Hallgatni bűn

2015. május 31. 9:11

Balavány György
hvg.hu
Ennek megfelelően Európában a befogadás aktusa a kultúra talán legfontosabb része. Befogadás nélkül nincs civilizáció. Keresztényinek nevezhető civilizáció végképp nincs.

A magyarországi egyházak zöme szótlanul és tétlenül nézi az embertelenséget. Amit persze lehet, de nem tudom, kit fog érdekelni a szótlanok és tétlenek prédikációja. A menekültek elleni kormányzati kampányról beszélek. Tegyük világossá, azok ellen kampányol a hatalom, akik az éhezés, a kilátástalanság, a háború és terrorizmus elől szöknek. Akik azt gondolják, hogy Európa jobb és biztonságosabb hely, mint a szülőföldjük. És jól gondolják, tényleg jobb, tényleg biztonságosabb. Fogják tehát a motyót, a családot, minden lehetséges és lehetetlen eszközt megragadva jönnek. Ugyanazt tenném a helyükben. Ugyanezt tenné – gondolom – Orbán Viktor is. ()

Ami magát a tényt illeti, tehát hogy a magyar politikai vezetés üldözni kezdte az üldözötteket, annak nyilván az az oka, hogy a kormány a lakosság körében tapasztalható idegenellenességre építve szeretné visszanyerni támogatottságát. Fogalmam sincs, hogy ez a számítás beválik-e, de engem a dolog etikai dimenziója érdekel: a vezetés viszonyulása a bevándorlókhoz illetve a menekültekhez (a kormány retorikájában rendre összekeveredik a két fogalom). Talán érdemes nem csak a politikai jövedelmezőség szempontjából vizsgálni a kérdést, tán létezik erkölcs, lelkiismeret is a világon, és ha létezik, akkor azt az egyháznak igencsak képviselni kéne.

A menekültek (jövevények, rászorulók) befogadása és megsegítése az emberiesség minimuma. Természetesen nem kell hozzá kereszténynek lenni – elég, ha van benned némi együttérzés és segítőkészség a másik iránt. De az európai kultúrát igen erősen konstituáló bibliai zsidó-keresztény hagyomány, illetve a Biblia szociális etikájának talaján – ami az egyházak esetében, gondolom, nem kérdés – a hallgatás bűn, a tiltakozás kötelesség.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 92 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha túl sokan akarnak felkerülni egy mentőcsónakra, mindenki odaveszhet.

Az EU lakossága kb. 500 millió, egy-két millió megélhetési bevándorló már eléri a nemkívánatos fejleményekre vezető kritikus tömeget.

Kedves György ! Az is lehet - ne zárjuk ki ezt sem - , hogy az "egyházak zöme" jobban érti a helyzetet , mint Ön...Magyarul : befogadás igen , de nem ész és megfontolás nélkül .

Balavány György, ha hallgatott volna bölcs maradt volna.

Szerinte: "A magyarországi egyházak zöme szótlanul és tétlenül nézi az embertelenséget."

A zsidó egyházat is beleérti-e vajon a halavány Balavány?

Izrael közel-kelet legdemokratikusabb országa sem ad mindenkinek letelepedési engedélyt, hanem megválogatja, hogy kinek ad és kinek nem.


SZOCHNUT KELET-KÖZÉP-EURÓPA
2015. június 7.

"Ki jogosult?

Izrael Állama várja és támogatja az új bevándorlókat.
Akinek legalább egy nagyszülője zsidó származású, jogosult az Izraelbe való bevándorlásra és egyben az izraeli állampolgárságra.

Ehhez a törvényhez kapcsolódik, hogy ki tekintendő zsidónak: zsidónak tekintendő, aki zsidó anyától született vagy betért a zsidó vallásba, és nem híve más vallásnak."

Milyen szerencse, hogy ezt a Bizánci császárok nem tudták...

Megint mások szerint meg meg se bukott. Leváltak róla olyan területek, amelyekkel kifizették a népvándorlás népeit.

Hát, ha 500 év rövid fellángolás, akkor figyelemre méltó távlatokban gondolkodsz... Lényegében a normann hódításig voltak bizánci helyőrségek Itáliában, és az volt a fő feladatuk, hogy a Róma fölötti bizánci igényt fönntartsák. Csakhát Róma, mint tudjuk, nyílt város, kicsit huzatos hely, konkrét megszállás helyett elég volt az elv.

1. Mondjuk ez eléggé fordítva volt. Róma állami ideológiája a korai császárkorban a Pax Romana volt, vagyis hogy Róma hozta el a békét a Mediterraneumban. Azt ugye mégsem mondhatták, hogy elhozták a kultúrát a görögöknek. Azért lássuk be...

Namost, az egyetemes békére hivatkozni a III. század folyamatos polgárháborúi után kicsit komolytalannak tűnt az7 alattvalók számára. Ezek után maradt az egyetemes igazság, mint birodalmi alap. Egyetemes igazságként pedig a kereszténység kínálkozott.

2. És emiatt fönn is maradt még ezer évig a birodalom.

3. ?

4. Mesteremberek építették. Ahogy a gótikus katedrálisokat. Persze, megvolt a tudás, csak egy platonista közszellemű társadalomban semmilyen becsülete nem volt.

Nem hozzászólva, csak ajánlás. Érdemes elolvasni Németh György ókortörténész könyveit.
Karthágó és a só,
Ércnél maradandóbb (A görög és római történelem forrásai)
Ez a kettő van meg nekem.
Egy nagy tudású fantasztikusan színes előadó. Talán fenn van a youtube-on, néhány előadása nem néztem utána.
Vanyó László egyháztörténész is sokat foglalkozott a témával, vagyis könyveket írt róla.

3. Hispánia megvan?

Arra, hogy Hispánia nagyjából folyamatosan rendben volt a gót királyságok alatt is, és erre épült az arab hódítás utáni civilizáció. Tehát volt olyan barbár királyság,a mely képes volt a civilizáció fönntartására.

Nyugati gót királyság volt a területen, ill. egy gyönge bizánci próbálkozás Belizár részéről, ami a földközi tengerparti sávot érintette. Összességében azonban akkoriban is Nyugat-Európa legcivilizáltabb része volt.

Az egyháztörténelem olyan fícsöröket köszönhet nekik, mint a Filioque meg a papi cölibátus. Utóbbit az elvirai helyi zsinat tette kötelezővé a hispán klérus számára, előbbi pontos eredetét nem ismerjük, de a hispán katolikus klérus és az ariánus gót királyok bírkózásában bukkant föl, miután Szent Ágoston eléggé megalapozta.

Maga az a tény, hogy zsinatoltak, miközben Európa úszott a barbárságban, erős jele annak, hogy arrafelé jobban mentek a dolgok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés