Kitüntetés

Erdő Péter bíboros a Szuverén Máltai Lovagrend tartománynagya lett

2015. június 1. 10:38
A Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztes tartománynagya lett Erdő Péter bíboros, aki Rómában vette át a tisztséghez kapcsolódó jelvényeket Matthew Festing nagymestertől.

Erdő Péter bíboros május 28-án Rómában, a Nagymesteri Palota dísztermében átvette a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztes tartománynagya jelvényeit Matthew Festing nagymestertől. Ezzel az ünnepélyes ceremóniával Erdő Péter tartománynagyi méltóságban tagja lett a máltai rendnek.

A római Nagymesteri Palota dísztermében Matthew Festing nagymester köszöntő szavai után Erdő Péter bíboros mondott rövid beszédet, majd átvette a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztes tartománynagya jelvényét. Erdő Péter ezt követően a máltai lovagrend nagymesterének átnyújtott egy Boldog Apor Vilmos-ereklyét. Apor Vilmos vértanú püspök a rend konvent káplánja volt, bátyja, Apor Gábor a Szuverén Máltai Lovagrend tagja volt, 1952 és 1958 között a rend nagykancellárja, majd 1964 és 1969 között a rend római nagykövete.

A római székhelyű Szuverén Máltai Lovagrend – teljes nevén: Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szuverén Ispotályos Szent János Lovagrend – a keresztény Európa egyik legrégibb intézménye. Működését 1050 körül kezdte Palesztinában. Egyházi laikus rend, katonai-lovagi és nemesi hagyománnyal. Jelenleg mintegy 13 500 tagja van. A máltai rend alapelve a Tuitio Fidei et Obseqium Pauperum, azaz a hit védelme és a rászorulók megsegítése.

A máltai rend egy független és szuverén testület, melynek saját jogrendje van, útleveleket állít ki, bélyegeket ad ki és pénzverési joga van. Élén 2008 óta Matthew Festing áll, a rend 79. nagymestere, aki az állami szuverenitással bíró szervezet államfője.

A Szuverén Máltai Lovagrend a világ 104 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot – köztük számos nem katolikus országgal – és állandó képviselettel rendelkezik a nagy nemzetközi szervezetekben.

A rend a 12. században jelent meg Magyarországon, s mialatt aktív részt vállalt a keresztes hadjáratok és a szentföldi zarándoklatok segítésében, ispotályokat létesített hazánkban. A 17. század közepétől szünetelt a magyarországi működés; közel 300 évvel később, 1928-ban alakult meg a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége. Székhelyük a budai várban volt, ám az 1945-ös szovjet megszállás után a rend nem működhetett tovább, tagjai emigrációba kényszerültek. Ezt követően a magyar tagozatot a külföldre szakadt lovagok tartották fent, hajdani székházukat csak a '90-es években kapták vissza. Ezt a visszatérést segítette az akkor már működő Magyar Máltai Szeretetszolgálat is.

A lovagrend feladatai közé tartozik a karitatív és szociális munka, valamint a hitélet ápolása. Együttműködnek az állami szervezetek mellett a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával (MKPK) is.

A hazánkban széleskörűen ismert Magyar Máltai Szeretetszolgálat – amely idén ünnepli megalapításának huszonhatodik évfordulóját – a 900 éves Szuverén Máltai Lovagrend segélyszervezete. 

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában