kell, meg kell próbálni célzottan jó iskolákba íratni a gyerekeket és kísérni őket. A beszélgetést Székely János magyar, majd cigány nyelven elmondott fohásza zárta.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hát szerintem a rózsadombi jogvédők ezt jobban tudják, még a cigányoknál is!
Hát még egy katolikus püspöknél!

Ezt az együttélést sem szabad választás,sem hivatali sem templomi eskü meg nem erősítette,rokonszenv fel se lelhető nyomokban sem - ilyen együttélést nem fenntartani, hanem megszüntetni kell.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés